Közélet, hírek

A 100 esztendős Veszprémi Színház

1/31

Felújítás előtt

Felújítás előtt
Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa
A veszprémi Városi Színház megnyitásakor, 1908-ban; archív
Színház, Veszprém; archív
A színházkert és a Korona Szálló 1920 körül
archív metszet, alaprajz
karzat alaprajz, archív
archív metszet
régi homlokzat
régi nézőtér
A színház főhomlokzata ma a főutca felé
Homlokzat részlet
Művészbejáró
Petőfi szobra a Püspökkertben a bejárat előtt (Marton László, 1988)
Veszprémi Színház
Veszprémi Színház
Szcenikai torony és a mesterségesen kialkított domb, benne az irodákkal
 Lépcső és Nagy Sándor üvegablaka
Nagy Sándor üvegablaka
Az új lámpatestek
Az előcsarnok lámpái
Lépcső egykor ...
... és ma
Kerámia falburkolat
emeleti társalgó
Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa
Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek
Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek
?>
Felújítás előtt
?>
Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa
?>
A veszprémi Városi Színház megnyitásakor, 1908-ban; archív
?>
Színház, Veszprém; archív
?>
A színházkert és a Korona Szálló 1920 körül
?>
archív metszet, alaprajz
?>
karzat alaprajz, archív
?>
archív metszet
?>
régi homlokzat
?>
régi nézőtér
?>
?>
?>
A színház főhomlokzata ma a főutca felé
?>
Homlokzat részlet
?>
Művészbejáró
?>
Petőfi szobra a Püspökkertben a bejárat előtt (Marton László, 1988)
?>
Veszprémi Színház
?>
Veszprémi Színház
?>
Szcenikai torony és a mesterségesen kialkított domb, benne az irodákkal
?>
 Lépcső és Nagy Sándor üvegablaka
?>
Nagy Sándor üvegablaka
?>
Az új lámpatestek
?>
Az előcsarnok lámpái
?>
Lépcső egykor ...
?>
... és ma
?>
Kerámia falburkolat
?>
emeleti társalgó
?>
Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa
?>
Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek
?>
Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek
?>
1/31

Felújítás előtt

A 100 esztendős Veszprémi Színház
Közélet, hírek

A 100 esztendős Veszprémi Színház

2008.09.17. 12:54

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Veszprém, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ordasi Zsuzsa

Az 1908. szeptember 17-én megnyitott színház Medgyaszay István építész tervei alapján épült, az akkor még újdonságnak számító vasbetonszerkezettel, és mindemellett építészeti formálásában, díszítésében is jelentős újat hozott a magyar építészetben.

A 100 esztendős Veszprémi Színház1

Felújítás előtt
1/31
Felújítás előtt

Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa
2/31
Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa

Európa első vasbeton színháza 1908-ban készült el Medgyaszay (Benkó) István (1877–1959) tervei szerint.2 Az akkor még nagyon fiatal, éppencsak 30 éves, Magyarországon is alig ismert építész a megbízást 1907-ben kapta Dr. Óvári Ferenc veszprémi országgyűlési képviselőtől, az 1905-ben alakult városi Színpártoló Egyesület elnökétől, aki szívügyének tekintette, hogy Veszprém városának is legyen színháza.

A Színpártoló Egyesület prominens képviselői, miután kiválasztották a helyszínt, a Püspökkertet3, meghatározták a programot. Olyan színházat vártak az építésztől, amely alkalmas színházi előadásokra, és egyúttal hangversenyek, bálok, népgyűlések tartására. Igény volt még, hogy közvetlenül kapcsolódjon a már létező Korona Szállóhoz – amelynél egyúttal bizonyos átalakítás, modernizálás volt szükséges –, továbbá a Püspökkerthez is. Komplex multifunkcionális kulturális központot kívántak tehát létrehozni, amely a város társadalmi-társasági életének biztosít helyet, ugyanakkor urbanisztikai szempontból egy új városi egységet teremt, önálló komplexumként helyezkedik el a történelmi város mellett.

A városi vezetés és a Színpártoló Egyesület nehéz feladat elé állította az építészt, de Óvári bízott abban, hogy a világot járt, s a magyar nemzeti építészet megteremtésén munkálkodó, a feltétlenül progresszívnek tekintett szecesszió jegyében alkotó Medgyaszay István4 eleget fog tenni mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket fontosnak tartott. Igazi kihívás volt ez az építész számára, aki korábban még nem tervezett színházat5, de más funkciójú nagyobb, harmonikus épületkomplexumot sem.

