építészet : környezet : innováció

Városi Tanuszoda, Gönc

A gönci városi tanuszoda az NSH által kiírt közbeszerzési pályázat alapján, PPP beruházási konstrukcióban épült. Az uszoda funkcionális magját egy tanmedence és a 11x25 m-es, 4 pályás úszómedence jelenti.
építész vezető tervező: Kovács Péter és Lengyel István
EXTRA a város történelméről: Károlyi Gáspár, a Biblia-fordító Göncön.

A gönci városi tanuszoda a Nemzeti Sporthivatal (NSH) által kiírt közbeszerzési pályázat alapján, PPP beruházási konstrukcióban épült. A kiíró a pályázati kiírás mellékletében meghatározta a “B” modell szerinti uszoda programját és műszaki paramétereit. A gönci Városi Önkormányzat és a pályázaton nyertes Therma Uszodatechnika Kft. a beruházásra szerződést kötött. Az előírt tanuszodai funkciók kiegészültek egyéb szabadidő eltöltésre alkalmas terekkel: wellnessblokk, bowling és fallabda blokk létesült.

 

Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda

 

Az épület elhelyezésére a gönci Barackfa utcáról megközelíthető telek északnyugati részén nyílt lehetőség. Az építési telek enyhén lejt délnyugati irányba, területe: 10817 m2. A helyi építési szabályzat lehetővé tette a telken sportlétesítmény építését, maximum 40%-os beépítettséggel, a megengedett építménymagasság 6,5 m. A terület jó közúti kapcsolattal rendelkezik, és az uszoda hossztengelyi tájolása megfelel az építési előírásoknak.

Az uszoda funkcionális magját a 6x12,5 m-es tanmedence és 11x25 m-es, 4 pályás úszómedence jelenti. Az uszodába érkezők az előcsarnok információ-pénztár-ruhatár pultjánál vehetik meg a jegyet, majd automata beengedő és időmérő rendszerek ellenőrzése mellett, átöltözés után használhatják az uszodát és a wellness blokkot. Az uszodához külön épületrészben szauna, masszázsmedence (átmérője 3 m), 2 db zuhany, valamint büfé, billiárdtér, kétpályás bowling, és egy fallabda pálya csatlakozik. A két egység között megvan a belső átjárási lehetőség.

 

Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda
Gönci tanuszoda

 

Az öltözés egyénileg nemenként elkülönítve a fogasos-szekrényes öltözőkben történik. A medencetérbe csak zuhanyozás után lehet belépni. Mozgásukban korlátozottak is használhatják az öltözőket, mivel akadálymentesített öltöző, zuhanyozó, vécé lett kialakítva, közel a terápiás lehetőséget biztosító kismedencéhez. Az előcsarnokhoz külső szociális blokk és büfé is tartozik, mely a belső, légtérben leválasztott fogyasztótér felé is kiszolgál. Az úszni tanuló gyerekeket a szülők a büfé előtti térből láthatják egy üvegfalon keresztül. A galériaszinten (tetőtérben) helyezték el a kazánházat és a szellőzőgépházat.

Bowling, fallabda, wellness blokk: az uszodai funkciósort kiegészítő rész külön bejárattal, de az uszodai előcsarnokból is megközelíthető. A fő funkciók a kétsávos automata bowling és a kétasztalos billiárdterem, a fallabda pálya és wellness blokk (szauna, jakuzzi és 2 db zuhany). Az egységhez bár, söröző tartozik.


Gönc Városi Uszoda

(Észak-magyarországi Régió / Borsod-Abaúj-Zemplén Megye / Abaúj-hegyközi kistérség)

építész vezető tervező: Kovács Péter és Lengyel István
építész munkatárs: Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István
statika: Dezső Zsigmond
gépészet-közmű: Hámori Sándor
elektromosság: Pelei Imre
gyengeáram: Pelei Imre
közlekedés: Mocsári Attila
uszodatechnológia: Sallai Zoltán
megrendelő: Therma Kereskedelmi Kft
generálkivitelező: Strabag ZRt

tervezés 2007
kivitelezés: 2007-2008


Károlyi Gáspár, a Biblia-fordító Göncön
A város történelméről

Károlyi Gáspár, archív fotó a Göncön álló szoborról
Göncre a reformáció korán eljutott, úgyhogy 1583-ben, midőn Bencédi Székely István itt rektor lett, az egész város a tisztított tanokat követhette már. A pár évtized múltával helvét irányúvá lett egyház hírneve nagyot emelkedett az ezerötszázötvenes években, mikor Székely István már lelkésze volt, majd a Károlyi Gáspár lelkészkedése alatt, midőn egy messze kiható jelentőségű zsinatot is tartottak benne. A két, de nem egyenlő rangú lelkészt tartó egyház állandóan kiváló gondot fordított iskolájára is. Ám itt a tanügy akkor érte el tetőpontját, mikor 1687-től ide volt telepedve a sárospataki kollégium.

Azonban 1695-ben nemcsak ezt űzték el innen is a jezsuiták, hanem az összes helybeli belhivatalnokokat is, és elvették az egyháznak minden épületét. A Rákóczi-korszakban ugyan ismét feléledt rövid időre a vallásgyakorlatuk, de csak 1783-ban sikerült végleg engedélyt nyerniök lelkész és tanító választására. A templom fel is épült 1786-ra, s azóta a fokozatos fejlődés útján halad az egyház.
forrás: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon, Budapest, 1977


Részlet a 'Károlyi Gáspár a gönci prédikátor' című könyvből

"Mivelhogy az szegént rontjátok vala, és az ő marháját elprédáljátok vala, annakokáért házat raktok és nem laktok benne, szőlőt plántáltok, de nem isztok az borában.
Jaj azoknak, kik álnokságot gondolnak az ágyasházokban, és mihelyt megvirrad, azonnal megcselekedik, az mit gondolnak, mert hatalmok vagyon az szegényeknek megnyomorítására, hogyha mezőt kívánnak, mindjárást elprédálják, ha házat kévánnak, mindjárást elveszik, és megrontják az szegényt és az ő örökségét. Annakokáért íme én gondolok az nemzetségre veszedelmet, melyből ki nem vonhatjátok, és nem jártok kevélyen, mert veszedelmes idő lészen."

forrás: KÉT KÖNYV Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul: (melyből megérthetni, mi az oka az Magyarország romlásának és fejedelmeknek szerencsétlenségeknek) és micsoda jelenségekből esmerhetjük meg, hogy az Istennek ítéleti közel vagyon. GÁSPÁR KÁROLYI GÖNCI PLÉBÁNUS ÁLTAL Döbröcönbe Nyomtatá Mihály Török 1563. (Magyar Hírmondó, Magvető, Budapest, 1984)


Gönc a honfoglalás óta lakott település, a középkorban királyi birtok és fontos kereskedelmi központ volt. Az 1200-as években betelepítések hatására elnémetesedett. A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.
1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár (vizsolyi biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.
A város fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borokkal való kereskedelemben; a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált. A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi szerepét. 2001-ben visszakapta városi rangját.
forrás: wikipedia

vélemény írásához jelentkezzen be »