Videók

A felvidéki magyar emlékekkel foglalkozó izgalmas sorozat ezúttal a Gömör síkvidéki részén elterülő település református templomát mutatja be. Bár az épület klasszicista tornyával tűnik ki először, hamar megmutatkoznak középkori múltjára utaló karakterei is, de a reformáció és ellenreformáció történelmi eseményeit átélt belsőtér is feltárja évszázadokig visszanyúló múltját. A Rejtett Kincsek következő részének helyszíne: Tornalja.

Otto Wagner, a bécsi szecesszió megkerülhetetlen zsenije bizony pályája elején historizáló módban is tervezett. Bár a szóban forgó munkáját a későbbiekben még le is tagadta, ennek ellenére számunkra a főváros egyik legszebb épülete máig a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amely ráadásul hosszú idő után végre régi fényében tündököl.

Az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajost az osztrákok kezdetben jelöletlen sírba akarták temetni. A mártír miniszterelnök ma látható monumentális síremléke a harmadik temetésre készült el, tervezője a Hősök terét is jegyző Schickedanz Albert volt. Az Egy hely csapata Budapest 150. évfordulójára is megemlékezve látogatott el a Kerepesi úti temetőbe.

Az Egy hely csapata ezennel a Gellért-hegy gyomrában található két – egyenként 40 000 köbméter térfogatú – ivóvíztároló medencét látogatta meg. A mérnöki mestermű építésén párhuzamosan 200 ember vett részt, a medencéket egyenként 106 feszített betonoszlop tartja, a 10 méteres pillérek valóságos erdőt alkotnak a betonkolosszus belsejében.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

A Szilicei-fennsík karsztos világának természeti kincsein túl ismert egy építészeti gyöngyszem is: ez pedig a gótikus eredettel bíró, mára a Református Egyházhoz tartozó szilicei templom. A Rejtett kincsek mai részében a 13. századi eredettel bíró, különleges, erődített kegyhelyet ismerhetjük meg.

Budapest szívében, a Ferenciek tere egyik lakásának cselédszobájában rejtőzik a magyar pop-art egyik kulcsműve és a város egyik legérdekesebb zuga. A lakásban marxista szemináriumok következménye lett a jól ismert kollektív alkotás, azaz egy falkép, amelyet minden szombat este tovább színeztek a tagok, míg a figurákat, kontúrokat Kemény György grafikus és plakáttervező készítette el.

Az egykori prépostsági templom és épületegyüttese az egyik legérdekesebb középkori emlékünk, mely nem mellesleg a magyar műemlékvédelem történetének is kulcsmunkája: itt döntöttek először arról, hogy nem bontanak el egy barokk kapuzatot a középkori formák helyreállítása érdekében. A legújabb felújítást az Egy hely csapata tekintette meg.

Folytatódik a különleges műemlékekkel foglalkozó, Rejtett Kincsek videósorozat, melynek új részében a Felső-Bodrogköz egyik legjelentősebb középkori eredetű épületével ismerkedhetünk meg, a bodrogszentesi református templommal.

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Ha valaki a Népszigetre tart, vagy onnan mondjuk átszelné az utat a Római-part felé, annak biztos ismerős lehet az Újpesti vasúti híd is. Kalandos történetét Torma Tamás ismerteti velünk az Egy hely legújabb részében. 

Az első felparcellázott üdülősziget, amelyet 90 évvel ezelőtt, 1932-ben osztottak telkekre. Sajátos építészeti karakterét a vasbeton lábakon álló nyaralók adják, melyeket neves építészek terveztek. Az Egy hely videósorozatának mai részéből közelebbről megismerhetjük például Kozma Lajos nyaralóját is, valamint az is kiderül, honnan kapta a nevét a sziget. 

A Bodrogköz egyik legérdekesebb középkori épülete, amelyet több legenda is övez - például, hogy tündérek építették éjszakákon át. Az Egy hely stábja ezúttal Karcsára látogat, ahol a különleges felépítésű – rotundából és a hozzáépített főhajóból – álló templomot járja körbe.

