Közélet, hírek

Válságkezelés brandépítéssel

1/10

Földi Tibor

?>
Földi Tibor
?>
Átrium lakóprojekt - építész: Hajnal Építész Iroda Kft.
?>
Grand
?>
Kapás 21 - építész: FBIS Építészműterem
?>
Terrace Residence - építész: 4D Építész Stúdió Kft.
?>
Rózsa55 - építész: Gábor & Svejkovszky Építésziroda Bt.
?>
Sasad Resort - építész: KÖZTI Zrt., Tima Stúdió
?>
Thermal Zugló - építész: Platinum GL
?>
Young City 1. ütem - építész: M-Teampannon Kft.
?>
lead
1/10

Földi Tibor

Válságkezelés brandépítéssel
Közélet, hírek

Válságkezelés brandépítéssel

2017.04.21. 11:34

Cikkinfó

Szerzők:
Mizsei Anett

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Földi Tibor

Cég, szervezet:
Cordia

Vélemények:
1

Dosszié:

A gazdasági válság és az azt követő - jelenleg is zajló - fellendülés új helyzet, új kihívások elé állította, állítja az építőipart. Különösen érzékenyen érintette mindez a lakáspiacot és a lakáspiaci fejlesztőket. A Futureal-csoport tagja, a Cordia képviseletében Földi Tibor vezérigazgatót Mizsei Anett kérdezte problémakezelési stratégiákról és jövőképről.

A mostani növekedéssel egy olyan periódus zárult le, amely során az új építésű lakások iránti kereslet évi 8-12 ezerről 2 ezerre zuhant, hosszú ideig gyakorlatilag nem indultak projektek, s a válság idején elkészülő lakóingatlanok közül 2015 végére mintegy 3500 maradt eladatlanul. Ez a helyzet fogadta a válság végén azt a kis számú fejlesztőt, amely a piacon meg tudott maradni. A 2016-os pozitív fordulatot is több tényező befolyásolta. Lassan elkeltek a gazdátlan lakások, rendeződtek a viszonyok a kereslet terén, elindult a CSOK és 5%-ra csökkent az ÁFA, s mindez a vásárlási kedv növekedését hozta magával. Földi Tibor pszichológiai áttörésként is értékeli ezt az időszakot: egyféle optimizmust tapasztaltak a vásárlók részéről, akik hirtelen ismét jó befektetésként kezdtek tekinteni az ingatlanok vételére. Objektíven nézve ez most is így van: a vételárak a nominálbérekkel arányosan nőttek.


Kapás 21 - építész: FBIS Építészműterem
4/10
Kapás 21 - építész: FBIS Építészműterem


 

Fejlesztőként számukra az építőipari termékekre vonatkozó 5%-os ÁFA-kulcs a legfontosabb ellensúlya a bekerülési költségeket növelő tényezőknek. A válság időszaka alatt ugyanis számos olyan változás történt, amelyek egymásra halmozódva az utóbb elinduló új projekteknél jelentkeztek. Itt említhetjük az emelkedő építőanyag-árakat, de a szigorúbb tűzvédelmi, energetikai szabályozásokat is - utóbbi a vastagabb hőszigeteléssel végső soron az alaprajzi méreteket csökkentette. Az EUROCODE-ra történő átállás pedig a szerkezetépítés költségeit emelte meg tapasztalatuk szerint.

Mindehhez járul még a regionális viszonylatban bonyolult szabályozási és engedélyeztetési rendszer. A bürokratikus környezet, az egyes helyi és országos szabályzatok és azok értelmezései közti eltérések végeredményben nemcsak lassítják a projektek indítását, de az elbírálás során kiszolgáltatott helyzetbe hozzák úgy a beruházót, mint az építészt. Amint Földi Tibor példaként a lengyel rendszert hozva rámutatott: a kevesebb és pontosabb követelmény objektívebb és gyorsabb elbírálást eredményez. Ha a megadott paramétereknek megfelel a ház, 60 napon belül engedélyt kap a hatóságtól.


Rózsa55 - építész: Gábor & Svejkovszky Építésziroda Bt.
6/10
Rózsa55 - építész: Gábor & Svejkovszky Építésziroda Bt.


 

S hogyan tudták kezelni a válság éveit? A vezérigazgató itt a cég “szürkeállományának", a stratégiai szempontból fontos munkaerőknek a megtartását emelte ki első helyen. Ez tette ugyanis lehetővé, hogy a fellendülés pillanatában azonnal reagálni tudtak az új, megnövekedett kapacitást igénylő helyzetre. A belső működésen túl pedig a kifelé irányuló szakmai kapcsolatokat is megerősítették. A válság kezdetén futó hat projekt valamennyi generálkivitelezője tönkrement, a fejlesztő Cordia pedig az alvállalkozók és a bankok felé is vállalta a felelősséget. Hosszú távon jó befektetésnek bizonyult: stabil kapcsolatok és kölcsönös bizalom épült a partnerek felé. Ez pedig kulcsfontosságú lehet az elkövetkező években. Az építőipari munkaerőhiány már most tapasztalható, a válság alatt kiépített korrekt üzleti viszonyok eredményeként várhatóan a Cordia-t kevésbé érzékenyen fogja érinteni ez a jelenség.

A stratégia másik fontos eleme az építészekkel való együttműködés rendszere, amely ugyancsak állandó tervező partneri kört eredményezett. Valamennyi projekt indításakor részletes programot és elváráslistát állítanak össze. Ez nemcsak a négyzetmétereket, funkciókat és lakásszámokat tartalmazza, de kitér arra is, helyiségenként milyen igényeket kell teljesíteni a bútorozhatóság, élhetőség figyelembevételével. Önmagában egy ilyen előkészítés bizonyos mértékben már előirányoz logikus traktusméreteket, szerkezeti megoldásokat. Ez a lista az átfogó, városépítészeti léptékű munkáknál, mint amilyen például a Corvin sétány, építészeti kézikönyvvel egészül ki a főbb arculati elemek, vertikális, horizontális tagolás, anyaghasználat tekintetében.


Young City 1. ütem - építész: M-Teampannon Kft.
9/10
Young City 1. ütem - építész: M-Teampannon Kft.


 

Két-három hónapos koncepcióalkotási folyamat következik a megbízói igények rögzítése után, amelynek során 3-5 építészirodával indul el a munka, egyféle meghívásos tervpályázati rendszerben, hetente-kéthetente egyeztetésekkel. Az így kialakított koncepcióterveket a fejlesztő megfizeti valamennyi irodának, majd következik a kiértékelés: a bekerülési költségek és a várható eladási árak kalkulálása, illetve az esztétikai mérlegelés - akár a helyi főépítész bevonásával. A fő szempontok a piacképesség és a használhatóság - az épületek megjelenését illetően is. A folyamat végeredménye, hogy legjobbnak ítélt terv alkotóit bízzák meg a munkával - azaz néhány hónap alatt jutnak el oda, hogy a projekthez van koncepció és tervező.

A jelenlegi - óvatosan optimista - helyzetben a legnagyobb kockázatot a 2019. december 31-ig garantált ÁFA-kulcs további sorsa jelenti. A 2018-as év elején elinduló projektek még nagy biztonsággal átfutnak ebben a periódusban, utána viszont várhatóan mindaddig csökkenni fog a fejlesztések száma, amíg kérdéses a folytatás - mutatott rá Földi Tibor. Az építőipar jövőképének a bizonytalansága pedig minden kapcsolódó szakmában meg fog jelenni, ideértve az építészekét is, legyűrűzve az oktatásig a várható munkaerőhiányt is tovább növelheti. Érzékeny, soktényezős rendszerrel állunk tehát szemben, amelyben a közeljövő gazdaságpolitikai döntései újabb fordulópontot hozhatnak.

Mizsei Anett

 

Vélemények (1)
Böröczky Szilárd
2017.04.27.
07:45

"A válság kezdetén futó hat projekt valamennyi generálkivitelezője tönkrement, a fejlesztő Cordia pedig az alvállalkozók és a bankok felé is vállalta a felelősséget" jó lenne ha lakás tulajdonosok felé is vállalná felelősséget és a garanciális dolgokat végre megcsinálnák. Többek között 7 éve ázunk és 7 éve rossz a kaputelefon.  A cordiás közös képviselet jogsértően működik. A használati engedélyben feltüntetett kerti parkolókat meg alapító okiratban letiltják, hogy a lakók ne használják. Igaz így szép a kert és jobban értékesíthetőek a földszinti lakások, de élhetetlenné vált a környék a parkoló hiány miatt. És még 3 ütem lesz! Miért játszák ki a törvényt és nem adnak át legalább annyi parkolót mint lakás lesz? Vendég parkolókról nem is beszélve! Ez az építészfórum néha a lakókat is megkérdezhetné nem csak Földi Tibort. 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk