Fenntarthatóság

4+1 fenntartható irány az építészetben, amire érdemes figyelni a KÖZTI szerint

1/6

Veszprém Zöld város látványterv – KÖZTI

Soproni Multifunkcionális Konferencia és Rendezvényközpont látványterve – KÖZTI

V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt

V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt

CBZ Bank, Zimbabwe látványterve – KÖZTI

Szivacsváros

?>
Veszprém Zöld város látványterv – KÖZTI
?>
Soproni Multifunkcionális Konferencia és Rendezvényközpont látványterve – KÖZTI
?>
V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt
?>
V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt
?>
CBZ Bank, Zimbabwe látványterve – KÖZTI
?>
Szivacsváros
1/6

Veszprém Zöld város látványterv – KÖZTI

Soproni Multifunkcionális Konferencia és Rendezvényközpont látványterve – KÖZTI

V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt

V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt

CBZ Bank, Zimbabwe látványterve – KÖZTI

Szivacsváros

4+1 fenntartható irány az építészetben, amire érdemes figyelni a KÖZTI szerint
Fenntarthatóság

4+1 fenntartható irány az építészetben, amire érdemes figyelni a KÖZTI szerint

2022.12.15. 14:19

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Közti Zrt.

Az aktuális építészeti trendekre legnagyobb hatással a klímaváltozás, a nyersanyagok és energiahordozók elérhetősége, illetve az előbbiek okozatának tekinthetően a fenntartható, környezettudatos szemlélet elterjedése van. Magyarország egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező építészirodája, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei összegyűjtötték a fenntartható építészethez kapcsolható jógyakorlatokat és a jövőbe mutató megoldásokat.

Magyarországon egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az építőipar felelőssége és a lehetőségei ezen a területen óriásiak, hisz egyes adatok szerint az egész gazdaság energiafelhasználásából az építőipar részesedése 40%, a szén-dioxid kibocsátásból nagyjából 38%, a teljes hulladékmennyiségből, pedig körülbelül 36%.

1. Együtt a természettel

A zöldfelületek köztudottan javítják a levegő minőségét, csökkentik a zaj-, por- és levegőszennyezettséget, továbbá a hőingadozást, valamint növelik a biológiai sokféleséget. Erre különösen nagy szükség van például Veszprémben, ahol a korábbi városfejlesztési döntések miatt darabjaira esett a legnagyobb, egybefüggő belvárosi zöld park. Ez a Zöld város programnak köszönhetően hamarosan változik majd. "Az egykori Püspökkert, a Kálvária-hegy és az Erzsébet egy hatalmas, összefüggő zöldterület volt, amelyet a huszadik században beépítésekkel, autóparkolókkal daraboltak fel" – mondta Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója. "A projekt szempontjából fontos gesztus volt, hogy a Pannon Egyetem vezetése nyitott volt arra, hogy saját területét is összevonja a városi közparkkal, ezzel pedig tovább nő az az egybefüggő "zöldíthető" terület, amire a fejlesztés is fókuszál."

Az értékes növényállomány megtartása kifejezett célként szerepelt a soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont tervezésekor is. Az épület fenntartható módon simul bele a tájba. A létesítményre tervezett zöldtető nemcsak esztétikus, de nagy felületen segíti a decentralizált esővíz gazdálkodást, nem utolsó sorban pedig értékes életteret biztosít.

Veszprém Zöld város látványterv – KÖZTI
1/6
Veszprém Zöld város látványterv – KÖZTI

2. Fenntartható anyagok

A jövő építészetében az újrahasznosított és újra felhasznált építőanyagoké lesz a főszerep. "Kis túlzással akár felhőkarcoló is épülhet faszerkezettel, aminek sokkal kisebb a karbonlábnyoma, mint a rendkívül energia- és vízigényes betonnak, amit aztán csak lerombolni lehet. A faszerkezetek viszont különösen, ha szerelt kapcsolattal készülnek, bonthatóak és akár újra fel lehet használni azokat." – mondta Szulágyi Zsófia. A KÖZTI fenntarthatósági projektvezetője szerint: "Ez a fenntarthatóság egyik alapelve is, hogy <<inkább bontsunk, mint romboljunk>>. A szerkezeti elemek még kísérleti fázisban járó 3D nyomtatása is lényegesen le tudja csökkenteni a szükséges betonmennyiséget, redukálva a környezet terhelését." Minden eddiginél fontosabb szerephez jutnak majd azok az innovatív építészeti megoldások, amelyek helyből felhasznált anyagokkal hosszútávra terveznek.

