| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Wesselényi - Garay Andor: Epilógus helyett

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Wesselényi - Garay Andor: Epilógus helyett
Közélet, hírek

Wesselényi - Garay Andor: Epilógus helyett

2007.05.09. 10:11

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Wesselényi-Garay Andor

"Tökéletesen egyet értek Gunther Zsolttal abban, hogy „Ezért elengedhetetlen a hely folyamatos újradefiniálása, korunk világképébe való beleillesztése." Mivelhogy a világkép pont akkora, és annyiféle mint ahányan a világot látják, ez az újradefiniálás sohasem egy ember feladata, pláne nem készen kapott definíciók újraolvasása." Wesselényi - Garay Andor zárszavai regionalizmus témában

Wesselényi - Garay Andor zárszavai a Gunther Zsolt regionalizmusról írt tanulmányával kapcsolatban folytatott dialógusban

 

 

Wesselényi - Garay Andor: Epilógus helyett

 

Gunther Zsolt írásának bevezető passzusa megemlíti a korábban írott szövegemet és valamelyest rögzíti a szerző pozícióját. Ezzel kapcsolatban azonban elengedhetetlen néhány megállapítás.

 

I. A saját szövegem - mint ahogy azt Simon Mariann is rögzíti - (i) kísérlet a Frampton rendszerében a kritikai attitűd feltámasztására. Ekként értelmezendő a fórumon futó Csapdák Ziccerek satöbbi című korreferendumom is, ahol kiemelt hangsúlyt helyezek az építészetnek a kritikai médiumként történő elfogadtatására. Ezen túl (ii) alapvetően azt vizsgálom, hogy milyen formai és egyéb vezéráldozatok szükségesek ahhoz, hogy egy létező építészetelméleti rendszer a magyar építészet képviseleti stratégiájává váljon. Gunther Zsolt rekonstrukciójával ellentétben azonban egy árva szót sem ejtek genius lociról, hely szelleméről. Nem elemzem, nem értékelem, sem maximaként sem tényezőként nem foglalkozom vele. A téma – a kreatív adaptáció – W. Benjamin, illetve Th. W. Adorno freudiánus felvetésén, mint lehetséges alkotástechnikai attitűdön túl szerzőként nem érdekel. A témát Simon Mariann (http://arch.eptort.bme.hu/kortars5.html) és Moravánszky Ákos remek tanulmányai már „elírták". Méltatlan ennek az ellenkezőjét az írásomba látni.

 

II. Gunther Zsolt tanulmányának megkérdőjelezhetetlen és magas a színvonala – talán csak Ignasí de Solá-Morales terrain vague-ja, Alan Berger Drossscape-je és Nancy Margulies mindscape-je hiányzik belőle. Utóbbi is csak azért, mert egy új, Marc Augéhez hasonló, az építészeti téren belüli, mikro helytípust alakít ki. [Ezen túl talán kritikai pontosításra fontolandó a pop-art és a ready made viszonya. Az időbeli és ontológiai eltéréseken túl alapvető különbség van a mindennapi város leleménye és e lelemény muzealizálhatósága között. Már ha feltételezzük azt, hogy az építészeti aktus nem feltétlenül muzealizáció is. Mindegy.]

 

Egy ilyen elemző, történeti munka - révén az egész világ a merítése, egyben tehát univerzális, szellemi tér - TANULSÁGKÉNT, lajtorjával kapcsolódhat egy olyan szűk szellemi és földrajzi térhez mint Magyarország. Épp a széles merítése reprezentálja: máshol minden VAN; minden ami itt van, az NINCS. Ez felfüggeszti a választás, a helyi diskurzus lehetőségét, révén a lajtorjának egyetlen iránya van: fölfelé. Vagy hogy fokozzam a képzavart: a számosság okán bármi irány lehetséges, de feltétlenül el innen, messzi, kifelé. A miértek, a kulturális vonzalmak és elutasítások kibeszélésére nem adatik mód.

 

Tökéletesen egyet értek Gunther Zsolttal abban, hogy „Ezért elengedhetetlen a hely folyamatos újradefiniálása, korunk világképébe való beleillesztése." Mivelhogy a világkép pont akkora, és annyiféle mint ahányan a világot látják, ez az újradefiniálás sohasem egy ember feladata, pláne nem készen kapott definíciók újraolvasása. Épphogy az a közös munka kellene, amit Gunther Zsolt tanulmánya műfaji okok következtében megspórol. Hogy bizony pontról pontra reagáljunk egymás dolgaira, hogy szavakat gyomrozva kínkeservvel izzadjunk ki új definíciókat, önmeghatározásokat. A copy - paste eljárással kapott filozófiai vagy formai passzusok importja nem működik. SAJNOS. Mert minden egyszerűbb lenne. A kurrens bölcseleti leckék felmondása nem pótolja azt a belső munkát, amit senki nem fogja helyettünk elvégezni. Mint ahogy már írtam: ebben Gunther Zsoltnak kulcsfontosságú szerepe lenne, mert Ő a kevés „külföldiül beszélő" és analitikus gondolatokat közzé tévő építészeink egyike. Ebben a kontextusban Gunther Zsolt tanulmánya – ismétlem: kikezdhetetlen és magas minőségével együtt – elegáns oldalra lépés. Ahogy írja is: „Így egy zsákutcából kívánok kikerülni, hiszen a hazai regionalizmus pontos határainak meghúzását, elmosott fogalmait és kapcsolódási pontjait jelen keretek között nem célom tisztázni." Ugyan miért nem? Az alkotó ember autonóm döntését maximálisan tiszteletben tartva kell megjegyezzem: kár. Mert pont ez lenne a feladat. Gunther Zsolt előző tanulmányán is ezt kértem számon. Most sem teszek mást.

 

És végül. Azért, hogy elkerüljem a jövőbeni félreolvasásokat: ez az epilógus arról szólt, hogy rámutassak: bizonyos szövegtípusok jobban, bizonyos típusok pedig kevéssé segítik az építészethez hasonló diszkurzív problémák kifejtését.

 

Wesselényi - Garay Andor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.