Újraindulhatnak a pécsi középkori egyetem feltárt épületeinek bemutatását szolgáló munkálatok
Pécsen sem köztudott, hogy a Székesegyház északi oldala és a várfal között található épület a középkorban alapított első magyar egyetem maradványait rejti magában. A sajtótájékoztatón az alig több mint húsz évvel ezelőtt megtalált maradványokat bemutató építkezések munkálatainak újraindítását jelentették be.
A pécsi Középkori Egyetem Alapítvány és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
2008. március 3-án sajtótájékoztatót tartott Pécsett a Magyar Tudományos Akadémia Területi Bizottsága épületében.
Voltaképpen még Pécsen sem köztudott, hogy a Székesegyház északi oldala és a várfal között található épület a középkorban alapított első magyar egyetem maradványait rejti magában. A sajtótájékoztatón az alig több mint húsz évvel ezelőtt megtalált maradványokat bemutató építkezések munkálatainak újraindítását jelentették be.
Történeti emlékek alapján ismert volt az alapítás éve, 1367. Azonban az épület pontos helye hosszú időn keresztül titok maradt, míg 1985-ben rátaláltak a maradványokra. 1992-ben Pécs városa létrehozott egy alapítványt, amely feladatának tekintette a leletanyag gondozását. Megkezdődtek az ásatások, és Schőner Lászlóné tervei alapján majd-teljesen elkészült az egykori egyetem maradványait és egy történeti kiállítást bemutató épület is. Időközben előkerült a középkori oktatási központ részét képező gótikus kápolna is, ami már európai léptékben is értékes művészettörténeti faragványokat tartalmazott.
A feltárások során így már egy jóval nagyobb jelentőséggel bíró műemlékegyüttes állt össze. A gótikus faragványok emlékei hiánypótló módon illeszkednek bele abba a művészettörténeti hagyatékba, amely Pécs város az európai kultúrában betöltött szerepének folytonosságát bizonyítják az ókeresztény sírkamráktól a román kori szobormaradványokon, vagy a gazdag barokk hagyatékon keresztül a 20. századi modern gyűjteményig bezáróan. Ugyanakkor már korántsem csak a kulturális és oktatási hagyományaira büszke város identitásának egyik legfontosabb emléke testesül meg bennük, hanem a magyar oktatástörténet, de akár az egyetemes művészettörténet fontos emlékei is megjelenhetnek a terület bemutatásával. Az úgynevezett Aranyos Mária-kápolna és az ott fellelt szobormaradványok bemutatását szolgáló tervek is megszülettek, de a 2002-ben forráshiány miatt megrekedtek a munkálatok.
Dr. Font Márta, a Középkori Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta,
elérkezettnek látja az időt, hogy befejezzék a megkezdett munkát. Úgy gondolják, a kulturális alapú városfejlesztés pécsi programja segítheti a tervek megvalósulását. Megújították az időközben lejárt építési engedélyeket, és az alapítvány a nyilvánosság segítségével újabb partnereket keres a cél eléréséhez. Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke „tervező építészként és egyben építész oktatóként is" nyilatkozott. Elmondta, hogy „az 1367-ben Nagy Lajos király alapította első magyar egyetem feltárt épületének bemutatása feltétlenül kiemelkedő kultúrtörténeti emlék". Ennek megfelelően az általa képviselt hivatal mindent megtesz a maradványokat bemutató létesítmény megvalósításáért. Azonban egyelőre még nem lehet konkrét támogatási összegekről beszámolni.
Mezős Tamás azt is elmondta, hogy „véleménye szerint az idén talán 200 milliós keret elköltéséről lehet gondolkodni". A terület rehabilitációját és a történelmi belváros egységes bemutatását is szolgáló műemléki munkák támogatását a pécsi önkormányzat is tervbe vette. A cél érdekében hamarosan közgyűlési határozatot kíván hozni. A rendezvényen megjelent intézmények vezetői viszont most még nem tudtak garanciát adni arra, hogy a munkálatok teljes bizonyossággal folytatódni fognak a közeljövőben.
képek és szöveg: Bencze Zoltán