A Püspökkert a környező utcák szintjénél lejjebb van, de a színház főhomlokzatát a város felé, a főutca szintjén kellett elhelyezni. A Korona szálló főhomlokzata is a főutca vonalába illeszkedett, míg a vendéglőt, a kaszinót és a teraszt úgy kellett kialakítani, hogy a Püspökkert felől, vagy a városháza (ma Megyeháza) felől is megközelíthető legyen. Fontos követelmény volt, hogy a nézőtér előtti „üdülő és társas helyiségek" kapcsolatban legyenek a Püspökkerttel, amely a 20. század elején városi parkként működött pavilonokkal és szép zöldnövényekkel és virágokkal. Erre a közvetlen összekötésre azért volt szükség, hogy a közönség a tavaszi és nyári hónapokban könnyen kijusson az épületből a parkba, illetve, a parkból közvetlen bejáraton keresztül érjen be az épületbe.

 

A veszprémi Városi Színház megnyitásakor, 1908-ban; archív
3/31
A veszprémi Városi Színház megnyitásakor, 1908-ban; archív

Színház, Veszprém; archív
4/31
Színház, Veszprém; archív

A színházkert és a Korona Szálló 1920 körül
5/31
A színházkert és a Korona Szálló 1920 körül

archív metszet, alaprajz
6/31
archív metszet, alaprajz

karzat alaprajz, archív
7/31
karzat alaprajz, archív

archív metszet
8/31
archív metszet

régi homlokzat
9/31
régi homlokzat

régi nézőtér
10/31
régi nézőtér

 

Ezeknek a bonyolult követelményeknek a megoldásához Medgyaszay a 20. század elején forradalminak számító vasbeton anyagot használta fel, amely lehetővé tette számára, hogy a rendkívül nehéz feladatot magisztrális szinten oldja meg. A vasbeton tulajdonságait és alkalmazási lehetőségeit François Hennebique francia építész párizsi irodájában sajátította el, éppen abban az időben, amikor a veszprémi megbízást kapta. Valószínűleg Párizsban készítette el a terveket, legalábbis ott véglegesítette. Nyilvánvalóan már előzőleg tanulmányozta a vasbeton alkalmazási lehetőségeit, s már az a gondolat is megérlelődött benne, hogy az új anyagot a magyar nép művészi hagyományaival kívánja összekapcsolni6. A veszprémi színház az első épülete, amelyben ezt az élete végéig vallott elvet először megvalósította.

 

11/31

12/31

 

Medgyaszay teljességgel újszerű színházat hozott létre formájában, tipológiájában, szerkezetében és díszítésében egyaránt. A tervezés során ragaszkodott az előírt követelményekhez, s a kedvezőtlen adottságokat, mind a terepet, mind az épített környezetet tekintve, sikerült előnyként kezelnie.

A tervező nem mondhatott le arról, hogy a színház a város felé egy hangsúlyos főhomlokzattal jelenjen meg, hiszen a főútvonal mentén kívánták elhelyezni az épületet. Innen is kellett tehát biztosítani a bejáratot, mint ahogyan azt a kanonizálódott színházépület-tipológia megkövetelte. Azonban, a teljes épülettömeg belső kialakításával is számolva, az utcai főbejáratokat – négy bejárati ajtó – nem a homlokzat középső részén, hanem a középrizalithoz képest hátraugratott két oldalon helyezte el. A középrizalit monolit tömbjét pedig egy ovális színes ablakkal nyitotta meg a földszinti traktuson, amely Nagy Sándor A népművészet varázsa című művét foglalja magában: a népművészetet egy zenélő juhász személyesíti meg, körülötte emberek, gyerekek, állatok hallgatják a zenét. Ez az alkotás kívülről és belülről is remekül érvényesül, a természetes és mesterséges fényviszonyok ügyes kombinálása révén, ugyanakkor szervesen illeszkedik az épület mind formai, mind pedig stilisztikai rendszeréhez, s egyben központi elemmé válik a főutca felőli homlokzaton, ahol a szükséges nyílások (ajtók, ablakok) mind e köré az elem köré szerveződnek.

