Újpesti víztisztító mű

Rangsorolás nélküli megvételben részesült a 2-es számú pályamű szerző: Gyüre Építésziroda Kft. tervező: Gyüre Zsolt

Rangsorolás nélküli megvételben részesült a 2-es számú pályamű
szerző: Gyüre Építésziroda Kft.
tervező: Gyüre Zsolt
szakági tervezők: Gyüre Borbála, Csontos Csenge

 

 

---

Részletes bírálat
A pályamű – „a víz birodalma" (interaktív szabadidő-központ) témakörre építve – értékvédelmi szempontból megőrző jellegű javaslatot ad. A műemléki együttes számos elemét megtartja és új – kulturális, ismeretterjesztő – rendeltetéssel hasznosítja, ekként a szinte kisvárosi térarányt hagyja érvényesülni. A beépítés diszpozíciója az eredeti víztározó funkciót idéző uszoda- és konferencia-tereket egy zöld sövénnyel választja el, míg a „zöld-kerítésen" túl olyan hotel-, illetve (dominánsan) iroda-sávot hoz létre, mely vélhetően ez előbbi épület működését biztosítani tudja. Bár nemes gondolat az uszoda-komplexumot az erdő oldalára telepíteni, de súlyos hiba azt ilyen mereven leválasztani a történeti épület vizes funkciótól.

A javasolt terület-felhasználás szerkezete rendkívül egyszerű. A terv a zöld keretbe foglalt belső mag peremének három oldalán 8-10 önálló telek kialakítását javasolja, ami  első látásra letisztultan racionális és bizonyára jól szolgálná a terület gyors és sikeres értékesítését, ám a megoldás éppen ezért nem hordozza azt a városépítészeti többletet, mely a terület egészét rendezett, együtt élő egységgé integrálná. Az így adódó – vélhetően belterjes (nem publikus) – működés csak az üzleti rentabilitást igazolja, de a hely pozíciójához és „izgalmához" képest a Bíráló Bizottság többet várt volna. Fontos lenne ugyanis „a víz birodalmát" a közelben lakók, és távolabbról érkezők számára is élménnyé tenni, ám ez a várakozás a korrekt válasz ellenére kielégítetlen marad.

A tervezési terület külső peremére tervezett irodákban jelzett megoldás – vagyis hogy az önálló telkeken a majdani beruházók a tetszőleges magasságba „kihúzott", üveghenger formájú épületekben majd annyit szintterületet építhetnek, amennyivel az elképzelt rentabilitás „kijön" – a hazai gyakorlatban elképzelhetetlen, de városépítészeti szempontból sem támogatható. A pályamű szöveges munkarészében szereplő szabályozási javaslat – azaz 40 %-os beépítettség és 35 %-os zöldfelületei fedettség mellett 3,0 m2/m2-es szintterületi mutató alkalmazása – rendkívül túlzó, az ilyen mértékű terhelést a terület aligha bírná el, de maga a pályamű is ennél sokkal szerényebb mértékű beépítést ábrázol.

A Bíráló Bizottság a pályaművet rangsorolás nélküli 750.000 forintos megvételben részesítette.