Fenntarthatóság

Három magyar tervpályázat a fenntarthatóság szemszögéből – értékelési szempontok

1/4

Fenntarthatósági és nem fenntarthatósági értékelések megoszlása az egyes pályázatok bírálataiban. (Forrás: ABUD)

?>
Fenntarthatósági és nem fenntarthatósági értékelések megoszlása az egyes pályázatok bírálataiban. (Forrás: ABUD)
?>
Fenntarthatóságra vonatkozó kritikák fajlagos megoszlása díjazás és pozitív/negatív minősítés szerint. Csak az Építészet Ligete esetén teljesítettek jobban a díjazottak fenntarthatósági szempontból, mint a nem díjazottak.(Forrás: ABUD)
?>
Magasan hagyott, biodiverz gyep és monokultúrás nyírt gyep ellenállóképessége aszály idején. A képet Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze készítette egy utca azonos szakaszán, a nyári aszály idején. (Forrás: Bardóczi Sándor, Facebook)
?>
Fotó: Unsplash
1/4

Fenntarthatósági és nem fenntarthatósági értékelések megoszlása az egyes pályázatok bírálataiban. (Forrás: ABUD)

Három magyar tervpályázat a fenntarthatóság szemszögéből – értékelési szempontok
Fenntarthatóság

Három magyar tervpályázat a fenntarthatóság szemszögéből – értékelési szempontok

2022.10.05. 17:30

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Bukovszki Viktor
Balázs Rebeka Dóra

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
ABUD

Dosszié:

Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy a hazai építészeti tervpályázatokban mekkora hangsúlyt kap a fenntarthatóság. Korábban már vizsgáltuk, hogy a pályázati kiírásokban hogyan jelennek meg a zöld szempontok. Ebben a cikkben azzal foglalkozunk, hogy a tervpályázatok zsűrije milyen módon és mértékben veszi számításba, „mennyire díjazza" a fenntartható megoldásokat az értékelésnél – megéri-e egyáltalán a fenntarthatóságot helyezni a pályamű középpontjába? Az ABUD szakértőinek írása.

Bevezető: a pályázatok szerepe a paradigmaváltásban

Második cikkünk születésekor már túl vagyunk az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályán és egy, a közlekedést megbénító és jelentős károkat okozó özönvízszerű szeptemberi esőzésen, így talán egyre kevesebbek számára kérdés, hogy jelenlegi rendszereink, megoldásaink nem fenntarthatóak. A klímaváltozás ütemének mérséklése és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló éghajlatunkhoz való alkalmazkodás – és a túlélés – érdekében a hazai építészeti gondolkodásnak is változnia kell. A klímaválság paradigmaváltást, új szemléletet követel meg a tervezőtől és a megbízótól egyaránt, melyben az építészeti szépség és "jóság" egyik elsődleges mércéje a fenntarthatóság. Az újfajta szemlélet meghonosításában a gazdaságilag és társadalmilag kulcsfontosságú, kiemelt beruházások tervpályázatai úttörő szerepet vállalhatnának.

Ebben a cikksorozatban azt vizsgáljuk, hogy a fenntarthatóságnak hogyan kellene megjelennie a pályázati kiírások szempontrendszerében, valamint az elbírálási folyamatok során ahhoz, hogy valódi paradigmaváltás történjen a hazai építészetben. Erre három közelmúltbeli pályázatot vettünk alapul: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), az Építészet Ligete, és a Nyugati pályaudvar pályázati folyamatait. Mindhárom tervpályázat esetében fenntarthatósági szakértőként vettünk részt, ezért jól ismerjük azok keletkezési körülményeit. Ugyanakkor szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a pályaműveket csupán fenntarthatósági szempontból vizsgáljuk, nem célunk az építészeti megoldásokat vagy a pályázatok eredményeit vitatni.

Azt már az első cikkben is láthattuk, hogy az építészeti fenntarthatóság négy kulcsterülete, a karbonsemlegesség, erőforrás-hatékonyság, környezeti hatások és klímaadaptáció egyöntetűen felszínesen és következetlenül jelenik meg a tervpályázati kiírásokban, miközben a fő szempontok továbbra is az esztétikumra, a funkcióra és az építészeti gondolatiságra korlátozódnak. Egységes, objektív kritériumrendszer híján a pályázókon múlik, hogy a fenntarthatóságot milyen mértékben építik be koncepciójukba.

A fentiek ismeretében kíváncsiak voltunk, vajon hogyan díjazzák a pályaművek bírálói a fenntarthatósági törekvéseket? Mennyire számítanak a fenntarthatósági megoldások egy-egy terv értékelése során? Megéri-e a tervezőknek egyáltalán a fenntarthatóságra építeni egy pályamű koncepcióját?