 

A színház főhomlokzata ma a főutca felé
13/31
A színház főhomlokzata ma a főutca felé

Homlokzat részlet
14/31
Homlokzat részlet

Művészbejáró
15/31
Művészbejáró

Petőfi szobra a Püspökkertben a bejárat előtt (Marton László, 1988)
16/31
Petőfi szobra a Püspökkertben a bejárat előtt (Marton László, 1988)

Veszprémi Színház
17/31
Veszprémi Színház

Veszprémi Színház
18/31
Veszprémi Színház

Szcenikai torony és a mesterségesen kialkított domb, benne az irodákkal
19/31
Szcenikai torony és a mesterségesen kialkított domb, benne az irodákkal

 

Technikai szempontból sem jelentett problémát az ovális forma kialakítása, mint ahogyan a homlokzati egyéb, lekeretített sarkú szögletes, illetve cikázott, virágmotívumot idéző formák sem, hiszen az épület teljes szerkezete az új építőanyagból, azaz vasbetonból készült. A sík vasbeton felületen bármilyen nyílás megoldható volt, hiszen nem befolyásolta a struktúra szilárdságát. Ugyanez érvényes az épület Püspökkert felőli oldalsó és hátsó homlokzatára7 is, ahol Medgyaszay hasonló stilizált formákkal nyitotta meg az egységes vasbeton síkelemet, amely a tömeg szerkezeti vázát és kerületét adta. A homlokzatokon alkalmazott, a külső és a belső képben egyaránt meghatározó szerepet betöltő stilizált népi motívumokat mutató ablakok nem nyithatók, az üvegezés légmentesen van a hornyokba ragasztva. Csupán a fény áteresztésére szolgálnak és a díszítés szempontjából fontosak, a szellőzés megoldására az építész más lehetőséget talált ki.

Bár a főbejáratot Medgyaszay látszólag a főutca felé helyezte, az igazi bejáratot mégiscsak a Püspökkert felől alakította ki. A kert felől a színházépületbe lépve a látogató egy hatalmas, 300 m2-es nyitott belső térbe érkezik, amely a színház előcsarnokául szolgál. Medgyaszay itt láttatja leginkább a vasbeton szerkezetet: sima, minimumra redukált felfekvésű oszlopok8 tartják a rendkívül nagy fesztávú mennyezetet alkotó betontálcákat, amelyeket szintén bármiféle díszítés és bevonat nélkül szabadon hagyott. Ezzel tulajdonképpen eleget tesz a Vitruvius által már az antikvitásban megfogalmazott elveknek, amelyet az itáliai reneszánsz építészeti teoretikusok is megfogalmaztak és a mesterek alkalmaztak: a szerkezet önmagában kell, hogy adja a dekórumot, s ezáltal elvetettek minden rátett díszítést. Ez Medgyaszay esetében teljességgel megvalósult, az építész a maguk szerkezeti funkciójában láttatja az elemeket, ezáltal világosan olvashatóvá téve a modern építészet új eszközét és konstrukciós megoldását.

 

 Lépcső és Nagy Sándor üvegablaka
20/31
Lépcső és Nagy Sándor üvegablaka

Nagy Sándor üvegablaka
21/31
Nagy Sándor üvegablaka

Az új lámpatestek
22/31
Az új lámpatestek

Az előcsarnok lámpái
23/31
Az előcsarnok lámpái

 

Egyedüli díszként a világítás sajátos kialakítása szolgált, amely Medgyaszay – később szabadalmaztatott – találmánya: vékony szálakon függő Wolfram égőket helyezett el ritmikus osztásban a mennyezeten, amelyek finom csipkeként jelennek meg a térben.9 Az előcsarnok így a nézőtér alá került, s a Püspökkert szintjével egy vonalba. A tágas és hosszanti elrendezésű helyiség utca felőli oldalán, tehát az utcai főhomlokzat mögé épült az először egykaros, majd – az utca szintjétől, a főutcára jobb- és baloldali bejárathoz kapcsolódóan – kétkaros lépcső, amely felvezet a nézőtér – földszinti és emeleti - szintjére, s onnan már a hagyományos színházi elrendezésnek megfelelően léphetett be a néző a nézőtérre, vagyis a színpaddal szemben jutott be a helyiségbe.

