Helyek

Zero Gravity avagy a szociális tér építészete — Plovdiv

1/11

Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)

?>
Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)
?>
Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)
?>
David Maljkovic, „Lost memories from these days”, Videó vetítés (forrás: arttoday.org)
?>
Luchezar Boyadjiev , “Don’t mess with my Tutu”, szöveg és fénykép kollázs (forrás: arttoday.org)
?>
Luchezar Boyadjiev , “Don’t mess with my Tutu”, szöveg és fénykép kollázs (forrás: arttoday.org)
?>
Jakob Kolding, „Contesting architecture and social space”, poszter (forrás: arttoday.org)
?>
Kalin Serapionov, „1719D”, Video installation, két csatornás videó (forrás: arttoday.org)
?>
Sofie Thorsen, „When I walk on the streets these days, somehow I can’t relax“, installáció, diavetítés (forrás: arttoday.org)
?>
Sofie Thorsen, „When I walk on the streets these days, somehow I can’t relax“, installáció, diavetítés (forrás: arttoday.org)
?>
Vahram Aghasyan, „Ghost city”, C-printek (forrás: arttoday.org)
?>
1/11

Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)

Zero Gravity avagy a szociális tér építészete — Plovdiv
Helyek

Zero Gravity avagy a szociális tér építészete — Plovdiv

2008.10.08. 12:04

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Plovdiv, Bulgária

A kiállítás az építészeti közterek viszonylatában vizsgálja a társadalmat. A korábban közös vagy centralizált kommunikációs csatornák és terek által alakított közös tudás és percepció szétdarabolódása az alapok meggyengüléséhez vezetett, annak a közös ideának a hiányához, hogy tulajdonképpen "hogyan is akarunk mi itt együtt élni?".

Október 10-én zár majd Plovdivban a Művészet Ma Egyesület (Art Today Association), a plovdivi Kortárs Művészeti Központ építészeti szempontból is érdekes képzőművészeti kiállítása, a Zero Gravity (Nulla gravitáció). Bár kicsi a valószínűsége annak, hogy Plovdivba az ember csak úgy kiruccan, de mivel érdekel minket, hogy mi foglalkoztatja a sok tekintetben nagyon is hasonló változásokon átmenő volt keleti blokk országaiban a hozzánk hasonlókat, kértünk és kaptunk is egy rövid képes ízelítőt a kiállítás szervezőitől.

 

Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)
1/11
Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)

Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)
2/11
Art Today Association - Kortárs Művészeti Központ, Plovdiv (forrás: arttoday.org)

David Maljkovic, „Lost memories from these days”, Videó vetítés (forrás: arttoday.org)
3/11
David Maljkovic, „Lost memories from these days”, Videó vetítés (forrás: arttoday.org)

 

A kiállítás az építészeti közterek viszonylatában vizsgálja a társadalmat. Olyan helyzeteket élünk meg, amelyekben aligha lehet ún. társadalmi, morális, politikai és csoport-identitás élményeket elkerülni. A korábban közös vagy centralizált kommunikációs csatornák és terek által alakított közös tudás és percepció szétdarabolódása az alapok meggyengüléséhez vezetett, annak a közös ideának a hiányához, hogy tulajdonképpen "hogyan is akarunk mi itt együtt élni?". Következésképpen sok alkotó - építészetben és művészetben egyaránt - a "stabil gravitáció" koncepcióján túl ezt az alapkérdést boncolgatja.

 

Luchezar Boyadjiev , “Don’t mess with my Tutu”, szöveg és fénykép kollázs (forrás: arttoday.org)
4/11
Luchezar Boyadjiev , “Don’t mess with my Tutu”, szöveg és fénykép kollázs (forrás: arttoday.org)

Luchezar Boyadjiev , “Don’t mess with my Tutu”, szöveg és fénykép kollázs (forrás: arttoday.org)
5/11
Luchezar Boyadjiev , “Don’t mess with my Tutu”, szöveg és fénykép kollázs (forrás: arttoday.org)

Jakob Kolding, „Contesting architecture and social space”, poszter (forrás: arttoday.org)
6/11
Jakob Kolding, „Contesting architecture and social space”, poszter (forrás: arttoday.org)

 

A város a társadalmi érintkezés és együttlét tere. A város és épületeinek homlokzatai sokat elárulnak az adott társadalom állapotáról. Városaink infrastrukturális fejlődése ma könnyen érthető konszenzusokon, valamint a "branding" (márkázás) ideáján alapul, vagyis a ma oly divatos városmárka projektek azokon a folyamatokon keresztül fejlődnek, amelyek során a nyilvánosság bevonásával – az ún. participációs módszerrel – próbálják megtalálni ezt a bizonyos közös konszenzust. Valóság és annak reprezentációja azonban gyakran összemosódik. A városok sokkal többet jelentenek, mint egy termék, amit az ember megvesz, vagy amelyekbe célállomásként áthelyezheti magát: a városok történelmi helyek, amelyek az idők során a gondolatokat és a vállalkozó szellemet táplálják. Különösen igaz ez a 21. században, amikor az európai városok többek között a modernizmussal, a fasizmussal, háborúkkal, sztálinizmussal, szocializmussal, hidegháborúval és végül a kapitalizmussal szembesültek. A tervezés – új fejlesztések – lebontás folytonos ritmusában, a legtöbb város olyan inkonzisztens ideológiai elemek konglomerátumává vált, amely a történelem hű tükörképe.

 

Kalin Serapionov, „1719D”, Video installation, két csatornás videó (forrás: arttoday.org)
7/11
Kalin Serapionov, „1719D”, Video installation, két csatornás videó (forrás: arttoday.org)

Sofie Thorsen, „When I walk on the streets these days, somehow I can’t relax“, installáció, diavetítés (forrás: arttoday.org)
8/11
Sofie Thorsen, „When I walk on the streets these days, somehow I can’t relax“, installáció, diavetítés (forrás: arttoday.org)

 

Cedric Price (1934-2003) egyike a késő huszadik század legkiemelkedőbb látnoki építészeinek. A nagy léptékű Fun Palace projekttől (1960-61) kezdve egészen a londoni Oxford street karácsonyi díszkivilágításán át, minden munkáját az a hit irányította, hogy az építészetnek képessé kell tennie az embereket arra, hogy "belegondoljanak a belegondolhatatlanba". Radikális elképzelései az építészetben, mint ami az idő dimenzió bevonását, a nyitottságot és instabilitást illeti, humora és az a szokása, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen föl, illetve hogy mindent kérdésként fogjon föl, az inspiráció értékes forrásává teszik őt. A merev intézmény antitéziseként tervezett Fun Palace projekt tulajdonképpen egy olyan épületet, amelyet Price csak egy meghatározott időtartamra, húsz évre tervezett. Price vitatja az állandó, speciális funkciókra tervezett tereket, helyette a flexibilitást és a jövőbeni használat kiszámíthatatlanságát hangsúlyozza. Ugyanakkor azt kutatja, hogy hogyan lehet elemezni azokat a speciális okokat, amelyek elsősorban formálják a szerkezetet. Újrafogalmazta azokat az utakat, amelyeken keresztül egy építész az életminőség javulásához hozzájárulhat, kiterjesztheti az emberi potenciált, és társadalmi változásokat mozdíthat elő. Price az építészetet, mint a változás közvetítőjét definiálta, amelynek legfontosabb felelőssége az, hogy a társadalom egésze számára teremtsen új lehetőségeket.

 

Sofie Thorsen, „When I walk on the streets these days, somehow I can’t relax“, installáció, diavetítés (forrás: arttoday.org)
9/11
Sofie Thorsen, „When I walk on the streets these days, somehow I can’t relax“, installáció, diavetítés (forrás: arttoday.org)

Vahram Aghasyan, „Ghost city”, C-printek (forrás: arttoday.org)
10/11
Vahram Aghasyan, „Ghost city”, C-printek (forrás: arttoday.org)

 

A kiállítás Cedric Price koncepcióját a továbbgondolás kiinduló pontjaként kezelve a ma építészetére és városépítészetére, illetve annak társadalmi és politikai kontextusaira reflektál. A középpontjában a közterek és a közösségi építészet áll, mivel a körülöttünk lévő épített környezet egész életünket strukturálja. Kulturális változások, az identitás meghatározása, illetve egy egész ország és generáció pozicionálása láthatóvá válik épített környezetünkben. Különösen igaz ez olyan kelet-európai városokra, mint Szófia vagy Plovdiv, amelyeken a modernizmus, a funkcionalizmus és a szocializmus markáns nyomokat hagyott, s ahol az átmeneti időszaktól kezdve a historizmus és a posztmodern túlzásba vitt mértéktelenségei tapasztalhatók. A társadalmi és kulturális változásokat a város átalakulása lépésről lépésre lekövette, és ezek nyomatékkal rámutattak egy város karakteres identitására.

A kiállítás kurátorai:
Bettina Steinbruegge
Vessela Nozharova

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk