XIX. századi lakóépület felújítása az Orbánhegyi úton
A XII. kerületi Orbánhegyi út egyik legrégebbi lakóháza újult meg Német András Ybl-díjas építész tervei alapján. A többször átalakított épület főhomlokzatán akkurátus tervezői és kivitelezői munka során a múlt fontos elemeit megőrizték, megújították, illetve ahol kellett, újragyártották, míg a ház új bejáratot és ezzel új arculatot is kapott.
Az épület a XIX. sz. második felében épült budai hegyvidéki nyaralók, lakóházak egyik szép példája, klasszikus homlokzatszerkesztéssel és jellegzetes, faragott tetőszerkezeti díszekkel, boltozott pincével. A XII. kerületi Orbánhegyi út talán legrégebbi épülete, és így egyfajta helyi védettséget élvez. Eredetileg egy lakás volt a földszinten. Az eredeti közbenső födém fából készült, amelyet később vasbeton födémmel egészítettek ki. A fedélszék két állószékkel, „függesztőművel" (két ferde dúccal, középen függesztő oszloppal) kombinálva készült. Az épület az ÉNY-i oldalon a XX. sz. vége felé - feltehetően korábbi, fedett terasz helyén - nagyméretű előtérrel bővült, így tetőtér-beépítéssel, belső lépcsővel kétszintes lakássá változott.
A felújítás során a teljes talajszint feletti épületrészt - a főfalak kivételével - elbontották, beleértve a födémeket és a tetőszerkezetet. A jelenlegi átalakítás során a ház elrendezése nagymértékben átalakult, új tetőszerkezettel, lépcsőházzal, földszintjén és tetőterében egy-egy önálló lakással. Ennek kapcsán a bejárat átkerült az épület oldalkertjébe. A lakásokat jelenleg irodaként hasznosítják.
A felújítás törekvései közé tartozott, hogy felidézze az eredeti épületrész korábbi megjelenését, valamint az, hogy az átalakítások, így a DNY-i és az ÉNY-i traktusok erőteljesebb, frissebb, az új funkcióknak megfelelő hangvételt kapjanak. Szempont volt a régi épületrész, valamint a későbbi bővítmény tömegének a korábbinál szerencsésebb összekapcsolása, a különböző korszakokból adódó hierarchia megtartása és − kétarcúsága ellenére − egy egységes minőségű épület létrehozása.
Ennek érdekében egységesebb tetőszerkezet készült, amelynek alátámasztására a régi falak vonalának meghosszabbításában két téglaszerkezetű tartópillér épült. Feladatuk a statikai szerep mellett egy új, egyszerűbb vizuális tömeg kijelölése is. Az épület bejáratához kapcsolódó lépcsőházat kétszintes, fa szerkezetű üvegfal világítja meg, a merevítést ragasztott fa lamellarendszer biztosítja. Nagy hangsúlyt fektettünk a részletképzésekre is: az utcai homlokzat nyílászáróit, a tetődíszt, a faragott gerendákat és szarufákat újragyártották az eredeti elemek felmérése alapján. Az épület - formailag kissé a múltra utaló - fa oszlopokon nyugvó, fa lamellákkal fedett erkélyt kapott, amely a tetőtéri lakáshoz kapcsolódik.
szöveg, fotók: Német András, Ybl-díjas építész
06:48
A régi állapotnál jobb lett, az szentigaz. Ugyanakkor az új, nagy, függőleges osztású zöld ablak oldalán teljesen más a ház homlokzati léptéke, mint másutt. Hatalmas belmagasságú belépő, óriási oszlopok... másfél-két emeletnyi a függőleges lépték. A belső kert felé nyíló rizalit-szerűség (inkább csak erkély) szürke oszlopai még átveszik ezt, de azután vége; az utca felé eső két homlokzat maradt földszintes, "XIX. századi" a kontyolt tetővel és a nagyon szép, faragott-ácsolt tetőmotívummal. Az anyaghasználat is nem szervesülő módon kétarcú, ráadásul úgy, hogy a kortársi és a régieskedő épületrészek hiteltelenítik egymást. Mindezt enyhíti, de nem annulálja a sok szép külső részlet, az oszlopfők és a famunka.
A belsőépítészet során azután minden gátlás lehullt. Zsúfolt, modern(kedő), tetőtérbe türemkedő, pincét kitömő, hadd ne folytassam. Pont az ellenkezője annak, ami a XIX. századi polgári és úri, köz- és magáncélú belsőépítészetet jellemezte; a tágasság és a levegősség. Nahát ez hiányzik belülről. Bocsánat.
09:17
@Pákozdi Imre: Az egyik szemem sír a másik alig mosolyog. A félmosoly a megtartott épülettömegnek szól, de annak is csak akkor, amikor négy(két)kerekűvel haladok el mellette és csak a szemem sarkából nézem. Sohasem értettem, hogy miért vágyik valaki egy szép régi épület(en)ben hájtek manírokra. Ha már régi villaépületet áldozunk be irodának, akkor annak jelentése kell legyen. Pédául egy ügyvédi iroda kívánja kifejezni, hogy az ő működése azokat, a korábban is meglévő értékeket képviseli, mint az épület. Mondjuk történelmi koroktól független állandóságot, megbízható kipróbált goodwill-t. Ennek szellemében aztán igyekszik mindent megőrizni, rekonstruálni, óvatosan és hasonló rangú anyagokkal, részletekkel, bútorokkal kiegészíteni. Mondjuk így, mint ebben a hasonló korú balatonfüredi házban, melyben a házhoz méltó munkahely, alkotóház működik.
http://issuu.com/vizitkartya/docs/liptak?mode=embed&layout=http%3A%2F%2Fskin.issuu.com%2Fv%2Flight%2Flayout.xml&showFlipBtn
"Kortárs" irodákkal Dunát lehet rekeszteni, arra fölösleges az orbánhegyi apropo.
09:30
A lépcsős kép fejjel lefelé van, bár így is menő :)
10:10
@qwark: Kedves qwark,
köszönjük az észrevételt, helyére billentettük a lépcsős képet, bár szerintünk is jól nézett ki fordítva...
GP