építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Weiler Árpád a MÉSZ új elnöke

Megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Építészek Szövetsége március 30-án, pénteken a BME Dísztermében.

Megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Építészek Szövetsége március 30-án, pénteken a BME Dísztermében.

A Magyar Építészek Szövetsége tisztújító közgyűlésén, melyen jelen volt és beszédet mondot Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, a jelenlévők elfogadták Patonai Dénes elnök beszámolóját, tudomásul véve, hogy a jövőben az elnöki megbízatást nem vállalja. A beszámolóhoz hozzászólt Eltér István, Borvendég Béla és Kerényi József. Szintén elfogadták a szervezet költségvetését, valamint az Ellenőrző Bizottság beszámolóját. Ezt követően a Jelölő Bizottság megtette javaslatát az új elnök személyére, és a két jelölt, Tokár György (Budapest) és Weiler Árpád (Pécs/Budapest) személyesen is bemutatkozott, vázolva elképzeléseiket a MÉSZ jövőjét illetően.

A tagságból jelenlévő közel 200 építésztől Weiler Árpád 91 szavazatot kapott, míg Tokár György 51-et. Ezt követően az elnökhelyettes jelöltek közül Farkas Gábort (Kecskemét) és Kertész Andrást (Budapest) választották meg, és ezzel kialakult a MÉSZ új elnöksége a következő ciklusra.

Weiler Árpád, a MÉSZ új elnöke a Pécsett működő WEILER-TERV építész iroda vezetője, de W-ART néven működtet egy irodát Budapesten is. Pécsett született 1948-ban, középiskolai tanulmányait a Pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikumban végezte. A BME Építőmérnöki Karának Magasépítési Tanszékén szerzett diplomát (1978), majd elvégezte a Mesteriskolát (1980) és 1987-ben műemlékvédelmi szakmérnöki képesítést szerzett. Tervezőként dolgozott a BARANYATERV-nél, ahol 1981–1989 között műteremvezető volt, majd a Pécsi Építész Iroda vezető tervezője volt (1989–1990) és 1990-ben alapította meg a WEILER-TERV Építész Irodát.

Tervezői tevékenysége mellett építészi munkásságában fontos szerepet töltenek be a műemlékek, a századforduló pécsi építészete. A Műemléki Albizottság megbízásából készítette el 250 oldalas tanulmányát a város századfordulós építészetéről, a szecesszióról Pécsett és Baranyában, melyből már 1989-ben részletek jelentek meg az MÉ Regionalizmus számában.

Számos újonnan megépült pécsi lakóház fűződik munkásságához, valamint középületek hosszú sora (oktatási, kereskedelmi épületek, felújítások, műemléki rekonstrukciók), és több sikeres tervpályázat. Az Év lakóháza pályázaton 1987 óta négyszer kapott jelentős elismerést, legutóbb 2000-ben az Év lakóháza fődiíjat a pécsi Károlyi M. utcai villa invenciózus felújításáért és átalakításáért (publikálva az Új MÉ-ben és az OCTOGON-ban).

vélemény írásához jelentkezzen be »