Nézőpontok/Vélemény

100 százalék kreativitás - az I. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban

1/2

Hirdetés
?>
?>
tervező: Botzheim Bálint, Szegő György, építette: Limes Model, fotó: Kelecsényi Kristóf
1/2

100 százalék kreativitás - az I. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban
Nézőpontok/Vélemény

100 százalék kreativitás - az I. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban

2014.06.03. 12:17

Június 3-án délelőtt a Műcsarnokban nyíló tárlat kurátora, Szegő György vezette körbe a sajtót az esti zárkörű, szakmai megnyitót megelőzve. Kelecsényi Kristóf beszámolója.

Mint azt a kurátor maga is rögtön megjegyezte, természetesen teljesen tudatos a névválasztás. Idéntől ugyanis évente szalonok lesznek, amiről az elnevezés kifundálóinak nem a 19. század akadémikus konzervativizmusa, hanem a szalonok és ellenszalonok közötti párbeszéd jutott eszükbe. Ezt kívánják most egyetlen tető alá hozni, és az indulatos- helyett, termékeny párbeszédet folytatni a szakmán belül.

Az elkülönülés még megvan, amit, ha másban nem, hát a kurátori koncepció szándéka szerint ezt jelző nyeregtetős, és lapostetős installációs házikók váltakozásából bárki megfigyelhet. A kollégiumi szobák rajzasztalainak intimitását idéző tálalásban részesültek a bemutatott munkák, amelyek közül a legrégebbi Csete György 1974-ben elkészült, ma már műemlék orfűi forrásháza. A példán túl az elénk tárt építészeti alkotások döntő többsége az elmúlt öt-tíz évből való.

A Műcsarnok középső, hármas teremsorán kívül ez a fajta bemutatás van jelen még az oldalsó térsorra bekúszott Újragondolt épületek név alatt futó, kétteremnyi műemléki rekonstrukció esetében is. Belógatott asztali lámpáival kellemes meglepetés a hallgatói tervek tablóit, mestereiket és maketteket felvonultató Építészet oktatás fantázianevet viselő terem, ahol amellett, hogy mindegyik hazai, építészet-oktatást végző intézmény képviselteti magát, a terem középpontjában a milánói EXPO látvány-ötletpályázatát megnyerő MALOM Getto Tamás és Hutter Ákos által készített makettje látható.

A terem pandanja a Tájépítészet 21%. Ahogyan dr. M. Szilágyi Kinga, a BCE Tájépítészeti Karának dékánja, a terem kurátora elmondta, a levegőben jelen levő, éltető oxigén részarányára mutat rá a szám, de egyúttal utal századunkra is. A kiállítás kétségkívül legbarátságosabb termében az olyan megvalósult és sikeres munkák mellett, mint a Graphisoft Park (Szloszjár György) környezetrendezése, a Kopaszi-gát, vagy a pécsi Széchenyi tér (S73), hallgatói tervek is helyet kaptak, az ide ideiglenes jelleggel betelepített facsemeték, és vadszőlő mellett. A múzeum hátsó, félköríves terme felé haladva az utolsó két kisterem témája a társművészetek és a belsőépítészet, ahol olyan tárgyakkal is találkozhatunk, mint a Vigadóból kimaradt, ám ide felszerelt falikar.

tervező: Botzheim Bálint, Szegő György, építette: Limes Model, fotó: Kelecsényi Kristóf
2/2
tervező: Botzheim Bálint, Szegő György, építette: Limes Model, fotó: Kelecsényi Kristóf

A hátsó részben kapott helyet az Osskó Judit, és Csontos János műsorait, építészeti magazinokat vetítő két érintőképernyős TV-készülék, valamint egy kurátori videó, melyet Szegő Csontossal közösen készített. A félköríves záródású térben Salamin Ferenc gondozásában a Főépítészi koncepciók kaptak helyet, melyekkel a nagyméretű tablókon, valamint két érintőképernyőn keresztül ismerkedhet meg a látogató. A terem súlypontjában a magyar építészek fluid felhőkarcolókra emlékeztető fája kapott helyet, amelyre Szegő 1750 és 1950 közötti magyarországi és magyar építészek neveit és egy-egy alkotását írta fel. A fa tetején még sok az üres hely, azonban a kortárs építészgeneráció mestereinek már egy külön terem állít emléket. A Winkler Barnabás által összeállított 25 tabló és néhány makett Medgyaszay Istvántól Reimholz Péterig tartó ívet vázol fel.

A kiállításból mintegy különteremként nyíló, Csernyus Lőrinc és Turi Attila által berendezett terem az Építve tanítani nevet viseli, mottóját pedig Plesz Antaltól kölcsönözte: „Az építés az ember-építéssel kezdődik." A terem falán hatalmas fa mutatja be a Kós Károly Egyesülést, tanítványokat, építőtáborokat, középpontjában Makovecz Imrével.

Szegő György azt hangsúlyozta, hogy a kiállításnak kettős célja van. Egyrészt a nagyközönséggel való kommunikációt nevezte meg. Mint mondta víziója az volt, hogy a laikus érdeklődő ne egy múzeum belterében, hanem saját környezetében érezze magát, arra ismerjen rá. Ebben elsősorban Bujnovszky Tamás fotóira támaszkodott. Másrészt pedig a már említett párbeszéd, és átjárás megteremtése a magyar építészet különféle irányzatai között. Hiszen – ahogyan azt Szegő kiemelte – az építészet segíthet a „bajban levő világ" paradigmaváltásán.

A kiállítás június 4-én nyílik meg a nagyközönség előtt.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk