Nézőpontok/Tanulmány

Városléptékű modernista kísérlet? Jól sikerült iparváros? A salgótarjáni városközpont megértési kísérlete, II. rész

1/8

Erkélyházak; Fotó: Gulyás Attila

József Attila Művelődési Központ. Fotó: Gulyás Attila

A Fő tér és a Karancs szálló. Fotó: Gulyás Attila

A Fő tér és a Karancs szálló a József Attila Művelődési Központból. Fotó: Gulyás Attila

Pécskő Áruház és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila

Pécskő Áruház; Fotó: Gulyás Attila

Erkélyházak és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila

Borítókép. Fotó: Gulyás Attila. Grafika: Vitányi Regina

?>
Erkélyházak; Fotó: Gulyás Attila
?>
József Attila Művelődési Központ. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Fő tér és a Karancs szálló. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Fő tér és a Karancs szálló a József Attila Művelődési Központból. Fotó: Gulyás Attila
?>
Pécskő Áruház és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila
?>
Pécskő Áruház; Fotó: Gulyás Attila
?>
Erkélyházak és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila
?>
Borítókép. Fotó: Gulyás Attila. Grafika: Vitányi Regina
1/8

Erkélyházak; Fotó: Gulyás Attila

József Attila Művelődési Központ. Fotó: Gulyás Attila

A Fő tér és a Karancs szálló. Fotó: Gulyás Attila

A Fő tér és a Karancs szálló a József Attila Művelődési Központból. Fotó: Gulyás Attila

Pécskő Áruház és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila

Pécskő Áruház; Fotó: Gulyás Attila

Erkélyházak és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila

Borítókép. Fotó: Gulyás Attila. Grafika: Vitányi Regina

Városléptékű modernista kísérlet? Jól sikerült iparváros? A salgótarjáni városközpont megértési kísérlete, II. rész
Nézőpontok/Tanulmány

Városléptékű modernista kísérlet? Jól sikerült iparváros? A salgótarjáni városközpont megértési kísérlete, II. rész

2024.04.03. 18:04

Cikkinfó

Szerzők:
Pszota Dalma

Földrajzi hely:
Salgótarján, Magyarország

Vélemények:
2

Dosszié:

Pszota Dalma tanulmánya második részében az államszocializmus épített örökségének és a modernizmus általános kritikájának kontextusában vizsgálja meg a salgótarjáni főtér utóéletét.

Írásom első részében Salgótarján főtere építésének történetét tekintettem át, míg a második részben az államszocializmus épített örökségének és a modernizmus általános kritikájának kontextusában vizsgálom meg a salgótarjáni főtér utóéletét.

Az államszocializmus különös öröksége

Az elmúlt években – szerencsére – mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren elindult jónéhány dicséretes kezdeményezés, mely a keleti blokk államszocialista korszakának építészetét mutatja be és dolgozza fel. Az egyre növekvő érdeklődésnek köszönhetően számtalan kutatás, konferencia, tanulmány, album, Instagram-fiók és weboldal foglalkozik a szocializmus modern és brutalista építészetével. Részben ezért is terjedt el a szocmodern kifejezés, melynek használatát mellőzöm ebben a tanulmányban, mert azt sugallja, hogy a sztálinizmust követő szocializmus modern építészete más, mint nyugati kortársai: kevesebb, ügyetlenebb, sajátosan balkáni vagy kelet–európai, netán különbözik a par excellence modern építészettől. A kifejezés túlpolitizálja a fogalmat, azt sugallja, hogy a korszak modern építészete és az államszocialista rezsim közé egyenlőségjel tehető, tovább erősítve ezzel a társadalom ellenszenvét. Az igaz, hogy a modern építészet bizonyos trendjei és módszerei gyakran késve érkeztek Magyarországra (vagy általánosan a keleti blokkba), és a műszaki tervezés és kivitelezés minősége olykor nem volt a nyugatihoz fogható, ugyanakkor az építészet szellemi és művészeti színvonala nem különbözött a nyugati vagy északi modern építészetben látható példáktól, mindezt Salgótarján főtere is megerősíti.

