Zsindelyes sisakú torony

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tevékenységének egyik alapvető feladata a határon túli magyar örökség értékeinek védelme, megőrzése. A jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói (Sănvăsii) unitárius templomot mutatjuk be.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tevékenységének egyik alapvető feladata a határon túli magyar örökség értékeinek védelme, megőrzése. Az e gondolat jegyében kialakított támogatási program célja, hogy anyagi és szakmai segítséget nyújtva járuljon hozzá a magyar közösségek ingatlan kulturális örökségi értékeinek megóvásához, az örökül maradt építészeti emlékek megújulásához. A támogatások az épített örökség felkutatását, összeírását, nyilvántartását és megőrzését szolgálják.  Segítik az épület- és régészeti kutatási projekteket. Támogatják az állapotuk miatt sürgős beavatkozást igénylő, jelentős értékű épületek megóvását, fenntartását, felújítását és teljes körű műemléki helyreállítását.

2006. november 10-12. között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, dr. Varga Kálmán kíséri Szili Katalin elnök-asszonyt, aki megtekinti a jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói (Sănvăsii) unitárius templomot (november 11. 10.30 óra), a felújított mikházai (Călugareni) Ferences templomot (november 11. 12.00 óra), valamint a felújítás alatt lévő csikdelnei (Delnita) Szt. János templomot (november 12. 9.00 óra).
Mindhárom templom kiemelkedő értékű műemlék, melynek kutatási és helyreállítási munkálatai az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal financiális és szakmai támogatásával folytak illetve folynak.

---

Nyárádszentlászló, Unitárius templom

Nyárádszentlászló Marosszék egyik legrégebbi települése, melyet először az 1332. évi pápai tizedjegyzékben említettek. A falu "Nyárád" előnévvel utólag megkülönböztetett nevét a templom védőszentje után Szent László királyról kapta. Marosvásárhelytől közelében, Ákosfalvától keletre a Felső-Nyárád völgyében található.

A településképet uraló középkori templomot egy feltételezhetően 18. századi építésű, ácsszerkezetű kerítés övezi, cseréppel fedett sugaras díszítésű kapuval. Nagyméretű hajójához a nyolcszög három oldalával záródó kisebb szentély csatlakozik keleten. A szentélytől északra áll az egykori sekrestye, melyhez a zömök torony csatlakozik az északi oldalon. A templom hajóját a barokk korban teljesen átalakították. Az északi, és a déli falat három ekkor nyitott, magas és széles, félköríves záródású ablak tagolja. A nyugati homlokzat meredek oromzatban végződik. Az itt nyíló bejárat egy csúcsíves kőkeretes ajtó, mely előtt egy fából készült, nyolc faoszlopon nyugvó, cseréppel fedett portikusz ugrik ki. A bevésett évszám szerint 1724-ben készült.

A mai együttes legkorábbi része a hajótól méretében és kialakításában is különböző kisméretű szentély, amelyhez a jóval nagyobb méretű későgótikus hajót és a tornyot toldották. Korát a nyugati ajtó helyzetének falkutatásos vizsgálata tisztázhatja. A hajó falait belül oszlopszékre támaszkodó, kettőzött pilaszterek tagolják, a nyugati végén orgonakarzat áll, rajta a Szabó János orgonaépítő mester által 1841-ben készített oszlopos-timpanonos architektúrájú orgonával. Az orgona felirata árulja el a megrendelő kilétét: Szentelé Isten dicséretére és / Familiája díszes emlékezetére / Sárosi Klára / MDCCCXLI.
A hajó és szentély találkozásánál áll a falazott mellvédű szószék, 1784-ben készített díszes koronával. A templom egykor gazdagon festett berendezéssel rendelkezett, amely mai töredékesen fennmaradt formájában is a környék jelentős festett faemlékei közé tartozik. A két sorba rendezett 18. század végi padok mellvédjein több helyen kivehetőek az egykori festés nyomai. A szószékkorona mellett a faberendezés fontos darabjai a szintén 1784-es úrasztala és a templomhajó déli oldalán található festett mellvédű pad. Utóbbi előlapját három mezőre tagolták, a két szélsőn egy-egy virágmotívum látható, a középsőn pedig egy címer a a következő felirattal: PASTOR STEPHANUS DALNAKI SENIOR DIOECES EOS[dem] RECTOR M[A]RT[inus] GAL. A mellvéd belső oldalán van egy vaskos vonallal feketére festett évszám: 1694. Az eredeti vasalatát őrző, egyszerű ácsszerkezetű nyugati ajtószárny szélén felirat utal korára: IOHANNES / SZOMBATFFAL / Vi A D 1688.
A szentélyből egy egyszerűbb kiképzésű egyeneszáródású ajtón át közelíthető meg a sekrestye, utóbbiból élszedett, csúcsíves kő ajtókeret nyílik a toronyaljba. Itt maradt fenn a középkori berendezés egyik jelentős darabja, egy középkori ajtószárny, melyet jelenleg a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban őriznek. A toronyalj másik jelentős emléke a környéken kiterjedt birtokokkal rendelkező Sügér János körirattal ellátott címeres későreneszánsz sírkőlapja.

A bedeszkázott harangszinttel ellátott zsindelyes sisakú toronyban egy gótikus minuszkulás feliratú 1498-ban öntött harang található.