2012. augusztusi évfordulók

Augusztusi évfordulók Baku Eszter összeállításában.

135 éve, augusztus 3-án született Székely László építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet, majd angliai tanulmányútja után Fischer Tibor irodájában dolgozott, s részt vett többek között a galyatetői szálloda tervezésében is. 1948-ban a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium Postafőosztályának munkatársaként több jelentős postaépület tervezésében részt vett.

80 éve, augusztus 5-án halt meg Jakab Dezső építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet, s aki Komor Marcellal együtt számos tervpályázaton szerepelt eredményesen, s több jelentős épületet terveztek közösen, melyek közül a legjelentősebbek a Kultúrpalota Marosvásárhelyen, amely kiemelkedő szecessziós összművészeti alkotás, valamint a szabadkai városháza és zsinagóga.

85 éve, augusztus 9-én halt meg Palóczy Antal építész, városrendező, a Műegyetem és az Iparrajziskola tanára. Több pályázaton szerepelt eredménnyel, de elsősorban városrendezési kérdések foglalkoztatták, a budapesti Szabadság tér, Lágymányos vagy a Tabán rendezése. A Magyar Építőművészek Szövetségének elnökeként is a városrendezési feladatok megoldására fektette a hangsúlyt.

40 éve, augusztus 17-én halt meg Sámsondi Kiss Béla Ybl Miklós-díjas építész, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, majd főként Temesváron dolgozott. Nevéhez fűződik a szövetszerkezetes és a cellás építés. Főleg lakó- és középületeket tervezett.

175 éve, augusztus 22-én nyílt meg a Pesti Magyar Színház a mai Astoriánál, amelyet ifj. Zitterbarth Mátyás tervezett.

135 éve, augusztus 23-án született Medgyaszay István építész, iparművész, műegyetemi tanár. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Az ő nevéhez fűződik Magyarország első vasbeton templom épülete Rárósmulyadon, melyet 1910-ben tervezett. Egyedi módon alkalmazta az erdélyi és a népi építészet formakincseit a modernnek számító anyagokkal és technológiákkal. Legismertebb művei a veszprémi, soproni színházak épülete, Nagy sándor festő, a gödöllői művésztelep tagja, villája Gödöllőn, a kelenföldi református templom és a hozzá kapcsolódó házak, a mátraházai sportszálló vagy a Baár Madas Gimnázium.

35 éve, augusztus 24-én halt meg Kós Károly építész, író, grafikus, aki a Budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, majd közvetlenül utána megkezdte építészeti tevékenységét. Ennek a korszaknak kiemelkedő jelentőségű épületei a római katolikus templom Zebegényben, a budapesti Állatkert épületei Zrumecky Dezsővel közösen, a budapesti Városmajor utcai iskola Györgyi Dénessel, a Wekerle-telep központja. Műveiben az erdélyi népművészet, elsősorban a kalotaszegi hagyományok és motívumok lelhetők fel. Sztánai birtoka jelentős szellemi központja volt az erdélyi magyar politikai és művészeti életnek. Lapokat indított, rendszeresen írt, megalapította az Erdélyi Szépmíves Céhet, megjelentette műveit. Legkiemelkedőbb regényei a Varjúnemzetség és Az Országépítő.

85 éve, augusztus 25-án halt meg Gerster Kálmán építész, aki Bécsben majd Olaszországban tanult.Deák Ferenc síremlékén (1884–87-ben készült el) kívül jelentősek díjnyertes pályázati munkái, az 1902-ben Stróbl Alajossal közösen készített Erzsébet-emlékmű és Kossuth-mauzóleum (1907-ben készült el). Középületeinek nagy részét vidéken építette, így a debreceni kórházat, gyulafehérvári törvényszéki palotát. A Nemzeti Szalon egyik alapító tagja.

130 éve, augusztus 31-én született Sárkány István építész, Korb Frigyes és Giergl Kálmán majd később Lajta Béla munkatársa.

105 éve, augusztus 31-én halt meg Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, aki tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Kiemelkedő jelentőségű historizáló épületek alkotója. Figyelmét kezdetben a reneszánsz, majd később a gótika formavilága felé fordította. Legjelentősebb művei a budapesti új városháza, a budapesti egyetemi épület a Múzeum körúton, plébánia templom a budapesti Rózsák terén, s végül de nem utolsó sorban a neogótikus stílusban megépült budapesti Országház.