| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Váriné Szilágyi Ibolya: Építészprofilok

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Váriné Szilágyi Ibolya: Építészprofilok
Nézőpontok/Kritika

Váriné Szilágyi Ibolya: Építészprofilok

2007.12.07. 07:27

Kivételes könyv az építészet mai helyzetéről, egy fél életmű összesűrítése egyetlen kötetbe. Nem építészeti könyv, hanem fontos szociálpszichológiai tanulmány. Tanulsága: gyökeres változásra lenne szükség az építészi viselkedésben, a hamis és torz sztárkultusz helyett - ami pedig már küszöbön van - a nyíltságon alapuló "versenypiac"-ot kéne megteremteni.recenzió Vargha Mihálytól 

Kivételes szerzői könyv az építészet mai helyzetéről, egy fél életmű összesűrítése egyetlen kötetbe. Váriné Szilágyi Ibolya "a hazai szociálpszichológia ismert képviselője, az MTA Pszichológiai Intézetének kutatója, az MTA doktora" - ahogy a könyv végén a szerzőt bemutató két oldal indul, s fehéren-feketén kiderül belőle, hogy évtizedek óta mennyire elmélyülten végez kutatásokat az értelmiségiek pályafutásáról, a siker társadalmi aspektusairól. Különös vonzalma az építészekhez, építészethez pedig kivételes szerencse e szakma számára. A kötet alapján nem is lehet eldönteni, hogy tényleg a személyek érdeklik-e jobban, vagy őt is megfertőzte már az építész-elfajzás, az épületekbe-tervekbe való túlzó bezárkózás - aminek szélsőséges állapota a Janáky István által sokat emlegetett "rejtőzködő építész". Nyilvánvaló persze, hogy ez utóbbi viselkedés a szakma helyzetét tekintve ma egyre inkább tarthatatlan.

"...az építészek ízlése, de főleg kompromisszumkészsége változó. Van, aki végtelenségig képes ellenállni a megrendelő rossz ízlésének. Van, aki meggyőző kommunikációval, nem kis türelemmel szépen el tudja vezetni a megrendelőt az ideálisabb megoldáshoz. Van, aki ebbe nem bonyolódik bele, mert szerinte az dönt, aki a pénzt adja." Korábban, az állami tervezővállalatok idején ennyire tisztán nem volt jelen a megbízó, ezért az említett viselkedésmódok csak mostanában kristályosodnak ki.

"Figyelembe véve a növekvő versenyt, a külföldi beruházók és kivitelezővállalatok növekvő arányú megjelenését, valamint a megrendelők "végtelen utánzó hajlamát", megérthetjük, hogy az igazán igényes tervezőknek mennyire nem könnyű a dolguk. A társadalom segíthetné őket, felemelhetné azoknak a nevét, akik valamilyen szempontból kiemelkedőt, korszerűt és szépet alkotnak" - írja Váriné Hegedűs Péter karrierjének leírása kapcsán. Esetleg Hegedűs Péter neve sokaknak ismerősen csenghet (ő tervezte a Központi Szabó Ervin Könyvtár rekonstrukcióját), vagy Szántó Tiboré, aki Mikó Lászlóval közösen tervezte az új Egyetemi Könyvtárat Szegedre. A tizenöt közül viszont talán az egyetlen igazán híres építész Cságoly Ferenc - bár lehet, hogy szélesebb körökben még az ő nevét sem jegyezték meg elegen, pedig nemzetközi díjat is nyert a közelmúltban (Brick Award - Keller Ferenccel, 2006).

A kötetben szereplő építészek többsége társadalmi ismertségben messze alatta marad annak, mint amit eddigi pályafutásuk alapján megérdemelnének. Számos oka van ennek, ahogy az építészet sanyarú helyzetének általában - s az okok többsége kimondva ott rejtezik a könyvben. A kötet nem makulátlan, sajnos sok részletében szerkesztetlen, számos pontatlansággal, rengeteg ismétléssel. Amikor ugyanarról a dologról esik szó több helyen, sajnos nincs jegyzet arról, hogy még merre olvasható (példa az aquincumi építőtábor). Különösen hiányzik a saját fülszöveg - az építészet/elmélet sorozat darabjáról van szó -, pedig fontos lenne, hogy már a borítóról kiderüljön: kiknek a profilját ismerhetjük meg? Mindazonáltal a könyv alapján Váriné Szilágyi Ibolya kiérdemli a tiszteletbeli építész címet, még akkor is, ha ez nem építészeti könyv, hanem fontos szociálpszichológiai tanulmány. Tanulsága: gyökeres változásra lenne szükség az építészi viselkedésben, a hamis és torz sztárkultusz helyett - ami pedig már küszöbön van - a nyíltságon alapuló "versenypiac"-ot kéne megteremteni. Egyelőre alig-alig haladgatunk ebbe az irányba, amin sajnos egy ilyen tartalmas könyv sem sokat tud változtatni.

Vargha Mihály

Váriné Szilágyi Ibolya: Építészprofilok / Akik a ´70-es, ´80-as években indultak

A kötetben szereplő építészek:
Beliczay Erzsébet
Cságoly Ferenc
Felcsuti László
Fülöp Péter
Hegedűs Péter
Hidy Mónika
Kalmár Miklós
Kovács Péter
Lengyel István
Maczelka László
Major György
Marillai Árpád
Rimely Károly
Szántó Tibor ifj.
Zajácz Katalin

(TERC Kiadó, Budapest, 2006. 390 oldal, 2500 Ft)

Nyomtatásban megjelent az Élet és Irodalom Ex libris rovatában (2007. 44. szám)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.