// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Építészkereső
Emberek
Nézőpontok
Közélet, hírek
Programok
Fenntarthatóság
Épületek
Helyek
Design
Épülettervek
Technológia
Szűrés Szűrés Szűrés
Videó Videó Archívum Archívum Térkép Térkép
Keresés Keresés
Eseménynaptár Pályázatok Állás Térkép
Dossziék Videók Jogsegély Impresszum
MÉD –
Média Építészeti Díja
Videó Archívum Térkép

Emberek

Nézőpontok

Közélet, hírek

Programok

Fenntarthatóság

Épületek

Helyek

Design

Épülettervek

Technológia

Építészkereső

Eseménynaptár Pályázatok Állás
Térkép Jogsegély MÉD

Támogass!

Egyszeri/havi támogatás:
Támogatás összege:
Ft
Kérjük, minimum 1000 forinttal
támogasd az Építészfórumot.
TÁMOGATÁS BANKI ÁTUTALÁSSAL

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

Bankszámlaszám:
12010659-02002615-00100005

IBAN:
HU07 12010659 02002615 00100005

SWIFT:
UBRTHUHB

Euró utalás

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

IBAN:
BE60 9670 0946 7970

Swift kód:
TRWIBEB1XXX

Impresszum ÁSZF Kapcsolat Épület tervek beküldése Média ajánlat Adatkezelés Szerzői jogok Partnerek/
Támogatók

HU ISSN 1586-409X

Alapítók:
Vargha Mihály és
Pásztor Erika Katalina

© 2000-2025
Építészfórum

Webdesign: SUBMACHINE

Webfejlesztés: Leogroup

Emberek/Praxis

300 éve született Giovanni Battista Piranesi

1/13

Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider

Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ

A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Hirdetés
?>
Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider
?>
Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz
?>
Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ
?>
A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz
?>
Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz
?>
Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
1/13

Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider

Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ

A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Emberek/Praxis

300 éve született Giovanni Battista Piranesi

2020.10.08. 11:05
1/13

Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider

Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ

A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Projektinfó

Földrajzi hely:
Berlin, Róma

Építészek, alkotók:
Giovanni Battista Piranesi

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.