Újra egyetemet terveznek a CEU ír építészei

Mégpedig építészkart: az O’Donnell + Tuomey nyerte a Liverpool School of Architecture bővítésére kiírt pályázatot. A zsűri, amelynek Kenneth Frampton mellett Juhani Pallasmaa és Michael Wilford építészek, valamint a Tate-igazgató Maria Balshaw volt tagja, egybehangzó döntéssel választotta ki nyertesnek a 2018-ban a világ legjobb épületei közé választott budapesti CEU-campus tervezőit.

A Liverpool School of Architecture intézményét (eredetileg Építészeti és Iparművészeti Iskola néven) 1895-ben alapították, első igazgatóként Frederick Moore Simpsonnal. A máig Nagy-Britannia élvonalbeli építészeti iskolái között számon tartott egyetemről olyan diplomások kerültek ki, mint Sir James Stirling, Edwin Maxwell Fry vagy Sir Patrick Abercrombie. A kétlépcsős pályázaton meghívásos alapon szintén az iskolához kötődő építészek vehettek részt. A 18 szereplős listát a második fordulóban kilencre, majd hatra szűkítették; innen nyert az O’Donnell + Tuomey, megelőzve a 6a Architects, az Eric Parry Architects, a Carmody Groarke, a Grafton Architects, valamint a Haworth Tompkins műhelyeit.

Az iskola néhány György-korabeli lakóházban kezdte meg működését, amelyekhez az 1930-as években épült bővítésként az ún. Leverhulme-épület Charles Reilly tervei alapján. Ezt az 1980-as években tovább bővítették. A Liverpool szívében, a híres, modernista katolikus székesegyháztól (Frederick Gibberd, 1962-1967) nem messze álló kari épületegyüttest most teljesen átalakítják. Nem csak a két történelmi épület belső elrendezését szervezik újra, de harmadikként létrejön egy több mint 2000 négyzetméteres új központi tömb is. Téglahomlokzata egyszerre rokon a korábbiakkal, de tömegformálásában és részleteiben egyértelműen új; „illeszkedik a környezethez, de kívülállásával illeszkedik" – írja az építésziroda. Mindez egy új főbejárat köré szervezve, amely az épületegyüttest kinyitja és a közeli székesegyház felé tájolja át. 

A meglévő épületek „narratíváját" kiegészítve, a korábban elhanyagolt, elfelejtett épületrészeket új közlekedőszálakra felfűzve, a tömböt lehetőség szerint a környezet felé megnyitva az O’Donnell + Tuomey új egészet hoz létre a töredékekből. A kiegészítés léptékében a Leverhulme-épülethez illeszkedik, annak nyolcvanas évekbeli tetőszinti bővítését is figyelembe véve. A zsűri nagyra értékelte a tölgyfából készült, tektonikus formálású tetőszerkezetet, amit részben bevallottan ez a korábbi bővítés, részint viszont a közeli katedrális geometriája inspirált. A speciális szerkezetet úgy tervezték, hogy a tölgyfából készülő tetőszerkezet alátámasztás nélkül ívelhesse át az aula légterét.

Az alaprajzi koncepció a földszinten nyilvános teret hoz létre, ezzel felerősítve az eddig is működő, az egyetemi munkák bemutatását és rendezvényeket szolgáló Stirling Gallery szerepét. A Leverhulme-épülethez kapcsolódó, nagyvonalú aula akadálymentes kapcsolatot teremt minden szinten, a György-korabeli épületekben megmaradó bejárathoz pedig a lehető legegyértelműbb útvonal vezet. 

Az új épületrészben helyezkedik el a recepció, egy flexibilis kiállítótér és egy kávézó; az egybenyitott tér egyik sarkában kis auditórium lépcsőzik le, a külső városi tájra nyitott ablakkal. A Leverhulme-épület felé egy előadótermet találunk, majd rámpán közelíthetjük meg a földszinti műhelyeket és tantermeket, amelyek egy része immár az udvarra is kijárást biztosít. 

A földszinti eseménytérrel egybenyitott galéria szükség esetén kiegészítő rendezvényhelyszín, kisebb kutatószobákkal. Az új épületrész többi szintjén ugyancsak kutatószobák és oktatási helyiségek találhatók, akárcsak a történeti épületrészekben. A Leverhulme kisméretű, régi ablakait ezen a szinten kiugratott, zárterkély-szerű nyílászárók váltják fel, amelyek több természetes fényt juttatnak a belsőbe. A második szinten emeleten megmarad a korábbi tetőszerkezet.

 A zsűri értékelésében külön kiemelte a felvonók elhelyezését a három épületrész találkozásainál, a lehető legpraktikusabb helyeken. Az új, nagyméretű liftek személyközlekedésre és teherszállításra egyaránt alkalmasak lesznek. Az új épületrészben emellett külső lépcsősor is összekapcsol minden szintet.

Az egyszerre tartósnak és flexibilisnek tervezett új egyetemi épületet 2023-ban szeretnék átadni; a beruházásra 23 millió fontot (8,89 milliárd HUF) különítettek el.