//// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS
Emberek/Praxis

300 éve született Giovanni Battista Piranesi

1/13

Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider

Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ

A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

?>
Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider
?>
Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz
?>
Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ
?>
A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
?>
A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz
?>
Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz
?>
Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz
1/13

Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider

Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ

A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Emberek/Praxis

300 éve született Giovanni Battista Piranesi

2020.10.08. 11:05
1/13

Piranesi Velencében született és hamar kapcsolatba került a kor vezető művészeivel. Giovanni Battista Piranesi: A római Colosseum észak felől, madártávlatból. 1760-1770 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Huszonévesen kezdett el vedutákat, azaz városi látképeket rajzolni. Giovanni Battista Piranesi: A római Circus Maximus rekonstrukciója, 1750–1751 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Volker-H. Schneider

Először kortárs képeket készített, de aztán egyre inkább foglalkoztatni kezdte az antikvitás. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom előcsarnoka, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Legismertebb képein a régi Róma nagyságát idézi fel, illetve vizionárius, elképzelt architektúrákat alkot. Giovanni Battista Piranesi: A pompeji Isis-templom oldalnézete, 1778. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Piranesi sikeres művész volt, 41 évesen saját nyomdát nyitott munkái sokszorosítására. Giovanni Battista Piranesi: A tivoli Szibilla-templom látképe. 1761. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Mai ismertségét főleg annak köszönheti, hogy a Rómába érkező utazók Európa-szerte elterjesztették munkáit. Giovanni Battista Piranesi: Kandallóterv részletrajzokkal, 1764–1769 körül. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Ekkoriban már pápai megbízásra is dolgozott, és rendszeresen vett részt régészeti feltárásokon. Giovanni Battista Piranesi: Domiciánusz villájának portikuszmaradványa, 1766. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Anna Russ

A berlini Kunstbibliothek Piranesi előtt tisztelgő kiállítása a művész sokoldalú tehetségét mutatja be. Giovanni Battista Piranesi: Síremlék terve, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: Gúnyrajz Bertrand Capmartin De Chaupy ellen. Kép: © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A tárlat közel 200 tárgyon, metszeten keresztül mutatja be Piranesi világát. Giovanni Battista Piranesi: A Via Appia rajza a „Varie vedute di Roma si antica che moderna“ címlapján, 1765. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

A Kunstbibliothek tárlata 2020. február 7-ig látogatható Berlinben. Giovanni Battista Piranesi: Az Angyalok hídja és az Angyalvár metszete. 1756. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Giovanni Battista Piranesi: A Mars-mező terve, Róma, 1757. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kupferstichkabinett / Dietmar Katz

Francesco Polanzani: Giovanni Battista Piranesi portréja. Kép © Staatliche Museen zu Berlin, Kunstbibliothek / Dietmar Katz

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Projektinfó

Földrajzi hely:
Berlin, Róma

Építészek, alkotók:
Giovanni Battista Piranesi

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.