Egyéb cikkek

Üveggátak tartják szárazon a Szent Márk-bazilikát a velencei árvizek idején

1/1

A Szent Márk tér, az 1966 november 4-ei árvíz során. Forrás: Creative Commons

Hirdetés
?>
A Szent Márk tér, az 1966 november 4-ei árvíz során. Forrás: Creative Commons
1/1

A Szent Márk tér, az 1966 november 4-ei árvíz során. Forrás: Creative Commons

Üveggátak tartják szárazon a Szent Márk-bazilikát a velencei árvizek idején
Egyéb cikkek

Üveggátak tartják szárazon a Szent Márk-bazilikát a velencei árvizek idején

2022.12.23. 13:18

Cikkinfó

Szerzők:
Borenich Levente

Földrajzi hely:
Velence, Olaszország

Építészek, alkotók:
Mario Piana

Egyszerű szerkezettel védik meg a 900 éves templom márványoszlopait és az értékes mozaikokat a tengervíztől. Vajon megmenthető a világörökségi helyszín a folyamatos eróziótól?

“A víz elpárolgása után is sókristályokat hagy maga után, amelyek korrodálják az oszlopok márványalapzatát és a padlómozaikokat" – mondta Mario Piana, a Szent Márk bazilikáért felelős építész és restaurációs szakértő.

Az épületet körülvonó üvegből készült gátak beton alapozást kaptak, hogy ellenálljanak a víz hullámzásának. Piana szerint a rendszer akár 1,1 méteres vízszintet is képes visszatartani a téren, ami 1,9 méteres tengerszint feletti áradásnak felel meg. Az üveggátról készült képeket itt lehet megtekinteni.

"Reméljük, hogy mostantól kezdve nem lesz olyan magas vízállás, amely eléri a bazilika alapját" - mondta Piana egy helyszíni látogatás során, hangsúlyozva az agyagtégla szerkezetének sérülékenységét.

Velence cölöpökre épített városa 1600 éves alapítása óta küzd az árvizekkel. A klímakrízissel párhuzamosan egyre magasabb a tengerszint magassága és ezzel összefüggésben egyre szélsőségesebb és gyakoribb árhullámok sújtják a város.

A bazilika egykor Velence egyik legmagasabb pontján épült, mostanra viszont annyira megsüllyedt, hogy jelenleg a város egyik legalacsonyabb pontján áll.

A Szent Márk teret a város többi részéhez képest gyakrabban önti el az árvíz és továbbra is sebezhető, annak ellenére, hogy 2020-ban a lagúnavárost körülölelő "MOSE" névre hallgató, víz alatti gátakat építettek, amelyek Velencét az 1,3 métert meghaladó vízszint emelkedésektől voltak hivatottak megvédeni.

A 2019 novemberi árvíz különösen pusztító volt, mivel a tenger az ismételt áradásoknak köszönhetően nem tudott gyorsan visszahúzódni, így a bazilika egyes részei akár 24 órán át víz alatt álltak.

Piana azt is elmondta, hogy az üveg- és betongátak egy nagyobb mérnöki projekt részeit alkotják, amelynek célja, hogy a templom és a tér felszíne alatt csatornák sorát hozzák létre, amelyek elvezetik a lagúnából érkező vizet, és megakadályozzák a tér elárasztását.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.