építészet : környezet : innováció

Védelmet és új perspektívát nyújtó tető Burgosban

Egy 11. századi kolostor romjai fölé került új, visszafogott, az eredeti karaktert modern eszközökkel szépen átvevő tetőszerkezet Spanyolországban. A José Manuel Barrio és Alberto Sainz de Aja tervezte konstrukció Europa Nostra örökségvédelmi díjban részesült. Bán Dávid írása.

A Spanyolország északi részén fekvő Burgos a 10-11. században Kasztília tartomány fővárosa volt és jelentős uralkodói, közigazgatási és egyházi központnak számított. A színesre vakolt és kőházakkal vegyesen tarkított óváros, egyben az egész, nagyjából 180.000-es lakosú település összhatását nagyban meghatározza a 13. században épült Szűz Mária-katedrális, a francia hatású lángoló gótika egy pompás darabja, amely a virágörökség részét képezi. A város a Szent Jakab zarándokút egyik kiemelt állomása.


San Juan Kolostor fedése - építész: José Manuel Barrio és Alberto Sainz de Aja - forrás: Europa Nostra


Az itt található számos, korai egyházi építmény egyike a több évszázad óta csak romjaiban látogatható San Juan Kolostor az óváros szélén. A 11. században épült épületegyüttes fennállása során komoly károkat szenvedett, először a két egymást követő pusztító tűzvészben a 15., majd a 16. században. Szintén sokat rontott állagán, hogy a város az idők folyamán többször durva hadszíntérré változott, kezdve a mórok elleni háborútól, a Napóleon elleni küzdelmen keresztül a spanyol polgárháborúig, s ezek az ütközetek mind nyomot hagytak a kolostor szerkezetén. Az épületegyüttes mára lényegében csak romjaiban maradt meg, mindösszesen a külső falak és néhány gótikus elem emlékeztetett az eredeti állapotára, a romegyüttes pedig régóta fedetlen, kiszolgáltatott az időjárás viszontagságainak. A 20. század második felében egyre jobban kezdtek ügyelni a maradványok szakszerű konzerválására, így az egykori kolostor állagromlása lelassult, a megmaradt részek aránylag jó állapotban várták a látogatókat. A 19. században egy újabb épületet csatoltak a kolostor romjaihoz, amelyben ma a Marceliano Santamaría Múzeum működik.


San Juan Kolostor fedése - építész: José Manuel Barrio és Alberto Sainz de Aja - forrás: Europa Nostra


A múzeum és a kolostorrom – valamint a városi könyvtár – által körbeölelt hangulatos óvárosi terecske kedvelt közösségi helyszín, alkalmi rendezvényeket, vásárokat tartanak rajta, így észszerű lépésnek tűnt a múzeum vezetése részéről az a javaslat, hogy a romokat is új élettel töltsék meg. A kolostorrom lefedése mellett döntöttek, amellyel egyrészt sokat segítettek a megmaradt töredékek konzerválásán, másrészt pedig egy olyan, félig szabad, félig zárt teret teremtettek, amely alkalmas különféle kulturális rendezvények befogadására. A munkálatokat a városi tanács koordinációjában és az Európai Városfejlesztési Alap támogatásából tudták megvalósítani, a terveket pedig José Manuel Barrio és Alberto Sainz de Aja a Burgosban és Madridban egyaránt irodát működtetető BSA Építészeti és Tanácsadó cég munkatársai készítették.

A munkálatok megkezdése előtt mélyreható régészeti ásatásokat tartottak a területen, illetve felmérték a romok szerkezeti állapotát, teherbíró képességét is. Az erről készült tanulmány lett az alapja a tetőszerkezet megtervezésének, amely minden szempontból tiszteletben kívánta tartani a kolostor történelmi emlékét. Az 1300 négyzetméteres terület fölé végül olyan tetőrendszer került, amely folyamatosan követi a romok magasságát, ennek szellemében emelkedik vagy lejt aszerint, hogy azt miként vezetik a gótikus falak. A romoktól alapvetően független szerkezeten álló tetőzet igyekszik minél könnyebb, de tartós lenni, közben megvédeni a falmaradványokat az időjárástól: az esőtől, az erős napsütéstől. A szürke, könnyű, lemezes acélszerkezetű tartópillérekre és rácsozatra egy falamellákból épített árnyékolórendszert helyeztek el, amelyek a vízszintes és a függőleges síkokban váltakozva követik az alatta elterülő teret. A tetőzet igyekszik szimbolikusan is leképezni a három hosszanti hajó alapvető tipológiáját, kirajzolva annak eredeti magasságát, tömegét. A tető külső burkolata pedig egy jó fényáteresztő képességű üvegréteget kapott. A tervezők elképzelései szerint a fa, mint természetes anyag képzi az átmenetet a korabeli romok és a védelmet nyújtó mai szerkezet, az acél és az üvegfelületek között. Mindehhez járul hozzá a jól megtervezett világítás, amely éjszaka különösen vonzóvá teszi az épületet, a tetőzet alatti programokra csábítva a látogatót.  


San Juan Kolostor fedése - építész: José Manuel Barrio és Alberto Sainz de Aja - forrás: Europa Nostra


Az tetőszerkezetnek hála az élettel megtelő romtérben létrejött, a szélesebb közönség számára is fontos, előremutató új, multifunkcionális helyszín megteremtését emelte ki az Európai Unió kulturális örökségvédelmi elismerése, az Europa Nostra-díj zsűrije, amikor a rekonstrukcióknak szánt négy díj egyikét a San Juan Kolostor revitalizálásának ítélte. A múzeum a kolostor bevonásával egy jól használható, a belső, vagy a nagyobb nyilvánosság számára is nyitott új, a történelmi emlékezetet is magában hordozó rendezvénytérrel bővült. A zsűri szintén méltatta a most emelt szerkezet jól végiggondolt megoldásait, leginkább azt, hogy semmit nem változtatott meg véglegesen, minden elemében bármikor gond és károkozás nélkül elbontható, ami a történelmi romok megóvása esetében külön kiemelt érdem. A kortárs beavatkozás lényegében független az eredeti romoktól, viszont jól harmonizál azokkal, nem tolakodó, de mégis kiemelten hat az összképre – vélték az Europa Nostra-díj odaítélői.

Bán Dávid

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »