| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Várostervezés vagy kreatív várostervezés — kinek nem mindegy?

1/9

Lukovich Tamás fotó: vm

Dános Pál fotó: vm

Dános Pál, fotó: vm

Beleznay Éva, fotó: vm

Zoboki Gábor, fotó: vm

Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás-Kovács Gergely, Gauder Péter

Finta József

?>
Lukovich Tamás fotó: vm
?>
Dános Pál fotó: vm
?>
Dános Pál, fotó: vm
?>
Beleznay Éva, fotó: vm
?>
Zoboki Gábor, fotó: vm
?>
Gilles de Mont-Marin fotó: vm
?>
Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás-Kovács Gergely, Gauder Péter
?>
Finta József
?>
1/9

Lukovich Tamás fotó: vm

Dános Pál fotó: vm

Dános Pál, fotó: vm

Beleznay Éva, fotó: vm

Zoboki Gábor, fotó: vm

Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás-Kovács Gergely, Gauder Péter

Finta József

Várostervezés vagy kreatív várostervezés — kinek nem mindegy?
Nézőpontok/Vélemény

Várostervezés vagy kreatív várostervezés — kinek nem mindegy?

2009.04.29. 12:33

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szokolay Örs

„Kreatív várostervezés" címmel rendezett urbanisztikai konferenciát a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai támogatásával a Heti Válasz. Az egész napos előadás- és beszélgetéssorozat végén egy komoly hiányérzetem van: nem értem miért „kreatív" az a várostervezés, ami pedig semmi több, mint egyszerűen „jó", „helyes", „hatékony" – vagy még egyszerűbben: „várostervezés".Szokolay Örs írása.

Kreatív várostervezés" címmel rendezett urbanisztikai konferenciát a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai támogatásával a Heti Válasz. Izgalmas, tartalmas, gondolatébresztő előadásokat hallgathatott a szép számú közönség a MÜPÁ-ban.

 

 

Az egész napos előadás- és beszélgetéssorozat végén egy komoly hiányérzetem van: nem értem miért „kreatív" az a várostervezés, ami pedig semmi több, mint egyszerűen „jó", „helyes", „hatékony" – vagy még egyszerűbben: „várostervezés". Az előadók egyöntetű véleménye szerint olyan paradigma-váltásra van szükség, ami elvezethet – többek között – egy egyszerű, céltudatos, a felesleges szószaporítás vagy túlszabályozás bűnétől megszabadított városépítéshez.

A trendi kifejezés használata azt sejteti, mintha a konferencia szervezőinek az lett volna a prekoncepciója, hogy a „várostervezés" már (még?) nem elég, ahhoz kreativitás is kell. A dolgok természeténél fogva a várostervezés ab ovo kreatív folyamat. Nem állítom, hogy a sokszor túlszabályozott, bürokratikus, a – „szakma" (van olyan szakma, hogy várostervezés?) által – alaposan lejáratott, hitelét vesztett, ráadásul konkrét eredményt, végterméket felmutatni alig tudó várostervezéssel kapcsolatban nem szükséges extra kreativitás. Azt gondolom azonban, hogy különösen e válságos időszakban ne a jelzőkkel való megkülönböztetés legyen a célunk. Sokkal inkább szükség van a „szakma" öndefiniálására, „best practice" alapú demonstrációjára, a hiteles, a város hosszú távú fejlődésére hatni tudó egységes, érdekeket integráló várostervezésre.

Hála a konferencia szervezőinek, támogatóinak – és legfőképpen az előadóknak, úgy látszik, elindult a megújulási folyamat!

 

Lukovich Tamás fotó: vm
1/9
Lukovich Tamás fotó: vm

Dános Pál fotó: vm
2/9
Dános Pál fotó: vm

 

Aczél Gábor bevezető előadását azzal kezdte, hogy a vetítő vászonra sejtelmesen beúsztatta a jelenkor várostervezésének legtrendibb kifejezéseit, mint a „fenntarthatóság", „kreatív folyamatok", „helyi önkormányzás", „energiatudatosság", „versenyképesség". Hozzátette: ezekkel a kifejezésekkel nem kíván foglalkozni. A várostervezés fogalomhasználatának kontrapunktját Lukovich Tamás előadása végén említett következő – hangsúlyozom: várostervezési – fogalmak jelentették: „bizalom", „őszinteség", „megbízhatóság", „nyitottság" és „elfogadás". Pár éve még eretnekségnek számított volna egy „szakmai" konferencián ilyen fogalmakat megemlíteni.

„Nyelvében él a nemzet urbanisztikája", ezért nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a szavakat, amelyek használata által tudatunk átáll egy más gondolkodásra. (Még jobb, ha a már átállt tudattal használjuk a helyes kifejezéseket – de aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli...)

Meggyőződésem, hogy a várostervezés komplex folyamatában óhatatlanul előforduló konfliktusok, érdekellentétek kezeléséhez olyan szakmai és kommunikációs felkészültségű emberekre (urbanista moderátorokra) van szükség, akik a fejlesztő – tervező – hatóság – lakosság kommunikációját moderálva orvosolhatják a konfliktusokat, jobb esetben megelőzhetik azok keletkezését. Egy ilyen folyamatban minden szónak különös jelentősége van (pl. Hollandiában „lefordítják" a szakmai szabályozási, jogi szövegeket hétköznapi nyelvre, az Egyesült Királyság „plain English" kampánya rendszerszerűen ad útmutatást a szövegek használatához). Ugyanakkor a sokszor nálunk csak formálisan alkalmazott „kommunikációs technikák" valós, a helyzethez alkalmazott módjai megoldást jelenthetnek a legkilátástalanabb esetekben is. (persze ezekről sokszor csak utólag derül ki, hogy kilátástalanok)

A továbbiakban a konferenciának a – hazánkban – újnak számító városfejlesztési fogalomhasználata alapján tekintem át az elhangzottakat, szubjektív válogatást adva az előadásokból.

 

Dános Pál, fotó: vm
3/9
Dános Pál, fotó: vm

Beleznay Éva, fotó: vm
4/9
Beleznay Éva, fotó: vm

Zoboki Gábor, fotó: vm
5/9
Zoboki Gábor, fotó: vm

 

Nagy örömmel hallgattam a továbbiakban is a „komplex városfejlesztési és építészeti elemzésről" és „humánus megközelítésről" szóló Dános Pált, a rendezvény fő támogatója, az SCD Group ingatlanfejlesztési igazgatóját, a várostervezés és ingatlanfejlesztés „együttműködési-kommunikációs folyamatáról" szóló Gulyás-Kovács Gergelyt a Duna-City képviseletében. Beleznay Éva a várostervezési folyamatokhoz nélkülözhetetlen „megegyezést irányító szereplő tudásának, moderátori kvalitásainak hiányára", illetve az „alulról jövő, civil kezdeményezések fontosságára" hívta fel a figyelmet – rögtön feltéve a kérdést, hogy a tervezési rendszer alkalmas-e ezek kezelésére?

Zoboki Gábor a Budapest Esszencia (BESSZ) csoport képviseletében az „építési kultúra rendszerváltását" sürgette, a „városalakító erők együttműködésében" látja a megoldást, egy nagyjából 25 fős „várostervező szakértői testületet" gondol (a mindenkori városirányítás támogatásához?). Betegesnek nevezte, hogy az „építészek csak projektekben gondolkodnak, holott a városnak stratégiára lenne szüksége". A BESSZ várostervező szakértőjeként Liszkay Krisztina a „fontos helyek" meghatározására, és az építészek és várostervezők közötti párbeszédre, megértésre hívta fel a figyelmet. Illy Péter ingatlanfejlesztő mondandójában jó volt hallani a „türelem", „kommunikáció", „bizalmi válság", „mediátor" kifejezéseket. Arról beszélt, hogy a városnak („vagy akármilyen szellemi közösségnek") vissza kell venni a kezdeményező pozíciót, és a követő magatartásról proaktívvá kell váltania.

 

Gilles de Mont-Marin fotó: vm
6/9
Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás-Kovács Gergely, Gauder Péter
7/9
Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás-Kovács Gergely, Gauder Péter

Finta József
8/9
Finta József

 

Többen, köztük Gauder Péter hangsúlyozták, hogy a várostervezés jelenlegi struktúrája, szabályrendszere, módszerei nem teszik lehetővé a komplex, stratégiai alapú tervezést. „Bónuszrendszert", „városfejlesztési társaságokat", „fejlesztési alku intézményét" emlegettek, miután Aczél Gábor Verne Gyula utópiáit hozta inspirációul…

Nekem meg Arkagyij Rajkin híres mondása jutott eszembe: „válámi ván – de még nem áz igázi".

A konferencián kérdésekre, hozzászólásokra nem volt mód, ezért javaslom, hogy használjuk fel a támogató Építészfórum lehetőségeit, és itt vitassuk meg a hallottakat – hogy előbb-utóbb „igázi" lehessen.

Utóirat:
A konferencián hallottakon fellelkesülve megírtam ezt a cikket, amikor az m2 Zárórájában a Kortárs Építészeti Központ vezetőjeként Finta Sándor egészen más fogalomrendszerrel és nézőpontból beszélt – többek között – a budapesti várostervezésről (két szó szerinti mondat):

Ez egy nagyon furcsa helyzet, mert alapvetően nem létezik várostervezés Budapesten sem. A kutatásra épülő várostervezés helyett inkább egy spontán városfejlődési folyamat van, amelyben nagyon erős szerepe van az ingatlanfejlesztők által diktált tempónak, vagy lobbinak ha úgy tetszik. Telekről-telekre alakuló városfejlődés tapasztalható, és nem túlzás azt mondani, hogy ez esetleges."

Szokolay Örs
várostervező építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.