4+1 fenntartható irány az építészetben, amire érdemes figyelni a KÖZTI szerint

Az aktuális építészeti trendekre legnagyobb hatással a klímaváltozás, a nyersanyagok és energiahordozók elérhetősége, illetve az előbbiek okozatának tekinthetően a fenntartható, környezettudatos szemlélet elterjedése van. Magyarország egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező építészirodája, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei összegyűjtötték a fenntartható építészethez kapcsolható jógyakorlatokat és a jövőbe mutató megoldásokat.

Magyarországon egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az építőipar felelőssége és a lehetőségei ezen a területen óriásiak, hisz egyes adatok szerint az egész gazdaság energiafelhasználásából az építőipar részesedése 40%, a szén-dioxid kibocsátásból nagyjából 38%, a teljes hulladékmennyiségből, pedig körülbelül 36%.

1. Együtt a természettel

A zöldfelületek köztudottan javítják a levegő minőségét, csökkentik a zaj-, por- és levegőszennyezettséget, továbbá a hőingadozást, valamint növelik a biológiai sokféleséget. Erre különösen nagy szükség van például Veszprémben, ahol a korábbi városfejlesztési döntések miatt darabjaira esett a legnagyobb, egybefüggő belvárosi zöld park. Ez a Zöld város programnak köszönhetően hamarosan változik majd. "Az egykori Püspökkert, a Kálvária-hegy és az Erzsébet egy hatalmas, összefüggő zöldterület volt, amelyet a huszadik században beépítésekkel, autóparkolókkal daraboltak fel" – mondta Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója. "A projekt szempontjából fontos gesztus volt, hogy a Pannon Egyetem vezetése nyitott volt arra, hogy saját területét is összevonja a városi közparkkal, ezzel pedig tovább nő az az egybefüggő "zöldíthető" terület, amire a fejlesztés is fókuszál."

Az értékes növényállomány megtartása kifejezett célként szerepelt a soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont tervezésekor is. Az épület fenntartható módon simul bele a tájba. A létesítményre tervezett zöldtető nemcsak esztétikus, de nagy felületen segíti a decentralizált esővíz gazdálkodást, nem utolsó sorban pedig értékes életteret biztosít.

2. Fenntartható anyagok

A jövő építészetében az újrahasznosított és újra felhasznált építőanyagoké lesz a főszerep. "Kis túlzással akár felhőkarcoló is épülhet faszerkezettel, aminek sokkal kisebb a karbonlábnyoma, mint a rendkívül energia- és vízigényes betonnak, amit aztán csak lerombolni lehet. A faszerkezetek viszont különösen, ha szerelt kapcsolattal készülnek, bonthatóak és akár újra fel lehet használni azokat." – mondta Szulágyi Zsófia. A KÖZTI fenntarthatósági projektvezetője szerint: "Ez a fenntarthatóság egyik alapelve is, hogy <<inkább bontsunk, mint romboljunk>>. A szerkezeti elemek még kísérleti fázisban járó 3D nyomtatása is lényegesen le tudja csökkenteni a szükséges betonmennyiséget, redukálva a környezet terhelését." Minden eddiginél fontosabb szerephez jutnak majd azok az innovatív építészeti megoldások, amelyek helyből felhasznált anyagokkal hosszútávra terveznek.

3. Energiahatékonyság

Az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a fenntarthatóság irányába. A főváros sűrű szövetében igazi zöld szigetnek számít a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont. A V.30 termálmedencéjének vizét egy termálkútból (több mint 800 méterről) nyerik, a termálvíz adta hőmennyiség pedig lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket is. Emellett a V.30 tetején lévő üvegfelületeknek, illetve fényfolyosóknak köszönhetően az épület szinte teljes egészébe eljut a természetes világítás, ezáltal jelentősen kevesebb az elektromos áramfogyasztás. "A már folyamatban lévő projektjeinknél vizsgáljuk az alternatív energetikai rendszerek beépítésének lehetőségét. Egyébként már évek óta nem tervezünk gázzal működő fűtési rendszereket. A legkorszerűbb struktúrákban gondolkozunk." – mondta Tima Zoltán. A tervezési igazgató kiemelte: "A zöld megoldások az épülettervezéstől a jövőbeni üzemeltetésen keresztül a karbantartásig fontos szerepet kapnak a munkáinkban és ezekhez az általunk is használt BIM (Building Information Modelling) rendszer, azaz az épületek háromdimenziós modellezésén alapuló információmenedzsment is jelentős támogatást nyújt."

4. Hűtés természetesen

Már az elődeinket is foglalkoztatta a megfelelő természetes klimatizálás. A magyar Parlament esetében Steindl Imre okosan megtervezett gravitációs szellőztető rendszeréhez az épület hűtésére a Dunából kiemelt jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, a tömböket a szellőzőaknába helyezték és nyáron az így létrehozott hűs levegőt keringették. A mai építészek is különös gondot fordítanak arra, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel is óvják az épületeket a túlmelegedéstől. A napfényben gazdag Zimbabwe-ban a KÖZTI által legutóbb tervezett banképület esetében is fontos szerep jutott az árnyékolásnak. Különleges árnyékolórendszerként az Afrikára oly jellemző égetett agyag került a homlokzatra. A belső tereket pedig olyan passzív energetikai megoldásokkal tervezték, melyek magasfokú szakmai tudás, illetve bonyolult gépek nélkül is üzemeltethetőek.

+1 Szivacsvárosok

Az európai városok egyre érzékenyebbek az éghajlatváltozás negatív hatásaira. Az extrém időjárási viszonyok láthatóan egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek, amelyre a településeknek szükséges egyedi megoldásokat kidolgozni. A Kínában meghonosodni látszó ún. szivacsváros-koncepciót már több város is követendő példának tartja. A városi betondzsungelek sűrűjében a szélsőséges eloszlású esőzések miatt gyakoribbak a villámárvizek, amelyek sok kellemetlenséget okoznak: utakat és épületeket árasztanak el és a nagy mennyiségű víz csak nehezen folyik le a csatornarendszerbe. A "szivacsvárosok" lényege, hogy a tudatosan kialakított zöldterületek, tavak, és esőkertek lehetővé teszik, hogy a talaj és a növények, mint egy "szivacs" elnyeljék a csapadékot, ezáltal a heves esőzések során érkező jelentős vízmennyiséget fokozatosan elvezetik, elpárologtatják, illetve a növények a saját növekedésükhöz is felhasználják az esőt. Ráadásul a biológiailag aktív vegetáció hűti a környezetét, ezzel is csökkentve a városi levegő sokszor magasabb hőmérsékletét. A szivacsvárosok tehát élhetőbb életteret biztosítanak az emberek számára, ugyanakkor felelősebb vízgazdálkodást is eredményeznek.

forrás: KÖZTI

Szerk.: Hulesch Máté