Soproni Multifunkcionális Konferencia és Rendezvényközpont látványterve – KÖZTI
2/6
Soproni Multifunkcionális Konferencia és Rendezvényközpont látványterve – KÖZTI

3. Energiahatékonyság

Az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a fenntarthatóság irányába. A főváros sűrű szövetében igazi zöld szigetnek számít a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont. A V.30 termálmedencéjének vizét egy termálkútból (több mint 800 méterről) nyerik, a termálvíz adta hőmennyiség pedig lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket is. Emellett a V.30 tetején lévő üvegfelületeknek, illetve fényfolyosóknak köszönhetően az épület szinte teljes egészébe eljut a természetes világítás, ezáltal jelentősen kevesebb az elektromos áramfogyasztás. "A már folyamatban lévő projektjeinknél vizsgáljuk az alternatív energetikai rendszerek beépítésének lehetőségét. Egyébként már évek óta nem tervezünk gázzal működő fűtési rendszereket. A legkorszerűbb struktúrákban gondolkozunk." – mondta Tima Zoltán. A tervezési igazgató kiemelte: "A zöld megoldások az épülettervezéstől a jövőbeni üzemeltetésen keresztül a karbantartásig fontos szerepet kapnak a munkáinkban és ezekhez az általunk is használt BIM (Building Information Modelling) rendszer, azaz az épületek háromdimenziós modellezésén alapuló információmenedzsment is jelentős támogatást nyújt."

V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt
3/6
V.30 – KÖZTI – fotó: Hlinka Zsolt

4. Hűtés természetesen

Már az elődeinket is foglalkoztatta a megfelelő természetes klimatizálás. A magyar Parlament esetében Steindl Imre okosan megtervezett gravitációs szellőztető rendszeréhez az épület hűtésére a Dunából kiemelt jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, a tömböket a szellőzőaknába helyezték és nyáron az így létrehozott hűs levegőt keringették. A mai építészek is különös gondot fordítanak arra, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel is óvják az épületeket a túlmelegedéstől. A napfényben gazdag Zimbabwe-ban a KÖZTI által legutóbb tervezett banképület esetében is fontos szerep jutott az árnyékolásnak. Különleges árnyékolórendszerként az Afrikára oly jellemző égetett agyag került a homlokzatra. A belső tereket pedig olyan passzív energetikai megoldásokkal tervezték, melyek magasfokú szakmai tudás, illetve bonyolult gépek nélkül is üzemeltethetőek.

CBZ Bank, Zimbabwe látványterve – KÖZTI
5/6
CBZ Bank, Zimbabwe látványterve – KÖZTI

+1 Szivacsvárosok

Az európai városok egyre érzékenyebbek az éghajlatváltozás negatív hatásaira. Az extrém időjárási viszonyok láthatóan egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek, amelyre a településeknek szükséges egyedi megoldásokat kidolgozni. A Kínában meghonosodni látszó ún. szivacsváros-koncepciót már több város is követendő példának tartja. A városi betondzsungelek sűrűjében a szélsőséges eloszlású esőzések miatt gyakoribbak a villámárvizek, amelyek sok kellemetlenséget okoznak: utakat és épületeket árasztanak el és a nagy mennyiségű víz csak nehezen folyik le a csatornarendszerbe. A "szivacsvárosok" lényege, hogy a tudatosan kialakított zöldterületek, tavak, és esőkertek lehetővé teszik, hogy a talaj és a növények, mint egy "szivacs" elnyeljék a csapadékot, ezáltal a heves esőzések során érkező jelentős vízmennyiséget fokozatosan elvezetik, elpárologtatják, illetve a növények a saját növekedésükhöz is felhasználják az esőt. Ráadásul a biológiailag aktív vegetáció hűti a környezetét, ezzel is csökkentve a városi levegő sokszor magasabb hőmérsékletét. A szivacsvárosok tehát élhetőbb életteret biztosítanak az emberek számára, ugyanakkor felelősebb vízgazdálkodást is eredményeznek.

forrás: KÖZTI

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.