építészet : környezet : innováció

Zöldélmény 3D-ben – a budai Millenáris bővítése

A budai Ganz gyártelep kulturális, rekreációs célú átalakítása során érintetlenül hagyott részein sokáig valamilyen üzleti célú beépítést vizionáltak a bennfentesek, ám végül mégsem így történt. A TSPC Mérnökiroda Kft. 2016 elején arra kapott megbízást, hogy a Millenáris Parkot a Margit körút felé megnyitó, mintegy 2,5 hektáros területen zöld pihenőparkot és alatta mélygarázst tervezzen.

A Millenáris területi és funkcionális bővítése során számos elvárásnak kellett megfelelni. A Fény utca - Kis Rókus utca - Margit körút - Mammut II. bevásárlóközpont által határolt tömb az évek során már-már megszokottá vált állapotában nemcsak lepusztultsága és kihasználatlansága miatt vált tarthatatlanná; döntő érv volt a beruházás elindításakor az is, hogy a szomszédos Széna téren, Buda egyik legforgalmasabb csomópontjának levegőjében gyakran mértek határérték közeli szennyezőanyag-koncentrációt. Modellkisérletekkel is alátámasztották, hogy az északnyugati irányból érkező, tisztább levegő áramlását akadályozó, hatalmas irodaháznak, az Ipari Minisztérium egykori épületének egyébként is időszerű elbontásával „kapu” nyílik a katlanszerűen zárt területen, így a gépjárművek által kibocsátott szennyező anyagok eloszlása, „hígulása” felgyorsul, és csökken az egészséget fenyegető szintek kialakulásának esélye. A fejlesztés neve, a Széllkapu egyszerre utal erre a jelenségre, valamint a közeli Széll Kálmán térre.


A budai Millenáris bővítése - építész: Könözsi Szilvia, Kádár Mihály

 

A projektet vezénylő Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. részéről a megbízás korszerű, hatalmas, aktív zöld felülettel rendelkező városi park, közösségi tér és 500 férőhelyes mélygarázs tervezésére szólt. A tervezési programban rögzített célok között szerepelt, hogy a park szolgálja a környék lakóit, de vonzza ide távolabbról is a látogatókat, legyen biztonságos, akadálymentes, és minden korosztály érezze itt otthonosan magát. A régi Millenáris Park értékeihez illeszkedve, azzal alkosson szerves egységet, és javítsa az ott kialakítandó multifunkcionális rendezvényközpont megközelíthetőségét. Legyen nyitott és hívogató a Margit körúton közlekedők számára, ugyanakkor a parkban pihenőknek nyújtson intimitást és védettséget a városi zajtól. A környezettudatos megoldások használata is kiemelt elvárásként fogalmazódott meg.

A mélygarázs tervezésekor figyelembe kellett venni a környék talajmechanikai adottságait, mindenekelőtt a talaj és rétegvizek intenzív jelenlétét, áramlását. Elsősorban ezért vetették el a mélyebbre süllyesztett, horizontálisan „kompaktabb”, háromszintes kialakítást. A park tervezőinek a termőtalaj vastagságát nagyobb területen korlátozó, kétszintes mélygarázs terve először kényszerű adottságnak tűnt, de végül a koncepciót gazdagító lehetőségnek bizonyult. A budai tájba jobban illeszkedő, ráadásul a városi zajoktól is védelmet nyújtó plasztikus, tagolt terepkialakítású, „háromdimenziós” park víziója így kapott erős támogatást a lombos fák fokozott termőtalaj-vastagság igénye által. A park feltáró tengelye mentén, a középső traktusba már korábban odaálmodott vízfelület felé déli irányba lejtő, üldögélésre és nézelődésre csábító domboldal ötletéhez a Balaton északi partja, a Balaton-felvidék és a lejtőgyepek természeti előképei nyújtottak inspirációt. A virágzáskor egyedülálló látványt nyújtó díszcseresznyék nagyobb számban, tömbszerűen történő elhelyezése az egyik különlegessége lesz a parknak, melyet a tervek szerint 2018 végén adnak át. 

A budai Millenáris bővítése - építész: Könözsi Szilvia, Kádár Mihály



A park területén az üzemeltetési és egyéb kiszolgáló létesítmények összefogottan, a parkot a Margit körút és a Kis-Rókus utca felől határoló támfalak, valamint a Kitaibel Pál utcai passzázs oldalfalai mögött megtervezett, térfelszín alatti helyiségekben kapnak helyet. Az így kialakított terek, homlokzati megjelenésükkel, mintegy keretbe foglalják a parkoló be- és kihajtó rámpáit, gyalogos bejáróit, és nem utolsó sorban védik a parkot a környező utcák forgalmi zaj- és légszennyezésétől, így szolgálva a parkba majd megpihenésért, kikapcsolódásért látogatókat. A park külső homlokzatainak illeszkedési szempontokat is szem előtt tartó utcaképi megformálása, továbbá a parkban kialakított dombok megtámasztásának szükségszerűsége, és a zárhatóság igénye is indokolja, hogy a parkot részben építmény jellegű támfalak, részben pedig áttört kerítés vegye körül. A tervezők koncepciójában ez a plasztikusan megfogalmazott térfal az egyes parkba vezető bejáratoknál invitáló teresedéseket formálva alakul ki, így reagálva a környező városi szövetre, kapcsolatot teremtve park és az utca világa között. A Kis Rókus utcára néző falszakaszon az urbánus homlokzatrész a Margit körúttól indulva átfut a déli lejtőt megtámasztó támfalba.
 
A területen létesítendő kétszintes mélygarázs közforgalmú parkolóként 496+6 személygépkocsi tárolására, ki-és beléptetésére, belső közlekedésének biztosítására alkalmas. A mélygarázs elhelyezése során figyelembe kellett venni a tervezési programban meghatározott gépkocsi megközelítések optimális helyét, azok kialakíthatóságát, forgalomtechnikai helyigényét és persze a kapcsolódásokat a már meglévő úthálózati rendszerekhez. A Millenáris park és a mélygarázs feletti új zöldterület tematikus és funkcionális egysége, és az átjárhatóság indokolja a Kis Rókus utca felé egyirányú Fény utcának a park zöldfelületeibe integrált lefedéssel történő térszín alá süllyesztését.


A budai Millenáris bővítése - építész: Könözsi Szilvia, Kádár Mihály


 
A park igazi látványossága a Magyarországon - méretét és kialakítását tekintve is - egyedülálló zöld növényfal lesz, amely több szinten bejárható függőkertként, a park vertikális kiterjesztéseként teszi teljessé a háromdimenziós zöldélményt, és növeli jelentősen a biológiailag aktív zöldfelületet. A Mammut II. homlokzatához igazodó magasságú, növénnyel futtatott installáció a gyalogos-kerékpáros sétány mellett kap helyet. A tartó acélszerkezet egy 6m széles, változó magasságú „fedett-nyitott műtárgy”, amely a mélygarázs Margit körút felé eső kihajtója fölött indul, és a körúttól a „régi” Millenáris parkba vezet át akadálymentesen. Külső megjelenését a kuszának tűnő, mégis szabályos rendszerben ismétlődő elemekből álló, „szélfútta” oszlopsor, és a felfuttatott növényzet évszakonkénti változása határozza meg.

A park tájépítészeti koncepciója a természeti táj zöld érzését állítja a középpontba, a zöldfelületek kialakítása során alapvető fontosságú szempont volt a növényzet megjelenésének természetes jellege. A völgyszerű fekvésű vízarchitektúrák felől nézve a horizonton domboldalakat látunk, ahol természetszerű erdő- és cserjefoltokkal tagolt, már-már rurális táj jelenik meg „kaszálórétekkel”, és elszórtan telepített, nagyméretű, naturális habitusú parkfákkal. A funkcionális részektől távolodva egy ökologikus, ligetes tájképet foghat majd be a tekintet, amely különleges, egyedi hangulat egy belbudai, forgalomtól terhelt városrészben. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fák és cserjék, ill. ún. stressztűrő évelőfajok kerülnek beültetésre, miközben a fajok kiválasztása során kiemelkedően fontos szempont volt, hogy sokszínű, biodiverz környezet jöjjön létre. A parkban megjelenő nagyméretű, előnevelt növények kiválogatása, előkészítése a telepítést előtt egy évvel megkezdődött.


A budai Millenáris bővítése - építész: Könözsi Szilvia, Kádár Mihály

 

A helyi éghajlatot jól tűrő fajták és a nagyobb vízfelületek tájépítészeti alkalmazása megfelelő válasz lehet a klímaváltozás városban fokozottan érezhető hatásaira, mint a hősziget jelenségre, de a szálló por felfogásában is fontos a szerepe. A csapadékvizek részbeni felhasználása nem csak példamutatás, ezzel a fenntartás költségei is csökkennek. A projekt megújuló energiaforrások iránti elkötelezettségét bizonyítják a park középső traktusában elhelyezett napelemes árnyékolók is. A találkozási pontként és a nyári forróságban menedékként is szolgáló, űrkorszakot idéző, óriás design-napernyők a zöld gondolatot népszerűsítik, ugyanakkor a park természetközeli, „élő” része ellenpontjaiként is értelmezhetők. A számok magukért beszélnek. A kertépítészeti munkák során 328 előnevelt fát, továbbá cserjéket 5.400m2-en és évelő növényeket 5.800m2-en telepítenek. Létrejön egy 4.500m2 gyepfelület és természetközeli gyeptársulás, valamint 4.500 m2 hálóra előnevelt vertikális zöldfelület.

Kádár Mihály, Könözsi Szilvia

 

vélemény írásához jelentkezzen be »