Közélet, hírek

124 projektet támogat a Népi Építészeti Program

1/4

Gazdaház, Békés. Fotó: Teleki László Alapítvány

Hirdetés
?>
Gazdaház, Békés. Fotó: Teleki László Alapítvány
?>
Csőszkunyhó, Hajdúnánás. Fotó: Teleki László Alapítvány
?>
Falumúzeum, Rábagyarmat. Fotó: Teleki László Alapítvány
?>
Vízimalom, Túristvándi. Fotó: Teleki László Alapítvány
1/4

Gazdaház, Békés. Fotó: Teleki László Alapítvány

124 projektet támogat a Népi Építészeti Program
Közélet, hírek

124 projektet támogat a Népi Építészeti Program

2020.05.06. 15:07

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Teleki László Alapítvány

Lezárult a Népi Építészeti Program szakmai előkészítésre kiírt támogatási felhívása. Összesen 124 tulajdonost kap támogatást; a járványhelyzettől függően hamarosan elindulhatnak az előkészítési, majd talán még idén a kivitelezési munkák, amelyek több száz szakembernek is megbízást biztosíthatnak.

A magyar kormány 2018-ban hozta létre a Népi Építészeti Programot népi építészeti értékeink megmentésére. Az évi 1,5 milliárd forintból működő programot 2019 óta a Teleki László Alapítvány koordinálja. 

Csőszkunyhó, Hajdúnánás. Fotó: Teleki László Alapítvány
2/4
Csőszkunyhó, Hajdúnánás. Fotó: Teleki László Alapítvány

A programban országos vagy helyi védettségű épülettel rendelkező ingatlantulajdonosok – magánszemélyek, önkormányzatok, szervezetek, egyházak – nyújthatnak be igényt támogatási kérelemre a részlegestől a teljes felújításig. 

Korábban csak építési támogatásra lehetett kérelmet benyújtani, ez év januárjában azonban már az ingatlanok szakmai előkészítésére is. A kérelmek elbírálása lezárult, a bírálóbizottság 124 kérelmezőnek ítélt meg támogatást.

A Teleki László Alapítvány tervei szerint minél korábban szerette volna kiírni a lehetőséget az építési támogatási kérelmekre is, hogy mielőbb elkezdődhessenek a konkrét felújítási munkák, ám a járványhelyzet közbeszólt. Ami biztos: még idén őszig közzéteszik a felhívást. 

Falumúzeum, Rábagyarmat. Fotó: Teleki László Alapítvány
3/4
Falumúzeum, Rábagyarmat. Fotó: Teleki László Alapítvány

A Kárpát-medence népművészete azért különleges és egyedülálló érték európai és világszinten is, mert ez a terület olyan földrajzi és kulturális metszéspont, amilyen máshol nincsen. Itt ugyanis jelen vannak az európai fejlődés különböző fokozatai: míg tőlünk keletre, a Kárpátokon túlra nem, vagy csak elvétve jutottak el a nyugati divatáramlatok, tőlünk nyugatra pedig a korán bekövetkező ipari forradalmak és az urbanizációs folyamatok miatt hamar eltűntek a paraszti emlékek, mifelénk a legutóbbi időkig, a 20. század második feléig jelen voltak. Ha nem is teljes pompájukban, de viszonylag kompaktan. Ez általában elmondható a népművészetre, és ezen belül a népi építészetre is. Ideértve magukat az épületeket, de a paraszti közeg által kifejlesztett különféle építési technikákat is. 

Bár a gazdag épületállomány és a hozzá kapcsolódó kézműves tudás az utóbbi évtizedekben rohamos pusztulásnak indult, még mindig bőven van mit megmenteni. A megmentendő, kiemelt értékek közé tartoznak a tájházak is: a Magyarország területén lévő majd 600 tájház mind népi építészeti emlék (közülük 235 a világörökségi várományosi listán is szerepel), ám egy részük forráshiány miatt rossz állapotú. A Népi Építészeti Program egyik célkitűzése a rendkívül értékes tájházállomány felújítása is. 

Vízimalom, Túristvándi. Fotó: Teleki László Alapítvány
4/4
Vízimalom, Túristvándi. Fotó: Teleki László Alapítvány

A program amellett, hogy értékeket ment, munkahelyet is teremt: az előkészítő szakaszban akár több száz szakember vehet részt az ingatlanok állapotértékelésében, a felújítások tervezésében, az építési tevékenységgel is járó folyamatok pedig várhatóan közel ennyi építési vállalkozás mesterembereinek adhatnak további munkát az elkövetkező másfél évben országszerte. 

Forrás: Teleki László Alapítvány

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk