építészet : környezet : innováció

Újpalotai közösségi ház tervpályázat - BME Lakótanszék csapatának munkája

Az újpalotai tervpályázatra beérkezett újabb tervet mutatjuk be ezúttal, amely a BME Lakóépülettervezési Tanszéke csapatának munkája. A kattintás után Perényi Tamás DLA, Török Zoltán és Perényi Flóra megvételben részesült elképzelése látható. 

1. Városépítészeti összefüggések

A tervezési terület jelenleg intenzíven használt közparkként funkcionál: erőteljes az átmenő gyalogos forgalom, de szívesen használt célállomás is. Kisgyermekes szülők, beszélgető fiatalok, pihenő idősek egyaránt időznek itt. A jól használhatóság fő oka a nagy egybefüggő parkfelület, ill. a sokszínű faállomány jelenléte. Az intenzív használat a tömegközlekedési csomóponti jellegből, a magas házak közelségéből (nagy szintterületi mutató) és a gyalogosan jól megközelíthető élelmiszer-áruház jelenlétéből fakad.

Az intenzív használat azonban nem jelent bensőségességet: a hely inkább csomópontként, átmenő forgalmi területként üzemel. A terv fő koncepciója ennek megváltoztatása: olyan tér létrehozása, mely környezetpszichológiailag is valódi központként tud működni, olyan helyként, melyet az újpalotaiak sajátjukénak éreznek. Egy városi alközpont létrehozása volt a cél, mely karaktert ad a környezetének, egyfajta origóként szervezi a környékbeli emberek életét. Az új főtér és a benne helyet foglaló közösségi ház lehet a záloga annak, hogy Újpalota a 14 budapesti lakótelep „közérzeti” rangsorában elmozduljon a 12. helyről, hogy egyre kevesebben legyenek azok, akik elvágyódnak innen. A panelházak energetikai korszerűsítésén kívül éppen a közterületek, közintézmények minősége hozhat ebben fordulatot. Erre egyébként adott a tágabb lehetőség is: a városközpont felől közelítve a területet, a Bosnyák tér utáni szlömös rész után egy tágas, szellős, szinte zöldövezeti hatás éri az Újpalotára érkezőt.

A KSZT bármilyen módosítása a beruházás indítását tenné lehetetlenné, így a pályázati terv a szabályozás minden pontjának betartását célozza, bizonyítva, hogy az kompromisszumok nélkül teljesíthető.

Tabló

2. Területrendezési koncepció

A koncepció egyik alapja a meglévő fák és zöldterület védelme. A meglévőnél nagyobb alapterületű közösségi ház, ill. az igényelt burkolt felületek ez ellen hatnak, így különösen fontossá válik a megmaradó növényzet. Az új beruházások ellenzőinek legfontosabb érve (sokszor jogosan) az amúgy is kevés zöldterület csökkenése – ez jelen esetben is fokozott veszély.

A terv nem javasolja a tér bármilyen bekerítését: ez zárványt idézne elő, s csökkentené a tér sokirányú megközelítésének lehetőségét (a KSZT ki is zárja kerítés létesítését). A teret kettévágó, a KSZT-ben „Fő sétány”-nak keresztelt gyalogossáv felé beforduló pavilonsor kijelöli a főtér keretét, melynek térfalképző fő eleme (a túlsó oldalon) maga az új közösségi ház.
A rendezvénytér az új közösségi ház tengelyéhez kapcsolódik, míg a kerek víztükör (mely télen korcsolyapályaként üzemelhet) a pavilonsor keretének kompozíciós eleme.

A zöldfelületek tagolását a kialakult és erőteljesen használt gyalogostengelyek határozzák meg. Ezek a kisebb-nagyobb forgalmú irányok szükségtelenné teszik egy más, saját geometriájú zöldfelületi struktúra létrehozását. A gyalogos irányok nemcsak a téren belüli közlekedés által meghatározottak, hanem a jelenleginél intenzívebb kapcsolatot keresnek a lakótelep távolabbi helyeivel is. Ezt az új közösségi ház tervezett léte és a tér megnövekedett szerepe is indokolja.

A legnagyobb dilemmát az igényelt 50 db parkoló elhelyezése okozta. Logikus megoldás lenne a fásított felszíni parkoló, melynek mind a kialakítása, mind pedig az üzemeltetése a legolcsóbb. Helyigénye viszont nagy, s egyrészt a közösségi ház megnövekedett funkcionális területi igénye miatt, másrészt az új gyalogos zónák területe miatt csak a zöldterület jelentős csonkításával lehetne a felszíni parkolást megoldani. Ezt a terv nem javasolja. A magas talajvízszint miatt a mélygarázs építése nagyon költséges, ezért a terv egy köztes megoldásra tesz javaslatot: a közösségi ház 1 méterre való kiemelése lehetővé teszi a mértékadó vízszint feletti garázstér kialakítását, aminek további előnye, hogy a természetes szellőzés lehetősége adottsággá válik.
A Legénybíró utca mindkét épület (áruház, közösségi ház) gazdasági kiszolgálását el tudja végezni, mindamellett, hogy a közösségi ház parkolószintje is ide kötődik be.

A terv az új épület elhelyezését a meglévő áruháztól függetlenül javasolja megoldani. Az egybeépítés ugyan egy szoborszerű tömeget hozna létre, de a beruházás jogi és gazdasági peremfeltételei bizonytalanná válnának. Ha az új épület markáns karakterű, s a környék kiemelt középületéhez méltó karaktert kap, akkor a két épület között nem alakul ki „versengés”, így a domináns új közintézmény mellett elfogadható elemként jelentkezik az áruház tömbje. Ez a koncepció tovább erősíthető az áruház bővítésekor, mely végső összhangot teremthet a két épület között.


