Újra-hasznosítandó bambuszszigetek Milánóban
A természet és a fák játsszák a főszerepet a milánói Expo 2015 vietnámi pavilonjánál is. A Vo Trong Nghia tervei szerint megszületett, lótuszt formáló épületet bambuszszigetek veszik körbe, amelyek az esztétikum, a vietnámi hagyomány bemutatása mellett jól reprezentálják a fenntartható építészetet is.
A helyi hagyományokat, a legismertebb vietnámi természeti elemeket, a bambuszt és a lótuszvirágot használta fel Vo Trong Nghia, a projektet jegyző építész a délkelet-ázsiai ország pavilonja fő építészeti motívumaiként. Koncepciója szerint a Vietnámra erőteljesen jellemző lótuszvirágot formáló pavilon nem csak esztétikai, kellemes vizuális vagy érzelmi hatást gyakorolhat a látogatóra, hanem szellemiségében is jól illeszkedik az Expo mottójához, az életet adó energiához, hiszen ez a virág a tavacskák, pocséták mélyéről jön és a felszínre törekszik, ott bontakozik ki, a bambusz pedig maga a folyamatos újjászületés.
Nem véletlen tehát, hogy az épülethez és annak előkertjéhez nagymértékben használtak bambuszt, ami közismerten a világ talán leginkább fenntarthatónak számító építőanyaga, gyorsan nő és kellő rugalmasság mellett nagy stabilitást biztosít. A pavilon körül felállított 25, különböző magasságú bambuszsziget szinte lebeg az épület előtt létrehozott tavacska felszínén, ahogy teszik azt a lótuszvirágok Vietnamban. A teljesen porózus szerkezetű bambuszkötegek részt vállalnak a terület természetes ventillációjában, akárcsak az épület árnyékolásában egyaránt, a tavacska vízfelülete pedig jelentős szerepet játszik a hűsítő hatás elérésében.
Az épület körül és annak belsejében is a vietnámi tradíciókat megtartó mesteremberek hagyományos módon és változatos stílusban alkották meg a bambuszfelületeket. Vo Trong Nghia tervei szerint a pavilont körülvevő bambuszszigeteket és az épületben is felhasznált természetes anyagokat az Expo októberi bezárása után másutt mind újra fogják hasznosítani, hiszen szerkezetük könnyű, így szállításuk lényegesen egyszerűbben megoldható, mint például az acélgerendáké.
Bán Dávid