építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

XIII. Csütörtöki Iskola

kezdés: 2018. szeptember 20. CEST 17:00vége: 2018. december 6. CET 18:30
Ismét elindult a MÉSZ által szervezett Csütörtöki Iskola előadássorozat, ahol számos területről érkező elméleti szakembertől ismerhetjük meg az építészet társtudományait. Az első előadást szeptember 20-án tartják.

Az előadásokon való részvétel, kredit pont kiadása nélkül ingyenes, és bárki számára nyilvános. Előzetes regisztráció nem szükséges.

Az előadáson való részvételért, az adminisztrációs költségek (1000,- Ft) ellenében 0,5 kredit pontot lehet kapni.

 

  • Pintér Gergő matematikus: Hová vezet a perspektíva?

"A párhuzamosok látszólagos találkozása a horizonton egy nagyobb síkot hoz létre, ez a projektív sík. A projektív sík az ideák világára hasonlít sok szempontból, a képzeletünkben létezik. Az eredeti régi valóságunkban az ottani alakzatok árnyékait érzékeljük. A kérdések, amikkel foglalkozni fogunk: hogyan lehet egy ilyen elképzelhetetlen objektum alakjáról beszélni? Mire jó a projektív sík?"

Pintér Gergő matematikus, a Matemorfózis ismeretterjesztő előadássorozat alapítója, egy avantgard diszkópunk zenekar énekese, a BGF-en, BME-n és ELTE-n tartott matematika kurzusok mellett igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a matematika mindenkié. Nem akarja matematikussá nevelni az emberiséget, sem pedig a matematika mindenhatóságát bizonygatni, mindössze úgy gondolja, hogy a tananyagból kihagyott témák is lehetnek érdekesek és érthetőek mindenki számára. 

Időpont: 2018. szeptember 20., 17:00  

 

  • Golenya Ágnes író: Történetem a történelemmel

A Peruban is élt írónő ismeretlen civilizációk nyomába eredt a misztikus Dél-Amerikában. Személyes kutatásaiból, szó szerint majdnem halálos élményeiből immár 11 kötete született: regények, ismeretterjesztő könyvek, egy novellás-és verses kötet valamint spirituális "tankönyvek". Az író ars poetikája: TÖRTÉNELEM, EMBER ÉS ISTEN IS MÁS, MINT AHOGY MA TANÍTJÁK. A rögzült és mozdíthatatlannak vélt történelmi tudásunkat, sőt egész hitrendszerünk merev határait feszegeti elgondolkodtató kutatási anyagával és merész kérdéseivel.

Az előadás fő témája dióhéjban: kézzelfogható és megdöbbentő épített öröksége egy "ismeretlen" civilizációnak, valamint az a személyes út, mely hozzájuk, sőt mindezeken túl, egy szó szerinti másik világba vezetett. És természetesen az előadás címe egy költői kérdés: mert aki akarja, annak feltárul az igazi múlt, és így a jövőjét nemcsak megpillanthatja, de teremtheti, alakíthatja is!

Időpont: 2018. október 18., 17:00

 

  • Ekler Dezső építész: Az építészet elméletéről

"A középkori és az archaikus festészetben olyannak ábrázolták a tárgyakat, amilyenek valójában voltak, és nem olyannak, amilyennek látszottak. A tárgyak egyes elemeit — bár nem láthatták — mégis úgy festették, mintha látnák. A rajzolt arányokkal sem a látványt tükrözték, hanem a tárgyak jelentését és fontosságát. Ez az ábrázolási mód úgymond belülről való térszemléleten kellett alapuljon. Az alkotó nem különítette el magát a tárgyától, hanem mintegy belehelyezkedve abba, azonosult vele.

A reneszánsztól kezdve a perspektívikus ábrázolásnál a művész kívül helyezi magát az ábrázolt tárgyon és a maga nézőpontjából szemléli. Nézőpontja relativizálódik. Nem olyannak ábrázolja a tárgyat, amilyen, hanem olyannak, amilyennek látja. Ábrázolási módszere tudományosodik: nem a tárgyat magát ábrázolja, hanem a tárgy megfigyelésének körülményeit. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az archaikus és középkori ábrázolásoknál ezt a lehetőséget egy körülmény tarthatta csak távol: az alkotó tudása egy nálánál hatalmasabb egészben való létről, egy transzcendens erő befolyásáról."

Időpont: 2018. november 15., 17:00

 

  • Prof. Dr. Faragó László tudományos tanácsadó: Térkoncepciók és megvalósításuk

Az előadás középpontjában a tér különféle – egymás mellett létező és működő – koncepciói állnak. Eltérő ideológiai, tudományfilozófiai és diszciplináris hozzáállásokból másként értelmezzük a teret és abból más szakpolitikai (például tervezői) hozzáállás és cselekvés következik. Az előadó társadalomkonstruktivista hozzáállásából következően a tér nem valami tőlünk független létező valóságelem, hanem társadalmi konstrukció. A tervezés tereit is a tervezők hozzák létre. Minden cselekvés síkban/helyben történik (a globális folyamatok is), a területi léptékek, szintek is emberi konstrukciók. Az előadó kitér a természet – társadalom – gazdaság és a fejlesztés és a területrendezés egymáshoz való viszonyára is.

Időpont: 2018. december 6., 17:00

 

MÉSZ

vélemény írásához jelentkezzen be »