Tabló

3. Építészeti koncepció

A tervezési területre érvényes KSZT, ill. az igényelt tervezési program erősen meghatározta az új közösségi ház elhelyezkedését.
A tervezési cél az volt, hogy korunkra jellemző markáns arculatú, mégis időtálló épület szülessen, olyan ház, mely kompakt tömegével, szerkezeti elemeivel fenntartható üzemeltetést biztosít.

A tervezett lapos tömeg szinte teljesen kitölti az építési helyet, amit ellensúlyoz a tető zöldtetőként, kertként való hasznosítása. A tetőre az épületbe való belépés nélkül is fel lehet jutni, így az valóban a terepszint folytatásaként értelmezhető és használható. Míg „lent” elsősorban a meglévő növényzet, a fák a dominánsak, addig „fent” az épület szerkezeti rendszeréhez kapcsolódó tematikus kertek létrehozását javasolja terv. A nagyterem dupla belmagassága lehetővé teszi, hogy felette intenzív zöldtető alakulhasson ki, míg az azt körülvevő terek felett extenzív zöldtető helyezkedik el. A tetőn való közlekedés útvonala illeszkedik a belső tér rendszeréhez.

Az épület egy méterre való felemelése a térszín feletti lebegést kölcsönöz a tömegnek, amit az egységes, homogén homlokzatburkolat is erősít.

Az emelés a hátoldali gazdasági feltöltést (díszletek szállítása, teherautóról rakodás) is könnyebbé teszi. Az 5,5 x 5,5 méteres vasbeton pillérváz tiszta szerkezeti helyzeteket teremt, egyben gazdaságos parkolószint kialakítást tesz lehetővé. A pillérek 30 cm átmérőjű kör szerkezetek, melyek a külső térben kétszintes magasságukkal erősítik az épület tervezett könnyed, pavilonszerű megjelenését.

A nagyterem melletti pillérek szabadon állnak a termet körülvevő közlekedőkben, míg a pillérek és a terem fala közötti szűk tér kétszintes: ez a terem doboz jellegét hangsúlyozza. A közbenső födém rései és áttörései egy változatos belső világ lehetőségét idézik, ellentétben a külső nyugodt megjelenésével.

A kompakt tömeget egyetlen kiugró elem töri meg: egy kétszintes doboz, mely alul a gyerekjátszót, felül a kiállítóteret foglalja magában. A kétszintes dogoz tér felöli oldala zárt; az egybefüggő felület médiahomlokzatként funkcionálhat, folyamatos és változatos reklámaként az épületben folyó tevékenységnek.

A kis alapterületű kioszkok vasbeton tetők alatt helyezkednek el; a tetőt a főépülethez hasonló raszterű fehér vasbeton körpillérek tartják. A pavilonok használaton kívüli állapotban könnyűszerkezetes zárt dobozok, melyeket különböző irányokba lehet megnyitni – a felfelé nyíló ablakok egyben előtetőként, ill. felirati mezőkként is szolgálnak. A pavilonok külső burkolata világosszürke strapabíró és időtálló szálcementlap. A két pavilontömeget egy kettős kolonád köti össze, ami egy könnyed zárását adja az új főtérnek.

4. Fenntarthatóság

A terv fő célja az alacsony üzemelési költségek elérése volt. Eszközként egy nem tördelt tömegű, kompakt épület létrehozását javasolja a terv, körben 50 cm vastag falszerkezettel. Ez a méret az áttört, és a tömör homlokzati mezők esetében is olyan épülethéjat tud biztosítani, mely mind a nyári, mind a téli időszakban optimális energiamérleget eredményez.

Tabló

A tiszta üvegezett felületek kéthéjúak, melyek a téli időszakban hőcsapdaként szolgálnak, míg nyáron klímatizálás nélkül is megakadályozzák a belső terek túlmelegedését. A kéthéjúság további előnye, hogy az árnyékoló szerkezetek védetten helyezhetők el: energetikailag úgy működnek, mint a külső árnyékolók, de azoknál egyszerűbb és olcsóbb kivitelűek. A helyenkénti külső nyitható lamellák a természetes szellőzési lehetőséget biztosítják.
Az alábbi légvezetési állapotok a különböző környezeti jellemzők esetére biztosítanak megfelelő belső klímát (zárt állapotban egyszerű kétrétegű üvegezésként működik a homlokzat):

A tömör homlokzati mezők 25 cm vastag hőszigetelést kapnak, ami nagyon erős passzív hővédelmet biztosít, messze kielégítve az EU 2020-ra előirányzott energetikai kritériumait és egy közel passzív-ház jellemzőivel bír. A külső héj a tömör felületek előtt is elfut, így az egész homlokzati felület egységes anyagúvá válik.

Az épület tetején elhelyezkedő extenzív és intenzív zöldfelületek hasonló védelmet adnak, mint a homlokzati mezők: csak a külső, már kültér feletti sáv kap fémlemezburkolatot.

Az épület fűtési rendszerének kialakítása több tényezőtől függ: kézenfekvő a környezetkímélő távfűtés használata, azonban ha egy energetikai tekintetben is egy mintaház megvalósítása a cél, akkor a magas talajvízszint miatt a geotermikus megoldás is szóba jöhet.

A fenntarthatóságnak a külső tér elemeire is ki kell terjednie. A külső térburkolati rétegek mindegyike vízáteresztő képességű, a felhasznált burkolatok pedig újrahasznosított anyagúak (beton- és téglatörmelék adalékanyagok használata).

 

vélemény írásához jelentkezzen be »