Hogy lett Epreskert az Epreskert? Az egykori elvadult eperfaliget területét az 1880-as években kapta meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje az államtól, hogy művésztanárai műtermeket építhessenek itt. Az Egy hely mai részéből az is kiderül, milyen szerepe volt például Stróbl Alajosnak a helyszín felvirágoztatásában, és miért kellett Jókai Mórnak elköltöznie az egyik itteni műteremvillából.

Tornaszentandrás festői kis falu a szlovák határ közelében. Leghíresebb látnivalója 12. századi temploma, mely Magyarországon szokatlan kettős szentélyének köszönhetően igazán különleges. Az Egy hely mai részében ezzel az izgalmas épülettel ismerkedhetünk meg. 

Az Egy hely mai részében nemcsak a Városmajornak, vagyis Buda első közparkjának történetével ismerkedhetünk meg, hanem az itt található 100 éves Szabadtéri Színpaddal és budapest első modernista templomával is, sőt, még egy korai Makovecz Imre épületet is láthatunk. 

A margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda épülete széleskörben ismert, ám a közelében álló, hasonló stílusú és kvalitású ásványvíz palackozóról már kevesebben tudnak. Az Egy hely mai részében Vidor Emil és fia, Vidor Pál 1936-os alkotásával ismerkedhetünk meg.

Miért gomba a gomba és miért körtér a körtér? Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának mai részéből nem csak ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a nézők, de megismerkedhetnek a Preisich Gábor és Vadász Mihály tervezte Simplon-ház történetével, a téren zajló ´56-os eseményekkel, és az is kiderül, miért éppen Móricz Zsigmondról nevezték el az ország egyetlen körterét.

"Patinásan szép" transzformátorházak a pesti belvárosban, a Markó utcában. Az Egy hely mai részében a Györgyi Dénes és Román Ernő által közösen tervezett trafóházakkal – helyesebben egy trafóházzal és egy elektromos bérházzal – ismerkedhetnek meg, és azt is megtudhatják, hogyan kapcsolódik ezekhez az Aquincumi Múzeum épülete.

A Szrogh György tervei alapján az 1960-as években emelt Körszálló a korabeli Budapest legelegánsabb szállodája és szórakozóhelye volt. Az Egy hely mai részében a szocialista építészet izgalmas technológiai megoldásait felvonultató szállodával ismerkedhetnek meg. 

Brutalista építészetünk egyik legkiválóbb alkotása a budapesti OKISZ-székház, mai nevén a Magyar Iparszövetség irodaháza. Az Egy hely következő részében Mónus János és Gampel József munkájával ismerkedhetnek meg.

Lajta Béla egyedi stílusú munkái alapvetően a szecesszióhoz sorolhatók, mégis a modernizmus előfutáraként tekintünk a rövid élete alatt igen jelentős életművet létrehozó építészre. Az Egy hely mai részében a pesti Vas utcában álló iskolaépületével ismerkedhetünk meg.

A pesti Andrássy út egyik legfontosabb intézménye, a Magyar Képzőművészeti Egyetem két összevont épületben, a Rauscher Lajos és Kolbenheyer Ferenc által tervezett Mintarajztanodában, és a Lang Adolf-féle Régi Műcsarnokban működik. Az Egy hely mai részében a kor legkiválóbb művésztanárai által díszített komplexummal ismerkedhetünk meg.

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának új részében ezúttal az egykori Ördöglovas kastélyába látogathatunk, mely elhagyatott állapotából végre teljesen felújítva vált látogathatóvá a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram, valamint a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. szakembereinek köszönhetően.

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor nagyszabású munkája, a Gellért Szálló építése 110 évvel ezelőtt, 1911-ben kezdődött. Az Egy hely mai részéből Budapest leghíresebb szállodájával ismerkedhetünk meg.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.