A cikksorozat második részében a fent említett három pályázat zárójelentését néztük át, kiegészítve az Építészfórumon megjelent pályázati munkák ismertetőivel.

Fenntarthatóság a hazai pályázati rendszerben

Mindhárom pályázat esetében igaz, hogy a fenntarthatóság nagyon ritkán jelenik meg a pályaművek értékelésében, legyen pozitív vagy negatív a bírálat: a megfogalmazott kritikák 80%-a nem a fenntarthatósághoz kapcsolódik (1. ábra). Ez nem meglepő annak tudatában, hogy a pályázati kiírások sem tartalmaztak következetesen átgondolt fenntarthatósági elvárásokat.

Fenntarthatósági és nem fenntarthatósági értékelések megoszlása az egyes pályázatok bírálataiban. (Forrás: ABUD)
1/4
Fenntarthatósági és nem fenntarthatósági értékelések megoszlása az egyes pályázatok bírálataiban. (Forrás: ABUD)

Mindhárom pályázat esetében szempont a térkapcsolatok optimális kialakítása. A PPKE[i] és az Építészet Ligete[ii] bírálataiban emellett kiemelt szerepet kap az építészeti minőség/gondolatiság (előbbinél a katolikus szellemiség, utóbbinál a magyar építészet szimbolikus megjelenítése). A Nyugati pályaudvar[iii] esetében ezzel szemben a funkcionalitás és közlekedési szempontok voltak a legmeghatározóbbak.

Mellőzött fenntarthatósági szempontok

Azt, hogy a bírálatok mennyire súlytalanul kezelik a fenntarthatóságot, jól illusztrálja, hogy még azok a zöld követelmények is csak elvétve kerülnek említésre, amelyeket az egyes pályázati kiírások egyértelműen tartalmaztak. Az Építészet Ligete pályázati kiírása konkrét elvárásként határozta meg az épület környezettudatos energiaellátását, és mégis, a bírálat csak egy (1!) pályaműnél említi a kérdést. De ugyanez áll fenn a Nyugati pályaudvar esetében is, mely a kiírásban számszerű követelményt fogalmazott meg a fenntartható csapadékvíz-kezelésre, a bírálatban azonban ez a kritérium csak két pályamű értékelésénél lett megemlítve (és nem azért, mert csak ezeknél hiányzott, hanem pont fordítva).

Szintén sokatmondó, hogy mindhárom tervpályázat esetében több pályamű lett úgy díjazott, hogy a bírálat meg sem említette a fenntarthatóságot. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek a pályaművek ne tartalmaztak volna fenntartható elemeket, a bírálóknak azonban láthatóan nem ez volt a döntő szempont. Több fenntartható építészeti koncepciót tartalmazó pályamű bírálata – amennyiben kapott is díjazást a pályamű – ezt nem a fenntartható megoldásokkal indokolta. Az Építészet Ligete esetében például a Studio Konstella megvételt nyert tervének tájépítészeti koncepciója kifejezetten nagy hangsúlyt helyezett a fenntartható, biodiverz, ellenálló zöldfelület kialakítására[iv] és annak mikroklímát javító hatására. Ezzel szemben a bírálat pusztán a Bajza utca felőli "rét" kültéri programokra való alkalmasságát emeli ki.

Fenntarthatóságra vonatkozó kritikák fajlagos megoszlása díjazás és pozitív/negatív minősítés szerint. Csak az Építészet Ligete esetén teljesítettek jobban a díjazottak fenntarthatósági szempontból, mint a nem díjazottak.(Forrás: ABUD)
2/4
Fenntarthatóságra vonatkozó kritikák fajlagos megoszlása díjazás és pozitív/negatív minősítés szerint. Csak az Építészet Ligete esetén teljesítettek jobban a díjazottak fenntarthatósági szempontból, mint a nem díjazottak.(Forrás: ABUD)

Belső ellentmondások

Mindezt tetézi, hogy a fenntarthatósági szempontok számos alkalommal konfliktusba kerülnek az egyéb bírálati szempontokkal, és ezekben az esetekben nem a fenntarthatóság kap prioritást. Ilyen esetben még az is előfordul, hogy a bírálatok következetlenek. A PPKE bírálatában visszatérő negatív kritika, hogy egy pályamű egyes részei költségesen építhetők meg és/vagy üzemeltethetők. Azonban az egyik leginkább fenntartható megoldásokat felmutató tervet, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az ARCH-Studio közös tervéti ugyanez a bizottság amiatt kritizálta, hogy a campus épületei között nem megoldott a "kabátmentes" átjárás lehetősége. Ugyan a pályamű által javasolt megoldás valóban kevésbé felel meg a maximalizált kényelmi szempontoknak, energiafogyasztás szempontjából gazdaságosabb megoldást nyújt, mint bármely más pályamű. Arról nem is beszélve, hogy a bírálat megfogalmazása meglehetősen sajátosan hangzik az idei nyár hőhullámai után:

...lehetséges, hogy ez a tervezői javaslat a jövőben felsejlő (sic!) klímaváltozás szárazabb és melegebb időjárására számít.[i]

Az ilyen kijelentések nemcsak hogy nem segítik a mindennapjainkban egyre inkább érződő klímaválság helyiértéken való kezelését, de megkérdőjelezik az egész pályázat fenntarthatóság iránti elköteleződését.

A fenntarthatóság nem csak járulékos mellékhatás

Ahogy a cikk elején említettük, a pályaművekkel kapcsolatos kritikák 80%-a nem a fenntarthatósághoz kapcsolódik. A bírálatok fennmaradó 20%-a is csak implicit módon, vagyis valamely más kritérium ki nem mondott "mellékhatásaként" említi a fenntarthatóságot. Ennek jó példája, hogy a PPKE és az Építészet Ligete bírálatai gyakran a zöldfelületek méretét kritizálják, de azt csupán a funkcionalitás szempontjából teszik (pl. mennyire használható a zöldfelület), és nem kötik össze fenntarthatósági szempontokkal (pl. a zöldfelület alkalmazásából adódó karbonmegkötés, hőszigethatás-csökkentés, vagy csapadékvíz elszikkasztás). Így viszont környezeti hatás szempontjából nem összehasonlíthatóak a pályaművekben alkalmazott zöldfelületek, hiába más egy "manikűrözött" gyep vízigénye, ellenállóképessége és ökológiai értéke, mint egy magasan hagyott, biodiverz növényekkel ültetett zöldfelületé (3. ábra).

Magasan hagyott, biodiverz gyep és monokultúrás nyírt gyep ellenállóképessége aszály idején. A képet Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze készítette egy utca azonos szakaszán, a nyári aszály idején. (Forrás: Bardóczi Sándor, Facebook)
3/4
Magasan hagyott, biodiverz gyep és monokultúrás nyírt gyep ellenállóképessége aszály idején. A képet Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze készítette egy utca azonos szakaszán, a nyári aszály idején. (Forrás: Bardóczi Sándor, Facebook)

Egy másik példát nézve: a Nyugati pályaudvar pályaműveinek bírálata számonkéri a kényelmes és funkcionális gyalogos, illetve kerékpáros hálózat és létesítmények bemutatását. Ez jó, hiszen támogatja a fenntartható közlekedést, ugyanakkor a fenntarthatósági szempontok ezekben a bírálatokban is csak közvetett módon, egyfajta pozitív mellékhatásként jelennek meg. A zöld szempontok implicit kezelésének egyértelmű hátránya, hogy nem veszi figyelembe a közlekedési módok fenntarthatósági hierarchiáját (gyalogos/kerékpáros > közösségi > autós közlekedés), és nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hol lenne szükséges csillapítani a közúti egyéni közlekedést. Ennek következtében a Nyugati bírálataiban az autós közlekedés támogatása majdnem minden esetben pozitív, akadályozása kivétel nélkül negatív, pedig a karbonsemleges közlekedésre való átállás szükségessége árnyaltabb megközelítést igényelne.

Másik hátrány, hogy ezáltal a kerékpáros közlekedés sincsen megkülönböztetve a szabadidős kerékpározástól, vagy a gyalogos közlekedés a sétától. A Nyugati esetében leértékelődik az a terv, amelyik a Podmaniczky úton vezeti át a kerékpárutat, szemben azzal, ahol a pályák területén felszabaduló zöldterületen halad át kerékpárút. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja, hogy a parkon 20-30 km/h-val áthaladó forgalmi kerékpárosok potenciális veszélyforrást jelenthetnek a parkban szabadidőzőkre nézve. Ha pedig csak szabadidős kerékpározásra optimalizálunk, azzal nem támogatjuk az autós közlekedésről való átállást, és megint csak elveszik a "nagy kép": városaink karbonsemlegesítése.

Fenntarthatóság =/= Gazdaságosság

Hasonlóan a kiírásokban tapasztaltakhoz, amennyiben egy bírálat említi is direkt módon a fenntarthatóságot, az sok esetben kizárólag pénzügyi értelemben történik. Jó példa erre a zöldtetők esete, amelyek szinte kizárólag negatív kritikát kaptak (PPKE és Építészet Ligete), arra hivatkozva, hogy "nem fenntarthatóak", vagyis költséges és nehézkes az üzemeltetésük. Valóban, a zöldtetők kialakítástól függően költségesebben üzemeltethetők és tarthatók karban, mint a hagyományos zöldfelületek, de nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Egy biodiverz kéktető vagy egy extenzív zöldtető üzemeltetése és karbantartása jóval kevesebb erőforrást igényel, mint egy intenzív tetőkerté. Ezek a bírálatok átsiklanak a zöldtetők hagyományos tetőfedésekkel szembeni pozitív környezeti hatásai felett is, mint például a csapadékvíz-visszatartás, a hőcsillapítás és a hőszigetelés.

A zöld nem fekete-fehér

Ahogy a pályázati kiírások is, a bírálatok is csak általánosságban említik a fenntarthatóságot. Példaként említhetjük a Nyugati pályaudvar esetét, ahol a karbonsemlegességhez kapcsolódó észrevételek legtöbbször csupán bináris megállapításokká egyszerűsödnek (foglalkoztak-e a kérdéskörrel vagy sem). A kérdés fekete-fehérré redukálása ez esetben is csak a fenntarthatósági szempont kipipálását teszi lehetővé, mely ’árnyalatok’ hiányában nem képes minőségi változást eredményezni.

Más, nem fenntarthatósági szempontok esetében konkrét példákkal alátámasztott minőségbeli értékelés történik: az illeszkedés kérdésében egyértelműsítik, hogy az utcák vonalvezetése, az épületmagasságok, a homlokzatok/tömegek tagolása a mérvadó. Ezzel szemben a karbonsemlegesség esetében az olvasónak fogalma sincs, hogy a tervek egymáshoz képest hogyan teljesítenek, melyek a jó és rossz megoldások, és milyen hatással vannak a tervezői elképzelések a beruházás karbonlábnyomára. Rosszabb esetben előfordulnak olyan megállapítások, amelyek figyelmen kívül hagyják egy-egy projektelem (pl. zöldfolyosó) elsődlegesen fenntarthatósági funkcióját (ökológiai hálózatképzés) és helyette inkább visszatérnek a megszokott illeszkedés-reflektálás gondolatkörre:

A zöldtengely nem ideális irányú, nem reflektál sem a Lehel térre és a templomra, sem a Szabolcs utcára.[iii]

Fenntarthatóság: "kis színes" egy nagyívű koncepció mellett

Miről is beszélünk, amikor építészetről beszélünk? Milyen szempontok mentén dől el, hogy jó-e vagy rossz-e egy adott építészeti elképzelés? 146 oldalnyi zárójelentés mondatról mondatra történő elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a szakma még mindig hadilábon áll a fenntarthatóság megfelelő tematizálásával, hiszen:

  • sok esetben implicit módon, járulékosan jelenik meg bírálatokban;
  • gyakran összemossuk a gazdaságossággal és üzemeltethetőséggel;
  • nem részletezzük, hogy pontosan hogyan szolgálja vagy akadályozza egy-egy tervezői döntés a fenntarthatóság valamely dimenzióját;
  • és nem kérjük számon következetesen a kiírások explicit fenntarthatósági követelményeit.

Mindezek következtében lehetetlen úgy rangsorolni a pályaműveket, hogy a klímaváltozásra adott válaszok szempontjából értékelhetőek legyenek. Ráadásul ez a szemlélet a ténylegesen fenntartható megoldások elterjedését is gátolja. Nem meglepő, hogy a tervpályázatok díjazásakor nem a fenntarthatósági szempontok a meghatározóak. Lehet úgy díjazott egy terv, hogy a bírálat nem értékeli a pályamű fenntartható megoldásait, függetlenül attól, hogy mennyire alapos a fenntarthatósági koncepciója.

Összességében elmondható, hogy egy tervezőirodának ma, egy hazai tervpályázaton nem éri meg egy tervezési koncepció középpontjába állítani a fenntarthatóságot, hiszen az úgyis csak "kis színes" kiegészítés marad az építészeti gondolatiság és az esztétikum mellett, pedig a fenntartható szemlélet alkalmazása nem helyettesítené, hanem erősítené a hagyományos szempontokat. A kiemelt jelentőségú beruházások tervpályázatainak elsődleges felelőssége, hogy példát mutatva alakítsák a hazai építészeti diskurzust: egységes fenntarthatósági kritériumrendszer felállításával, pontos elvárások megfogalmazásával és betartatásával, rendszerszintű szemlélettel új irányt nyitva e kihívásokkal teli korszakban.

Balázs Rebeka Dóra – Szenior tanácsadó, ABUD - Advanced Building and Urban Design
Bukovszki Viktor – Szenior tanácsadó, ABUD – Advanced Building and Urban Design

Szerk.: Hulesch Máté

 

[i] A PPKE tervpályázatának zárójelentése

[ii] Az Építészet Ligete tervpályázat weboldala

[iii] A Nyugati Pályaudvar tervpályázatának zárójelentése

[iv] Az Építészfórumon megjelent tervismertető alapján

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk