építészet : környezet : innováció

Változatok az át-, illetve továbbépítésre

A Berlini képeslapok második blokkjában az át- vagy továbbépítés bőséges példatárából idézünk meg három, elég különböző esetet: a Gendarmenmarkt és a Német dóm; Hamburger Bahnhof – Museum für Gegenwart; Tietz, Centrum, Galeria Kaufhof.

A Gendarmenmarkt kétségkívül Berlin egyik legszebb, monumentális építészeti tere, amelynek alakulása a 17-18. század fordulójának kezdeteitől sok fordulaton ment át. Itt most csak a két szimmetrikusan elhelyezett templom kifejezetten városszépészeti céllal emelt reprezentatív tornyára, köztük Schinkel egyik főművére, az egykori színházból koncertteremmé átépített épületére, az épületek második világhoborút követő több évtizedes romos állapotára utalok, amely után a Német dóm teljesen új funkciót kapott: a német parlamentarizmus történetét és működését mutatja be. De nem kevésbé érdekes a térfelszín kialakítása: a még ma is folytatódó vita a dísztér és a Schinkel-épület által megszabott egységes, raszterban tartott, ekképp az építészetet erősítő kialakítása között.

A második példa a 19. században létesített, s néhány évtizedes működés után be is zárt fejpályaudvar, a Hamburger Bahnhof, amely paradox módon egyedül maradt meg a 19. században magáncégek által létrehozott fejpályaudvarok közül. Eredeti funkcióját már 1884-ben elvesztette, amikor feladatait a szomszédjában található Lehrter Bahnhof vette át (erről majd a következő blokkban, az új főpályaudvar kapcsán még esik szó). Ezt követően volt közlekedés múzeum, majd az 1980-as évektől Josef Kleihues tervei alapján kortárs művészeti galériává építették át.

A századforduló modern Berlinné alakulása során az egyik meghatározó új funkció és épülettípus az áruház volt. Leghíresebb példája Messel a második világháborúban súlyosan megsérült és később teljesen lebontott Wertheim áruháza volt a Leipziger Platzon, de nagyon jelentősek voltak a Tietz áruházlánc épületei is. Az utóbbi egyik meghatározó épülete a város fontos csomópontjává váló Alexanderplatzon működött, majd a második világháború után szintén elbontották, és helyén az NDK legnagyobb Centrum Áruháza létesült. Utóbbit a fal lebontása után a Kaufhof üzletlánc vette és építtette át, szintén Josef Kleihues tervei alapján. Bár az Alexanderplatz mellett Alexa néven egy óriási bevásárlóközpont is létesült, jelentőségét nem vesztette el: a statisztikák szerint az Alex és a Kaufhof a második legkedveltebb bevásárlási célpont a nyugat-berlini Tauentzieh után.

 

A Gendarmenmarkt és a Német dóm

Kerékgyártó Béla – Öcsi Gabriella


A Gendarmenmarkt és a Német dóm

 

Tanulmányutunk egy belvárosi sétával kezdődött, amely a Főpályudvartól a kormányzati negyeden a Pariser Platzon és az Unter den Lindenen át vezetett a Schlossplatzig, illetve a Museumsinselig. Ez a történeti és az újjáépített Berlin központja, mai origója. Ennek során jutottunk el a Berlin – sőt Európa – egyik legszebb tereként emlegetett Gendarmenmarktra. És valóban: az első benyomásunk a tér tágassága és nagyvonalúsága volt. A tágasság a tér léptékéből, leburkolt, megszakítatlan folytonosságából adódik, ugyanakkor a folyamatos térben, az egységes burkolatból kiemelkedő monumentális épületek adják meg a tér hangsúlyait, nagyvonalúságát. A tér két oldalán álló, francia és német dóm szimmetrikusan elhelyezett díszes épületei, karcsú, magas tornyai és közöttük Schinkel szigorúan szerkesztett, kompakt egykori színházépülete, amely a legutolsó átépítés (1979-1984) óta koncertteremként működik. Ezek alapján joggal használják rá az építészeti tér elnevezést.

 

Hamburger Bahnhof - Museum für Gegenwart - Berlin

Németh Ádám


Hamburger Bahnhof - Museum für Gegenwart - Berlin

 

A Berlin Moabit városrészében, a mai főpályaudvar közelében található Hamburger Bahnhof, azaz a Hamburgi pályaudvar díszudvarán állva ma nehéz elképzelni, hogy e hely a 19. század közepén a nagyvárossá nőtt Berlin egy forgalmas pontja volt. A múzeumként működő épület kissé el van veszve a már sok éve átalakulás alatt álló környezetében, és a látogatók számából ítélve nem tűnik a legnépszerűbb berlini attrakciók egyikének. A Hamburger Bahnhof nem egy ikonikus épület, mint az Altes Museum vagy a Neue Nationalgalerie, építészetileg azonban korántsem érdektelen, nem utolsósorban azért, mert jól tükrözi azt a szemléletmódot, amely irányadó volt a nyolcvanas-kilencvenes évek berlini újjáépítési projektjeiben.

 

Tietz, Centrum, Galeria Kaufhof - Áruházak az Alexanderplatz-on és környékén

Bedecs-Varga Éva

 

Tietz, Centrum, Galeria Kaufhof - Áruházak az Alexanderplatz-on és környékén

 

1870 után az egyesült Németország fővárosaként viharos gyorsasággal fejlődő Berlinben új épülettípusként jelentek meg a fejlett európai metropoliszokban már két-három évtizede működő áru-, illetve üzletházak. Az Alexanderplatzen létesült a Tietz áruházlánc markáns épülete, amelyet a második világháború után elbontottak. Helyén épült meg a Josef Kaiser és Günter Kunert által tervezett és 1970. november 25-én átadott Centrum Áruház, amely az akkor elterjedő dobozáruházak jellemző példája volt. Az épület a második emelettől felfelé, körülbelül 13.000 m2-en, méhsejtszerű alumínium homlokzatburkolatot kapott, amelynek egyedileg tervezett darabjai az egész áruházlánc egyik márkajelzését jelentették. Megnyitásától kezdve az NDK legnagyobb áruháza volt, ahol 2000 alkalmazott dolgozott. A rendszerváltás után átfogó bővítése és felújítása 2004-ben kezdődött meg Josef Paul Kleihues (1933-2004) tervei alapján, melynek során a homlokzatot teljesen elbontották, és az épületet a tér felé 25 méterrel megnövelték. A 2006-ra elkészült fogyasztótér így 35.000 m2-re növekedett és ezzel Európa egyik legnagyobb Kaufhof áruháza lett.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »