építészet : környezet : innováció

Vár rekonstrukció: minden, amit tudunk és amit nem

Összegyűjtöttük a karmelita kolostor, a mellé kerülő új irodaépület és a Vár rekonstrukciójának hivatalos sajtóbejárásán elhangzott újdonságokat, amelyeket eddig nem, vagy csak érintőlegesen ismerhettünk meg a beruházásról. Móré Levente írása.

A sajtóbejárás kezdetén Krolló János miniszteri sajtófőnök, Nagy Gábor Tamás a Vár polgármestere, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Zoboki Gábor építész, Holman Attila generálkivitelező, valamint Papp Adrienn régész nyújtott tájékoztatást a budai Vár fejlesztéséről, ezen belül is a jövőben a miniszterelnökségnek otthont adó karmelita kolostorról és a mellé épülő új irodaházról.

 

Amit eddig is tudtunk a Vár revitalizációjáról

Nagy Gábor Tamás polgármester bevezetésként vázolta a mostani nagy építkezésekhez vezető utat, amely a Várkert bazár 2011-es felújításával kezdődött. Ez már 2003-ban is szóba került, 2004-ben született egy vár-rehabilitációs terv, amely főleg a Szent György tér rekonstrukcióját tartalmazta.

Az önkormányzat először a Várkert bazár felújítását szerette volna elérni, mert a Duna-parton álló épület már igen rossz állapotban volt. 2007 és 2008 között több ajánlatot is tettek a felújítással kapcsolatban, amelyek mind kudarcba fulladtak, azonban a most regnáló kormány elindította a fejlesztéseket. Vár25 néven kidolgoztak egy szakértői anyagot, egy hatástanulmányt, amely a közlekedési koncepciót is tartalmazza.

Az önkormányzat támogatja a Hauszmann-tervet, részt is vesznek az egyeztetésekben. Ami a vár látványvilágát és beépítettségét illeti, a századfordulós állapot a végcél, ugyanakkor több évtizedbe telik, amíg mindez megvalósulhat. A karmelita kolostor a nagy változásoknak csak egy „előművelete”.

A kolostor jelenlegi állapota

A Várat ’44 óta nem rakta rendbe senki.” - mondta Zoboki Gábor, aki a Szent György teret a magyar nemzet főtereként az ország egyik legfontosabb beruházásának nevezte. Ennek tervezése egyébként már két éve tart. Azzal, hogy a Várral „kezdeni kell valamit” az építész szakma nagy része már a Kós Károly teremben zajlott tájékoztató során is egyetértett.

A kolostornak hosszú története van, amelynek összképét és a történeti hitelességet nem szabad bántani. A kolostor 1784-től 10 évente új funkciót kapott. Nem sokkal a deszakralizáció után copf álhomlokzat került rá, ekkor tervezte Kempelen Farkas a rövid életű Várszínházat.

Ez a templomtér, amely a színháznak adott otthont most rendezvényteremmé alakul és visszakerül ide az egykori templom saját orgonája, amelynek maradványai most a Batthyány téri Szent Anna templomban találhatók. A rendezvénytermen kívül néhány reprezentatív szoba kialakítását tervezik, de a többi helyiségből minőségi, ám puritán munkahelyekként szolgáló iroda lesz.

Az új irodaház telke olyan foghíj, amelyet be kell építeni. Az épület párkányzata, tetőmagassága és arányrendszere a régen itt állt kiszolgáló épületet követi. A rengeteg régészeti emlék miatt nehéz az alapozása, ezért esett a választás a mikrocölöpökre helyezett vasbeton lemez födémre, ennek a fele gyakorlatilag lebeg a középkori romok fölött. Az együttes gépészete és biztonsági berendezései főleg az új épületben kapnak helyet, ezen felül csak pár iroda kerül majd ide. Zoboki Gábor érdekes párhuzammal élt, amikor a budai Várról mesélt: az épületet ugyanis egy rovarhoz hasonlította, vagyis a rovar feje a palota, a tor a kiszolgáló épületeknek és a végrehajtó hatalomnak helyet adó Szent György tér, míg a potroh a polgárváros.

Az új irodaház

Lázár János ezután beszámolt arról a 2011-ben született döntésről, hogy a végrehajtó hatalom költözzön ki a parlamentből, ezzel követve a régió többi nagyvárosának (Varsó, Prága Bécs, Pozsony) mintáját, ahol már jelképesen is szétválasztották a hatalmi ágakat. A Vár a magyar államiság ezeréves szimbóluma. Ezért a kormány a Hauszmann-tervben a Dunai térsor helyreállítását célozza meg.

A Sándor palota kormányzati épület volt már ’48-ban is: itt volt a miniszterelnökség. A századfordulón és a két világháború között vett berendezés nagy része jelenleg Oroszországban van. 2002 után döntötték el, hogy a köztársasági elnök költözzön a Sándor palotába, ahol eredetileg a miniszterelnök székhelye volt. A kormány szándéka szerint visszaállítanák ezt a szocializmus előtti hagyományt, és a köztársasági elnök palotába való költöztetésével „szabadítanák fel” a miniszterelnök részére a Sándor palotát. Ez a távlati terv a következő 10 évben Lázár szerint biztosan nem valósul meg.

A vár helyreállítása a ’60-as években is felmerült, ám ehelyett a sérült, de nem romos állapotú épületek tudatos lebontása mellett döntöttek. Ekkor határoztak a vár középkori állapotának helyreállításáról és kulturális funkciójáról.

1686 után tudatosan kormányzati funkciót akartak a várba rakni. A kolostor 1840-ig a végrehajtó hatalom központja volt. Az épület múltját tekintve fontos a két funkció: a kulturális és a politikai. Ehhez is kapcsolódik, hogy a kolostor templomának egykori szentélyében könyvtár lesz. Nem zárják majd le a környéket, sőt a kertet sem, egy látványos és szabadon bejárható tér kialakítása a cél.

A tervezett átalakítás

A miniszter elmondása szerint egy évet gondolkodtak és két éve tervezik a felújítást, ezért is mondhatjuk ezt jól átgondolt programnak. Létezik egy zárt bizottság olyan emberekből, akik a szakmájuk kiemelkedő képviselői, mint Krähling János építész vagy Szentkirályi Miklós restaurátor, akikkel minden ilyen döntést megvitatnak.

A kolostor 15-20 %-a reprezentatív tér lesz, míg a többi funkcionális iroda szerepet kap. A két épület együtt 200 embernek biztosít majd munkahelyet. Az új épület egy zöldmezős beruházás, és modern irodaház lesz, de mindkét építkezés miatt folyamatos egyeztetés zajlik az UNESCO-val, mert a dunai panoráma a világörökség része.

1848 óta nem gondolta át senki, hogy milyennek kell lennie egy miniszterelnöki épületnek. Az a legfontosabb, hogy jelentéssel bírjon. Mondania kell valamit arról, milyen Magyarország," ezt a helyszín mellett a berendezés és a műtárgyak biztosíthatják. - jegyezte meg Lázár. A festményeken olyan embereket akarnak megjeleníteni, akiket konszenzus övez.

Amit eddig nem tudtunk a Várban folyó munkákról

A MÉSZ-ben tartott tájékoztatón csak érintőlegesen hangzottak el a régészeti feltárás eredményei, ezért Papp Adrienn régész beszámolója – aki a kolostor és a mellette lévő ún. püspökkert régészeti feltárását vezette – valóban sok újdonsággal szolgált. Az ásatás 3000m2-en folyt, nagy stábbal és még nagyobb körültekintéssel. A karmelita kolostor helyén egykor egy palota állt, amely Werbőczy, majd Szapolyai birtokában volt. Buda várának eleste után ezt a palotát alakíttatta át magának a budai pasa, és ez maradt a székhelye egészen Buda visszafoglalásáig. Ennek számos részlete előkerült csakúgy, mint a palota melletti 13.-17. század során épült polgárházak romjai, találtak tehát Árpád-kori házat is. Nagy jelentőségű felfedezés volt az arra való bizonyíték, hogy Budán fémművesek tevékenykedtek, hiszen erre vonatkozó írott forrás nem áll rendelkezésre. Feltártak egy megközelítőleg 500 sírból álló 13.-16. századi temetőt is. Az ásatás során megtalált hatalmas leletanyag között számos cserépedény, használati tárgy, sőt még aranypénz is van.

A kolostor copf homlokzata

Zoboki Gábor jelezte, hogy a Szent György tér térfalának helyreállítását nagy problémának tartják, ennek megoldására egy ötletpályázat kiírását tervezik. A Dunai fal a kolostorral és a Sándor palotával rendben van, a nyugati oldalt kell helyrehozni. Mivel „tér nincs térfal nélkül”, ezért olyan pályázatokat várnak majd, amik figyelembe veszik a Vár urbanisztikai sajátosságait és a tér múltját is.

A honvédelmi főparancsnokság épülete miatt még szakmai viták zajlanak, de a Vízikapu visszaépítését a térfal egysége miatt az építész fontosnak tartja. Fontos megjegyezni, hogy ez a kapu mindig két térfal közötti áteresz volt egy boltívvel, sohasem volt műemlék.

A kolostor épülete nem esik majd át komolyabb szerkezeti átalakításon, csupán néhány parapetet nyitottak lejjebb.

Lázár János biztosította a sajtó munkatársait, hogy az építkezéssel kapcsolatban minden nyilvános – erre azonban némileg rácáfolt a fényképek készítését tiltó előzetes kötelezvény aláíratása.

Három előkészítő munka született arról, hogy hova költözzön a miniszterelnökség. 2013-ban dőlt el, hogy a „legolcsóbb, legegyszerűbb, legpraktikusabb megoldást”, vagyis a Várba való költözést kell választaniuk. A miniszter kijelentette, hogy a MÉSZ-ben zajlott beszélgetés az építészekkel folytatott zártkörű fórum volt, ahol csak a Népszabadság munkatársa lehetett jelen és itt konszenzus született a Szövetség tagjaival arról, hogy fel kell újítani a kolostort és a palotát is (az eseményen, ahol az Építészfórum is jelen volt, semmi sem utalt a zártkörű rendezvényre).

A karmelita kolostor

Az építkezés anyagi keretei eddig nem voltak ismertek, de most megtudhattuk, hogy 13 milliárd forint van rá. Magyar kivitelező építi, aki korábban soha nem vett részt állami beruházásban. Törekednek arra, hogy magyar alapanyagokból és magyar cégekkel dolgozzanak.

A vári átalakítások kapcsán a miniszter úr elmondta, hogy az MTA épületei várhatóan egy év múlva már üresek lesznek, hiszen folyamatban van az új kutatóközpont építése, így ide helyezik majd át a Belügyminisztériumot. A költözések kapcsán merült fel, hogy Pénzügyminisztérium épületének sorsa még változatlanul nem dőlt el, de teljes visszaépítése nem tűnik valószínűnek.

Az Országos Széchenyi Könyvtár esetleges költözéséről is megtudhattunk pár részletet. A könyvtár, amely egykor a Nemzeti Múzeum része volt, most ismét visszakerülhet a palotanegyedbe, egészen pontosan a Magyar Rádió üres épületeiben kaphatna új otthont. Ez a környék számos egyeteme miatt meglehetősen jó helyszín. A könyvtár jelenlegi helye a valamikori vendégszállás, nem képezi a vár reprezentatív részét, de a költözés még nem dőlt el, hiszen 35 milliárd forint lenne a költsége, illetve arról sem született még döntés, hogy a vár nyugati szárnya milyen új funkciót kaphatna.

A Dísz tér alatt parkolóház épül – június végére 200 hely készül el, a nyár folyamán megközelítőleg még egyszer ennyi. A várfal veszélyes repedései annak sajnálatos csúszásából fakadtak, amit az épülő mélygarázs vasbetonja fog megtámasztani, már csak emiatt is fontos a parkolók létesítése. A Várkert Bazárnál már épült egy, de ezen felül még két lehetséges helyszín van a Várban: a Hilton alatt vagy a Lovas úton, a hadtörténeti Múzeum előtt.

És amit még mindig nem tudunk

A Külügyminisztérium helyén lévű üres foghíj telek beépítéséről még mindig csak egy halvány sejtésünk van, az ide kerülő épület látványáról, funkciójáról még mindig nem tudhatunk semmit. Hasonló a helyzet a Vízi kapu boltívének helyreállításával is, az erre vonatkozó egyetlen mondattal Zoboki Gábor leszögezte, hogy sosem volt műemlék.

A Vár sorsát illetően még mindig rengeteg a bizonytalanság, de reméljük, hogy a további egyeztetések a későbbiekben letisztítják majd a ma még elég zavaros képet.

 

Móré Levente

 

 

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »