A műemléki védelem alatt álló kaposvári Csiky Gergely színház rekonstrukciója

A „Csiky" örökség a Nyugat-Dunántúl színházi központja, kulturális életének egyik ékköve. A tervezett rekonstrukció célja az épület műemléki felújításán túl a város kulturális vonzerejének növelése volt, valamint az, hogy a létesítmény városi kapcsolata is komplexebbé váljon, hiszen a közönségforgalmi rész bővítésével az épület térben is nyithat a város felé, és mint intézmény is bővíteni tudja szakmai, szellemi és kulturális szolgáltatásait.

A régió színházi centrumaként működő, kiemelt minősítésű színházművészeti szervezet korszerű és méltó körülmények között folyó művészi munkájának biztosításához nélkülözhetetlen a rekonstrukció. A Színház Kaposvár és a régió kulturális szimbóluma, az itt élők identitásának meghatározó része. A tervezés 2006 őszén indult meg, az épület több alkalommal került áttervezésre és kapott építési engedélyt.

Történeti előzmények

A teátrum épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása. A színház 1911-ben épült, Magyar Ede és Stahl József tervei alapján, a budapesti Melocco cég kivitelezésében, Balla Kálmán színigazgató felügyelete mellett. A többször bővített épület ma műemléki védelem alatt áll (Törzsszáma:9048).

Magyar Ede és Stahl József szegedi építészek pályázat útján nyerték el a tervezési munkát. A kivitelezést a Melocco Rt. végezte. Eredetileg nyári színháznak épült, 1500 fős nézőtérrel. Közönségforgalmi részek alaprajzi elrendezése már a megnyitáskor is ellentmondásos, szűkös az előcsarnoka, alulméretezettek a mosdócsoportok. A büfé elhelyezése kedvezőtlen, szélfogója nincs.

1955-től önálló társulattal működik a színház, állandó jelleggel. Ez funkcionális változtatási igényekkel járt. A ’60-as években üzemi résszel bővül az épület: 336 m2-es pince-földszint-emelet épületrész hozzáépítésével. A díszletraktározás részben megoldottá vált, de az üzemi rész funkciós egységei és közlekedő terei rendkívül bonyolultra, homlokzata értéktelenre sikerült. E sikertelen bővítést követően - mely továbbra sem oldotta meg a szociális és kiszolgáló igényeket -, a színház csak ideiglenes engedéllyel működhetett. A helyzet normalizálását megoldandó, 1986-88-ban emeletráépítéssel újabb bővítésre került sor. Ez egy stúdiószínpad elhelyezését is lehetővé tette. Az eredetei épületrészen - azaz a nézőtéri blokkban -, keskeny sáv beépítésével illemhelyeket alakítottak ki. Az épület mögé rakodórámpa épült, a pincébe konyhaüzem.

A folyamatos toldás-foldás eredményeként az épület funkcionális áttekinthetősége a mai napig zavaros. A közönségforgalmú terek továbbra is szűkösek, alulméretezettek, szociális egységekben szűkösek. Az üzemi területen teljes a zűrzavar, a raktározás feltételei egyáltalán nem megoldottak. A magas szintű művészi produkció hátteréül szolgáló épület jelenlegi állapotában mint „színházüzem" korszerűtlen, méltatlan. 

Kiindulási állapot 

Az épület műszaki állapota nagyon rossz volt; helyenként omlásveszélyessé vált homlokzata, és éppen ezért egyes területeit le is kellett zárni. A műemléki épület állapotromlása egyre inkább fokozódott, gyorsult; amit csak teljes körű felújítással lehetett megállítani, megmenteni. Az épület eredetileg nyári színháznak épült, így az alap funkció idővel egyben számos probléma és meghibásodás forrása lett: 

• Homlokzat teljesen tönkrement a hőtechnikai problémák miatt. 
• Közönségforgalmi terei szűkösek, kényelmetlenek voltak.

A létesítmény épületgépészete az intenzív igénybevétel következtében elavult lett, üzemeltetése már mellőzte a hatékonyságot, működtetése teljesen pazarlóvá vált. Az alternatív energiaforrások beépítését a hosszú távú fenntarthatóság indokolta, amiknek a megvalósítását a szakszerű tervezés és a kitűnő helyi adottságok tettek lehetővé. Színpadtechnikai berendezései, hang- és fénytechnikája szintén korszerűtleneké váltak. Mivel az épület utolsó felújítása után történt nagy „váltás" a színpadtechnikában, itt még a korszerűtlen színpadtechnikai rendszer került beépítésre. A hang és fénytechnikai eszközöket szintén elavultnak, energiapazarlóknak lehetett tekinteni.
 
A színház „üzemi területe" (öltözők, próbaterem, színpadkiszolgáló egységek stb.) zsúfoltak, komfort nélküliek voltak. Hiányoztak a szakmai háttérhelyiségek, ami nehezítette a produkciókra való felkészülést. A díszletraktározást körülményesen lehetett megoldani, a színház épület nem rendelkezett a szükséges hellyel. A jelmez és a kellékek egy részének tárolása külső, bérelt épületben történt. Az elöregedett épület már nem tudta biztosítani a szükséges feltételeket az igényes és színvonalas művészi munkához.

Tervezett beavatkozások

Az 1911-ben nyári színházként épült, ami azt jelentette, hogy a közönség részéről nem volt igény tágas terekre a nézőteret leszámítva, hiszen előadások előtt és a szüneteket a tetőteraszokon illetve a színház körüli parkban töltötték a nézők. A színháznak nem volt állandó társulata, így vándorszínházak játszottak, akik a lerakott díszletet a színpadon állították fel, majd ha lefutott a darab, tovább álltak. Ebből a következő számos funkcionális és műszaki probléma keletkezett:

• Szűkös közönségforgalmi terek: a 25 évvel ezelőtti átalakítás ugyan beerőszakolt ruhatárakat, mosdókat stb., de az előcsarnokok így is szűkek voltak.
• Kihasználatlan tetőteraszok, melyek csak épületszerkezeti problémákat okoztak.
• Épületfizikai problémák: téli fűtés során folyamatosan a falban csapódott ki a pára, ami a külső falak állagromlását is okozta, mely az utóbbi időben már nem csak esztétikai problémákat okozott, hanem a homlokzati vakolat omlásával veszélyes helyzetet is teremtett.
• Üzemi terület rendkívül szűkösek voltak. Minden bővítés hozzáépített ugyan egy kicsit, de a színházat jól kiszolgáló térkapcsolatok nem alakultak ki. (pld. Stúdió színpad, varrodák, öltözők stb…)

A színház utolsó felújítása és kismértékű bővítése 25 éve történt. Azóta csak állagjavítások (tetőjavítás, belső festések) történtek. A tervezett koncepció egyik lényeges eleme volt – természetesen a műemlék épületrész teljes felújítása mellett - az volt, hogy a műemléki épületrész alapterületi bővítése (aláépítés) olyan hasznos térrel növeli az épületet, melyben már kialakítható a közönség számára egy kulturáltan használható, a 21. századi látogatói igényeknek megfelelő kulturális intézmény. A koncepció másik hangsúlyos eleme, hogy a zsinórpadlás mögötti teljes épületrész elbontásával és egy közel 5000 m2 alapterületű, 6 szintes un. üzemi épületrész építésével a színészek és háttérdolgozók számára egy ideális funkcionális elrendezés jöjjön létre – mely a magas színvonalú szakmai munka háttere lehet. Ennek főbb elemei:

1. A műemléki értékek megtartása mellett az előcsarnok alatti utólagos alápincézéssel egy nagyméretű alsó előcsarnok – fogadótér – alakult ki, mely a főhomlokzat irányába, a Színház előtt kialakított új városi térre lett megnyitva. Az itt nyert terület lehetővé tette a műemléki, 1911-es épületrészen az eredeti térkapcsolatok visszaállítását, szellősebbé tételét. Ezen kívül ez a szint biztosítja az előadáson kívüli kapcsolatot a Város és a Színház között fizikailag is: művész kávézóval, jegyirodával és Csiky-Shoppal.
2. Megtörtént az 1911-es védett épületrész teljes körű (külső-belső) műemléki felújítása, falak belső hőszigetelésével, tetőfedés cseréjével, nyílászárók cseréjével, homlokzat és a belső terek eredeti tervek alapján történő helyreállítása.
3. Elkészült a színpadtechnika korszerűsítése, zsinórpadlás szerkezeti átalakítása ennek érdekében, alsószínpadi gépészet beszerelhetősége miatt a színpad alatti tér süllyesztése.
4. Korszerű fény- és hangtechnika került beépítése.
5. Toldalék épületrész (későbbi bővítések) bontását követően megépült az új üzemi épületrész a jobb funkcionális kapcsolatok és a hiányzó helyiségcsoportok kialakítása miatt, (próbaterem, önálló bejáratú stúdiószínpad, varrodák, egyéb üzemi helyiségek, színészpihenő és korszerű konyha-étterem kialakítása stb.) méretei miatt a műemléki épületrésztől markánsan megkülönböztethető, kortárs stílusban.
6. Megtörtént a teljes épületgépészeti és épületvillamossági átalakítás, alternatív energiaforrások beépítésével (távfűtés, napelemek)
7. Elkészült az épület körül a környezet rendezése, a színpadi teherforgalom kedvezőbb kialakítása, parkolók építése, valamint a színház előtt egy új városi tér kialakítása.

A tervezett beavatkozás az 5.750 m2 hasznos alapterületű épületet 3.000 m2 alapterülettel bővítette (8.750 m2). A több mint 50%-os területi növekedés biztosítja mind a közönség, mind a háttérmunka számára a megfelelő méretű tereket. 

A projekt

A Kormány a Modern Városok Program keretében 2015. október 9. napján együttműködési megállapodást kötött Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával, majd szándékát kormányhatározatban erősítette meg (1803/2015. (XI.10.) Korm. határozat). A határozat 4. pontja szerint a Kormány a Kaposvár kulturális életének élénkítése, a város kulturális szerepének erősítése céljából egyetért a kaposvári Csiky Gergely Színház felújításának kormányzati támogatással történő megvalósításával, és a színház rekonstrukcióját és fejlesztését szolgáló beruházás előkészítéséhez és megvalósításához biztosítja a szükséges forrásokat.

A forrásigény a tervezői költségvetés kiírás, valamint a piackutatás során beérkezett költségkalkulációk alapján eredetileg bruttó 9.000.000.000 Ft volt, melyet egy alkalommal, az előre nem látható igen rossz műszaki állapotban lévő korai vasbetontechnológiával megépült szerkezetek megerősítése miatt bruttó 500.000.000 Ft-tal kellett megemelni.

Az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély birtokában Kaposvár MJV Önkormányzata a támogatási szerződés aláírását követően azonnal a közbeszerzés kiírását kezdeményezte, melynek tárgya a kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezés volt. A közbeszerzési kiírás és a forrás biztosítása mellett a nyertes ZÁÉV ZRT. – Magyar Építők ZRT. konzorciummal a szerződést az Önkormányzat 2016 novemberében írta alá. A projekt tervezett időtartama a 2017.01.05-től kezdődően 24 hónap volt, melyet további 12 hónappal hosszabbított meg a Kormány.

Többek között a Csiky Gergely Színház rekonstrukciója is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.