Salgótarján egykor országosan jelentős ipari központ volt, városcentruma jól kivitelezett, egyedülálló modern épületegyüttes, melyre felhívta a figyelmet többek között az OFF-Biennálé keretében megrendezett várostörténeti séta,[1] vagy az ICOMOS XXX. Országos Műemléki Konferencia, melynek a város adott otthont 2021-ben.[2] Továbbá tavaly jelent meg Hartmann Gergely hiánypótló könyve a város építészetéről.[3]

Erkélyházak; Fotó: Gulyás Attila
1/8
Erkélyházak; Fotó: Gulyás Attila

A növekvő építészet- és művészettörténeti figyelem mellett vagy ellenére Salgótarján modern főterének épületei (csak) helyi védettséget élveznek.[4]  A teret alkotó négy épület a Karancs Szálló, a József Attila Művelődési Ház, a Pécskő Áruház és az Erkélyház, melyek a mai napig rendeltetésszerűen működnek a Szálló kivételével. Salgótarján rendkívüli főterén járva olyan időutazásban lehet részünk, mellyel kevés magyar város büszkélkedhet, viszont azt kár lenne tagadni, hogy a tér felett bizonyos tekintetben eljárt az idő. Hiába az utópisztikusan nagyszerű modern forma, szemmel láthatóan nehéz igazán jól bánni és a kortárs viszonyokhoz igazítani ezt az eleve adott, örökölt épített környezetet. Ezen a ponton pedig érdemes megvizsgálni az ehhez az épített örökséghez fűződő viszonyunkat.

David C. Harvey szerint az örökség egy jelen-központú folyamat, melynek tárgyait bármely korszakon belül újra és újra megtalálhatjuk, értelmezhetjük, újabb és újabb jelentéseket adva nekik, kiemelve vagy éppen elfeledve őket. Nem a tárgy történeti, művészi, társadalmi jelentőségéről szól elsősorban, hanem a történeti narratíváról, melynek értelmében valamit kiemelt jelentéssel, fontossággal, örökség-státusszal ruházunk fel.[5]

Ezt a folyamatot bárhol és bármikor nyilvánvalóan befolyásolják gazdasági és kulturális érdekek, valamint a mindenkori politika szűrője is. Az örökség olvasható a kulturális intézményrendszer kánonjaként, de arra is alkalmas, hogy általa kisebb csoportok megkérdőjelezzék és felülírják az uralkodó értékrendet.[6] Ezt a gondolatmenetet követve jelen kontextusunkban az államszocializmus korának építészete valami olyan homályos és zavaros dolog, amelyet még mindig szükséges beilleszteni a kortárs életbe, ugyanakkor a múlt jellegzetes lenyomatát viseli magán.

József Attila Művelődési Központ. Fotó: Gulyás Attila
2/8
József Attila Művelődési Központ. Fotó: Gulyás Attila

Utóélet és kritika

A salgótarjáni városközpont elemzése pusztán az esztétikai szempontok vizsgálatával nem teljes, nem mehetünk el szó nélkül az időközben megváltozott gazdasági és társadalmi berendezkedés hagyta nyomok mellett. Salgótarján, sok másik iparvároshoz hasonlóan a rendszerváltás előtt kiemelt jelentőségű városként funkcionált, de a rendszerváltás nagy változásokat hozott, ez pedig az ipar állapotára is hatással volt: veszteségesek lettek, majd bezártak az üzemek. Salgótarján – több más ipari központhoz hasonlóan – kritikus helyzetbe került, egyre nőtt a munkanélküliség és sokan elvándoroltak.

Az egykori Tanácsköztársaság tér ma nemes egyszerűséggel a Főtér nevet viseli, és annak ellenére, hogy a város arculatot építhetne egészen jó állapotban lévő modern örökségére, nem úgy tűnik, hogy akár a város mindennapi felhasználói tudatában lennének kvalitásainak.

A Fő tér és a Karancs szálló a József Attila Művelődési Központból. Fotó: Gulyás Attila
4/8
A Fő tér és a Karancs szálló a József Attila Művelődési Központból. Fotó: Gulyás Attila

A Karancs Szálló 2001 óta nem üzemel, az épületet a Művelődési Házzal összekötő lepényt, az egykori éttermet és kiszolgáló egységet tartalmazó épületrészt teljesen átalakították, feldarabolták és különböző üzlethelyiségeket alakítottak ki benne. Így történhet meg, hogy az egykor oly impozáns modern együttesben most Euronics és Pepco áruházakat találunk, nem messze a szintén itt elhelyezett dohánybolttól.

A főtér arculata tehát igen heterogén, erősen elüt az eredetileg oly letisztult modern kinézetétől. A kapitalizmussal együtt megérkezett a városba a szabadpiac minden további hozadéka is, az üzlethelyiségekért versengő vállalkozások és folyamatosan változó arculatok. A Pécskő Áruházban is egymást érik a színes bolti hirdetések; az Áruház egykori átjárhatóságát megszüntették, átjáróit befalazták, hogy több hely jusson az üzleteknek. Üzemel itt kínai étkezde, kínai áruház és turkáló is.

