344 oldal tájépítészet!

2015: Tájodüsszeia a magyar tájépítész szakma 2010-2015 közötti legfontosabb alkotásait bemutató katalógus. A kötet nem egy elitista válogatás, nem is minden alkotásra kiterjedő lexikon, inkább egy kortárs tájépítészeti antológia. Szándékai szerint bemutatja a hazai szakma sokszínűségét, az alkotók és szerzők eltérő formanyelvét, hitvallásait és törekvéseit. 

5 évvel ezelőtt, amikor a Tájodüsszeiát először rendeztük meg, még az volt a kérdés, hogy létezünk-e mi, tájépítészek egymás és a társadalom számára. Itt, Magyarországon. Akkor az életjeladáson volt a hangsúly. Azon, hogy kimozdítsuk a szakma magyar művelőit a saját elszigeteltségükből és erősítsük a szakmán belüli kohéziót. Tudatosítsuk magunkban, hogy mindennapi panaszaink ellenére a szakma tobzódik és igenis jelentős, elismerésre, figyelemre méltó alkotásokat hoz létre táji (épített és természeti) környezetünkben.

Most, 5 évvel később ez már nem kérdés. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e megőrizni ezt a lendületet, képesek vagyunk-e úgy alkotni, hogy az olyan minőséget képviseljen, amely társadalmilag is hasznosnak ítéltetett? Képesek vagyunk-e arra, hogy megteremtsük, kiharcoljuk terveink minőségi kivitelezését, a létrejött alkotások fenntartásának körülményeit? Képesek vagyunk-e újra elfoglalni az 1945 után megüresedett helyünket a művészeti kánonban? Mérnökként és a jövő tájhasználatának, szerkezetének tervezőiként pedig képesek vagyunk-e táji értékeink megóvására, táji környezetünk rehabilitálására, táji potenciálunk fenntartható módon történő hasznosítására? Mindeközben pedig képesek vagyunk-e társadalmi párbeszédre és hatással tudunk-e lenni a táj alakítását érintő döntésekre?

A kiállításból táplálkozó, most megjelenő katalógus anyaga egy keresztmetszet. Közösségi munkával született: a képek és a szövegek maguktól a szerzőktől valók, amelyeknek „pusztán" utószerkesztése történt meg. Ennél fogva a kötet nem egy elitista válogatás, nem is minden alkotásra kiterjedő lexikon, inkább egy kortárs tájépítészeti antológia. Szándékai szerint bemutatja a hazai szakma sokszínűségét, az alkotók és szerzők eltérő formanyelvét, hitvallásait és törekvéseit. Ahogyan 5 éve, úgy most is szembetűnő, hogy a szakma arányait tekintve elsősorban szabadtérépítészeti munkákban virágzik – nem függetlenül attól, hogy milyen a fejlesztési forráselosztás és helyi vagy országos döntéshozói szinteken milyen fejlesztési direktívák vannak. Szinte fájóan kevés a nagyobb léptékben gondolkodó, stratégiai tervezési munka, illetve a tájvédelmi törekvés. Pedig rengeteg a megoldatlan, feldolgozatlan kérdés. Ha pedig egy település, egy kistérség, régió, ország nem tudja kitalálni saját magát, akkor fejlesztéseiben is csak az ad-hoc, rövidtávú, ágazati érdekek, nyereségek dominálhatnak. Ezek pedig hosszabb távon éreztetni fogják negatív hatásaikat. Jövőkép nélkül nincs helyes stratégia.

Ami óriási változást jelent az 5 évvel ezelőtti hangsúlyokhoz képest, az az, hogy látható módon szaporodtak meg azok a társadalmi akciók, alulról jövő kezdeményezések, amelyek a bevonásra, alternatív javaslatok kidolgozására, társadalmi párbeszédre, kohézióra építenek. Ezek a hazai tájépítészet érettségét, öntudatra ébredését, gyógyító erejét mutatják. Ugyancsak szívet melengető az alkotásokban az egyediségre törekvés, az innováció, a társművészetek felé fordulás, a szakmai művészeti tevékenységének fejlődése is. Mindezek nem új, de erősödő tendenciát mutató, kitörési pontokat kínáló jelenségek.

A 2015-ös kiállítás kapcsán megjelent egy új igény is: a hazai szakma tevékenységének ráhelyezése Európa térképére. Nagy áttörést jelentett, hogy először a honi szakma történetében kiemelt projektként szerepelt a Landscape Architecture Europe válogatásban magyar munka, az ÚJIRÁNY csoport jóvoltából. De nem csak Európa fejlettebb régiói felé nyitottunk, hanem a Visegrádi országok felé is, akik meghirdetett kategóriáinkban egy-egy kiemelt munka bemutatásának erejéig elfogadták meghívásunkat a kiállításra. Ez számunkra nagy megtiszteltetés, amelyért köszönettel tartozunk Lengyelország, Csehország és Szlovákia nemzeti szakmai szervezeteinek. Munkáikból világossá válik számunkra, hogy a régió hasonló problémákkal küzd, tájépítészei pedig országonként eltérő mértékű lehetőségek, szabályozási környezet mellett szolgálják „pogány hittel" és az alkotás játékos eszközeivel a táji (épített és természeti) környezet alakításának, védelmének és fejlesztésének ügyét. 

A katalógus február 5-től 2500 Ft-os áron érhető el a FUGA könyvesboltjában.

Bardóczi Sándor, 
a kiállítás kurátora a kötet szerkesztője