A József Attila Művelődési Központ továbbra is művelődési házként üzemel, itt található a Zenthe Ferenc Színház, klubterem, tárgyaló és az üvegcsarnok is, ugyanakkor a könyvtár máshová költözött. Fő profiljukat továbbra is rendezvények szervezése adja, kisiskolás koromban én is többször jártam ott színházi előadáson.

Az Erkélyház szintén egészen jó állapotban, továbbra is lakóépületként funkcionál. A lakások privatizációja azonban a kisebb-nagyobb javítások kuszaságán is visszaköszön, a felújítások, ablakcserék, javítások nem egységesek.

Pécskő Áruház és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila
5/8
Pécskő Áruház és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila

Hogyan olvashatjuk, értékelhetjük mindezt? Henri Lefebvre szerint az építészetből eltűntek a referenciák, már nem a kódok pusztulásáról, hanem ezek magyarázatáról és új kódok konstruálásáról beszélhetünk.[7] Ezt a gondolatmenetet követve a salgótarjáni modern főtér nem tud kontextusában maradni, hiszen a modern építészet az építészek legjobb szándéka ellenére rideg és valamiképpen idegen maradt a városlakók számára, az identitásképző erő nem – vagy nem az elképzelések szerint – működött. Szintén Lefebvre-t idézve minden társadalom megtermeli (és újratermeli) saját terét[8] – így joggal tehető fel a kérdés: vajon milyen teret (építészetit és társadalmit) termelnek újra a salgótarjáni városközpont használói?

Ha visszatérünk a modernizmus kritikájához, láthatjuk, hogy a CIAM által is deklarált modern építészet felülről lefelé (az építésztől a nép felé) nem képes a közösség helyi és regionális értékeit és történeti folytonosságát hitelesen kifejezni, a központosított állam nem tudja megjeleníteni a népet.[9] Így mondhatjuk, hogy Salgótarjánban az építészet vágyott katalizátori, társadalomépítő szerepe nem valósult meg. Aldo van Eyck-ot idézve Kenneth Frampton elismeri a modernizmus egyik legnagyobb hiányosságát: egyszerűen nem sikerült megtalálni azt az esztétikát vagy stratégiát, amely meg tudna birkózni a tömegtársadalommal.[10] Egyáltalában az egységes társadalom létezése is kérdésessé válik, amint kiderül, hogy ez a társadalom nagyon is sokféle igényekkel rendelkezik, és nem alkalmazhatóak rá az építészet általános világmegváltó, társadalomjobbító ideái. A kollektivitás vágyott ideája az elitek kiváltsága, a nép számára elérhetetlen maradt és a gyakorlatban nem valósult meg.

Pécskő Áruház; Fotó: Gulyás Attila
6/8
Pécskő Áruház; Fotó: Gulyás Attila

Egyesével a főtér épületei nem közvetítettek ideológiát, de egységükben, formai szikárságukkal alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a szocialista pártvezetés mégis valamilyen messianisztikus szerepet szánjon nekik a haladás és a korszerű építészet jegyében. Az addig elsősorban üzemekhez kötődő népesség városhoz kötődő identitását sem sikerült felülről, mesterségesen létrehozni, mivel a nagy térbe szinte beledobált (vagy odakomponált) építészeti funkciók nem adták meg az átmenetet régi és új között, mivel a régit szinte teljesen lerombolták. A főtér a tökéletes valóság és nem az organikus élet számára készült, a hellyel nem teremtettek kapcsolatot,[11] hiába volt szó a helyi atmoszféráról, melyet talán éppen a modern épületek elhelyezése teremtett meg a festői völgyben. Az 1960-as évek Salgótarjánjában az építészeti stílus és az ideológia nagyvonalú alkalmazása mellett valahogyan elmaradt ezek összeillesztése a városi társadalommal és valós igényeikkel, máig tartó hiátust képezve az épített környezet és felhasználói között.

A városközpont épületei közül a legtöbb ma is használatban van a változó idők ellenére, ugyanakkor szemmel látható, hogy a városi örökség nem élvez különösebb megbecsülést, védelmet vagy elismerést. Az utóbbi években a Karancs Szálló többször is gazdát cserélt ám a különböző tulajdonban lévő épületrészek miatt nehéz dolga lesz annak, aki az épület felújítására, revitalizálására adja a fejét.[12]

Erkélyházak és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila
7/8
Erkélyházak és garzon toronyház. Fotó: Gulyás Attila

Salgótarján városfejlesztési terveiben és arculati kézikönyvében is szerepel a város modern építészetének megőrzése,[13] így talán nem lehetetlen, hogy eljön majd a nap, amikor a modern építeszet értékeit a jelenbe integrálva kap új frissességet a város főtere.

Pszota Dalma

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/salgotarjan_a_kortars_muemlek

[2] https://www.icomos.hu/index.php/hu/rendezvenyek/orszagos-muemleki-konferencia/xxx

[3] https://epiteszforum.hu/hat-eljott-ez-a-nap-is--a-salgotarjan-modern-epiteszeterol-megjelent-konyvrol

[4] http://helyiertekek.e-epites.hu/

[5] David C. Harvey, "The History of Heritage", The Ashgate Research Companion to Heritage and Identity, (2008), Letöltve: 2022.03.14. http://www.campusincamps.ps/wp-content/uploads/2015/11/Harvey-Heritage-08.pdf 22-23.o.

[6] Harvey, "The History of Heritage," 32-33.o.

[7] Henri Lefevbre, "A tér termelése (Részletek)" in A tér. Kritikai antológia, szerk. Moravánszky Ákos, M. Gyöngy Katalin (Budapest: Terc, 2007), 222.o.

[8] Lefevbre, 223.o.

[9] Kenneth Frampton, A modern építészet kritikai története (Budapest: Terc, 2002), 295.o.

[10] Frampton, 362-363.o.

[11] v.ö. Team X kulturális kritikája a modernizmussal szemben, Frampton, 366.o.

[12] lásd pl. https://epiteszforum.hu/arverezik-a-salgotarjani-karancs-szallot

[13] lásd Salgótarján terület- és városfejlesztési terveit, Letöltve: 2022.05.02. https://www.salgotarjan.hu/?page_id=3328

 

Vélemények (2)
Pákozdi
2024.04.05.
08:32

Brno kétarcú, mint minden, a szocializmus tömegépítészete által megerőszakolt nagyváros. Mint Miskolc, vagy Kassa, mint Debrecen vagy Pozsony. A mai Brno joggal büszkélkedik a Tugendhat-villa képével, és joggal említhetné még egy-két valahai szővőgyáros valahai villáját, mert szépen rendbehozta, megnyitotta és karbantartja azokat. Ettől még a fenti cikket záró két utolsó passzus ítélete igaz. Az írás utolsó két passzusa, bekezdése építészettörténeti jelentőségű összefoglaló ítélet: "Ha visszatérünk a modernizmus kritikájához, láthatjuk, hogy a CIAM által is deklarált modern építészet felülről lefelé (az építésztől a nép felé) nem képes a közösség helyi és regionális értékeit és történeti folytonosságát hitelesen kifejezni..." Sajnos.

Miklós Rácz
2024.04.03.
20:36

A cikk nagyon jól képbe hoz a fontos, egyedülálló modern városközpont keletkezésével, értékeivel, problémáival kapcsolatban. Ugyanakkor hiányérzetet marad bennem azzal amiatt, hogy néhány, a mai, viszonylag szegényes használatra vonatkozó megfigyelésen alapul az a hosszabban levezetett megállapítás, hogy "a modern építészet az építészek legjobb szándéka ellenére rideg és valamiképpen idegen maradt a városlakók számára, az identitásképző erő nem – vagy nem az elképzelések szerint – működött". A használat nem csak az identitásképző erővel függhet össze, és az identitás talán nem csak a használat ilyen jeleiből magyarázható. Egy izgalmas, feloldatlan ellentmondásnak tűnik továbbá, hogy egyrészt megállapítja, hogy "modernizmus egyik legnagyobb hiányosságát" az jelenti, hogy "egyszerűen nem sikerült megtalálni azt az esztétikát vagy stratégiát, amely meg tudna birkózni a tömegtársadalommal", "a társadalom nagyon is sokféle igényekkel rendelkezik, és nem alkalmazhatóak rá az építészet általános világmegváltó, társadalomjobbító ideái", másrészt korábban úgy fogalmaz: "a város arculatot építhetne egészen jó állapotban lévő modern örökségére". Az utóbbira egyébként példa Brno, amelynek egy-két éve a budapesti metróállomásokon látható turisztikai plakátjainak egyikét egy modern villa rajza töltötte ki.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.