A nézőtér méretei megfeleltek az akkori előírásnak: hossza 20 m, szélessége 16 m. A nézőtér padozata sík, mozgatható, fokozatosan emelkedő pódiumokon helyezték el a széksorokat, mögötte pedig állóhelyeket biztosítottak. A pódiumokat bál esetén az oldalfalakkal párhuzamosan állították, így a középső teret könnyen táncteremmé rendezték. Két oldalán 16 db egysoros páholy van, s a középső részen – a főlépcső szélességében – erkélyülések. Fölötte pedig a teljesen elkülönített karzat, amely külön lépcsőn közelíthető meg. A nézőtér teljes befogadóképessége színházi előadások esetén ezer fő volt: ebből 448 ülőhely, amelyből 430 a földszinten, 52 a páholyokban és 120 a karzaton volt, valamint maximum 500állóhely.10 A páholyok kialakítása eltér a hagyományos tipológiától, ugyanis Medgyaszay itt is maximálisan kihasználta a vasbeton szerkezet előnyeit: előregyártott konzolokra támaszkodó páholysort épített, amelynek nem volt szükségük alsó alátámasztásra, ezáltal a páholyok alatti tér is hasznosítható térré vált. A karzat mögött középen, a színpaddal szemben Medgyaszay a filmvetítések esetén szükséges – tűzbiztos – gépkamrát alakított ki. Ez rendkívül korszerű megoldás volt, hiszen 1908-ban már gondolni kellett a multifunkcionális kulturális épület moziként való működtetésére is.

A legmeglepőbb azonban a mennyezet kialakítása: az építész könnyű rabicfalból készült álmennyezetet helyezett a nézőtér fölé, amelynek közepét stilizált virágmotívummal nyitotta meg, s ezzel oldotta meg a levegő cirkulálását, vagyis a légkondicionálást gravitációsan. Az álmennyezet feletti valódi mennyezeten nyitható-zárható nyílásokon keresztül áramlott a belső térbe a friss levegő, ezzel biztosította a nézőtér kellő levegőellátását, kihasználva a lég természetes viselkedését: a hideg, illetve friss, oxigénnel teli levegő lefelé száll, a meleg, illetve oxigénszegény, elhasznált levegő pedig felfelé. A népi motívumot idéző nyílás köré fűzte fel, szintén a népi művészettől ispirálva, mintegy gyöngysorszerűen a világítótesteket, amelyek csipkeszerű ornamentumként jelentek meg a térben.11 Medgyaszay itt is képes volt egyesíteni a funkciót a díszítéssel.

 

Lépcső egykor ...
24/31
Lépcső egykor ...

... és ma
25/31
... és ma

Kerámia falburkolat
26/31
Kerámia falburkolat

emeleti társalgó
27/31
emeleti társalgó

 

A színház fűtése is rendkívül gazdaságos volt és célszerű volt: a központi légfűtés, amely szintén a mennyezeten és a falakon vágott nyílásokon keresztül került a terekbe, négy alközpontból indult ki, amivel az egyes helyiségeket, a szükségnek megfelelően, szeparáltan tudták szabályozott hőmérségletre hozni, ezáltal külön lehetett fűteni csak az alsó, klub- és társasági célokra használható helyiségeket, a nézőteret, s a színpadteret is. A központi kazánház a mai büfé helyén volt.12

Medgyaszay olyan komplex színházépületet hozott létre, amely nem csak a helyi kívánalmaknak felelt meg teljes mértékben és tökéletesen, nem csak a város által állított követelményeknek tett maximálisan eleget, hanem egyben a kor legmodernebb, progresszív építészeti kihívásának is. Olyan speciálisan a magyar építészetet a legmagasabb szintre emelő, minden tekintetben korszerű és modern építészeti művet alkotott, amely az építészet az antikvitás óta érvényes hármas alapkritériumát, a firmitas-utilitas-venustas elvét maximálisan megvalósítja. Medgyaszay azt tette, amit egyik bécsi mestere, s egyben egyik példaképe, Otto Wagner megfogalmazott, s amely felhívás minden igazán nagy gondolkodó művész – kimondott vagy kimondatlan – ars poétikája: „A művésznek és a művészetnek erkölcsi kötelessége hogy a kort képviselje..."13

Egyúttal pedig rendkívül kvalitásos munkájával hozzájárult a magyar művészet ama sajátos igyekezetéhez, amely arra irányult, hogy – a művészet minden területén egyenként és összművészeti szinten – saját „magyar nemzeti művészetet" teremtsen.14

1908. május 18–23. között Bécsben rendezték a VIII. Nemzetközi Építészet-kongresszust, ahol Medgyaszay A vasbeton művészi formája15 címmel tartott előadást, amelyben azt hangsúlyozta, hogy kora építészetének új formavilágot kell teremtenie, s ezt nagy mértékben az új építőanyag, a vasbeton megjelenése lehetővé teszi, s egyben meg is követeli. Az új anyag alkalmazása mind formai, mind pedig szellemi aspektusból forradalmi változást jelent. Formai szempontból az az értéke, hogy a vasbeton alkalmazása gyakorlatilag minden konstrukciós lehetőséget képes biztosítani, szellemi szempontból pedig, éppen a formai megkötöttségek teljes megszűnése révén lehetőség nyílik arra, hogy a magyar nép önálló nemzeti építészetet hozhat létre, amely magában foglalja az egyetemes és magyar technikai tudást a tömegalakítás, valamint az alkalmazható díszítés tekintetében. Az elméleti gondolatvezetést Medgyaszay példákkal illusztrálta: az éppen elkészült veszprémi színházáról mutatta be saját fényképeit.

A színházat 1908. szeptember 17-én nyitották meg Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának előadásával. A színház hivatalos avatása azonban csak 1909. január 10-én volt, amikor, a helyi dalegyesület fellépése, versek és az alkalomra írt dalok és zenedarabok elhangzása után – s zárásképpen a Szózat közös eléneklése előtt –, Dr. Óvári Ferenc ünnepi beszédet mondott: „Diadalünnep ez a mai nap annak a lelkes buzgóságnak, annak a törhetetlen kitartásnak s a nemes áldozatkészségnek, mely e város közönségének minden időkben a legszebb jellemvonása volt. (...) egyszerre oldottuk meg állandó színházunk, vigadónk, muzeumunk és nemzeti casinónk végleges és megfelelő elhelyezésének bizony nem könnyű kérdéseit."

Óvári köszönetet mondott Medgyaszay Istvánnak és Nagy Sándornak a kiváló munkájukért, majd a városnak az odaadó támogatásért: „(...) Isten segítségével és a magunk erejével templomot emeltünk a bűbájos magyar szónak, a nemzeti cultúrának s a városi társaséletnek. Templomot, mely időtlen időkig követendő példaképpen hirdetni fogja az utódoknak a mai nemzedék nagy polgárerényeit: lelkesedését, buzgalmát, önzetlenségét és áldozatkészségét (...)" .16

 

Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa
28/31
Petőfi Színház, Veszprém; fotó: Ordasi Zsuzsa

Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek
29/31
Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek

Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek
30/31
Petőfi Színház, Veszprém; felújítás előtt, 1980-as évek

 

A színházat elkészülte óta több ízben felújították. Az első jelentős felújítás 1953-ban volt, amikor kijavították a háborús sérüléseket, s a keleti oldalra építették az új kazánházat, az utcai főhomlokzaton kialakított bejáratokat befalazták, s a nyugati oldalra, a Püspökkert felé került a főbejárat, vagyis a színház egyetlen bejárata. Időközben a színházat műemlékké nyilvánították, tehát minden változtatás, ami az újonnan felmerült igényeket szolgálta volna, csak nagy nehézségek árán és a Műemlékfelügyelőség (ma KÖH) engedélyével valósulhatott meg. A színházátalakításra vonatkozó tervek általában nagy vitákat generáltak, Bartha Zoltán, a Medgyaszay hagyaték örzője keményen és harciasan ragaszkodott az eredeti épület rekonstrukciójához, mások viszont a korszerűsítés mellett álltak ki.

1977-ben elkészült egy tanulmányterv a KÖZTI-ben a Veszprémi Megyei Tanács megbízásából, az 1982. október 23-i központi városrendezési és építéstervezési tervtanácson a KÖZTI szakemberei részletesen ismertették a színház korszerűsítését és megfiatalítását szolgáló beruházási és felújítási terveket a színház rekonstrukciójáról, amelyeket – kisebb módosítási javaslatokkal – elfogadtak. A felújítás két fázisban történt: az első ütemben (1982–1984) az új kiszolgáló épület létesült, amely egy belsőudvaros üzemház a színház oldalához építve. Az épületet lefedték növénytakaróval, hogy kívülről ne legyen látható. A föld alatti építmény megfelelő kialakítása megkövetelte a teljes környező terület átalakítását. A színház és a vendéglátó épület közötti közvetlen és szerves kapcsolat megszűnt, bár részben visszaállították az eredeti betonkonzolokat. A második ütemben 1984–1988 között újították meg magát a színházat Szendrő Péter építész vezetésével.

A színházat, minden szakmai érvelés és komoly ellenállás ellenére, jelentősen átalakították. Az 1980-as évek közepén még lehetett nem feltétlenül érvényesíteni azokat a – műemlékek esetében különösen érvényes – rekonstrukciós szabályokat, amelyeket a ’90-es évektől kötelező figyelembe venni, s amelyek nyomán több kvalitásos színházépület rekonstrukció készült, mint például Medgyaszay más színházainak a felújításai is, a soproni 1990-ben17 vagy 2006-ban a nagykanizsai18. Korábban persze az építészeti és művészeti divatok is mást diktáltak.

Így ma azt állapíthatjuk meg, hogy a jelenlegi színház sok tekintetben más, mint az eredeti Medgyaszay épület. Nem csupán a színházi technika és az építészeti technológia fejlődése okán, hanem külső és belső struktúrájában, belső térelosztásában, külső és belső díszítésében egyaránt. Különösen szembetűnő a belső tér erősen megváltozott atmoszférája19, a "modern" lámpák20, textilek21 és a színház szinte összes falfelületét beborító kerámiadíszítés22 disszonanciája a Medgyaszay-épülettel, s a mester eredeti művészi elveivel is.

Mindez azért is fájdalmas, mert Medgyaszay István e 100 esztendős remekművével nem csak a magyar, hanem az európai progresszív művészet egyik legkiválóbb alkotását teremtette meg. Betonba öntve materializálta a szóban és írásban egész életében hangoztatott művészi elveit, amely egyben erkölcsi tanítás is: „Az eleven kultúra nem élősködik az idegen, elmúlt korok művein, hanem alkot újat a maga életéből, a maga lelkéből valót. Alkossunk hát mi is újat, a mi életünknek valót, a mi népünk formakincséből és formáljuk azt a mi lelkünk szerint. És mindenekelőtt legyünk őszinték érzésben, formában és anyagban..."23

Ordasi Zsuzsa


1 A színház eredeti neve Városi Színház, majd Városi Nemzeti Színház, majd 1922. november 5-én a színházban tartott Petőfi ünnepségen Dr. Komjáthy László, a város polgármestere bejelentette, hogy a színház neve a következőkben Veszprémi Petőfi Színház. 1848 márciusában Petőfi néhány napig Veszprémben tartózkodott a feleségével, s akkor megtekintettek néhány színházi előadást a városban. Petőfi Sándornak állít emléket a bejárat előtt elhelyezett egészalakos szobor – vándorbottal –, Marton László műve (1988)

2 Az egyetemes építészettörténetben a párizsi Theatre Champs-Elysée szerepel, mint az első vasbeton szerkezetű színház, amelyet August Perret és Henry van de Velde tervei alapján építettek 1911–1913-ban.

3 A Színpártoló Egyesület megvásárolta a püspökség tulajdonában lévő Püspökkert egy 286 négyszögöles területét 140.000 Koronáért.

4 V.ö. Potzner Ferenc: Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004

5 Medgyaszay a tanulóévei során Bressler bécsi irodájában dolgozva 1899-ben tervezett Czernovicz városába egy színházat, ami nem épült meg.

6 1904-ben kapcsolatba került a Gödöllői Iskola művészeivel, akikkel együtt is dolgozott a későbbiek során. Ezen kívül pedig tanulmányozta a magyar népi építészet jellemzőit, s részt vett Malonyai Dezső népművészeti gyűjtéseiben is. 1906-1907-ben Münchenben, Berlinben és Párizsban kutatta a keleti gyűjteményeket, mert meg volt győződve a magyarság keleti eredetéről. V.ö. Potzner F. id. mű 15–18.old.

7 A szcenikai torony hátsó homlokzatán, a Megyeháza felé eső nagy sík felületen Nagy Sándor Csodaszarvas vadászata című sgraffitója látható (1908; 247x691 cm).

8 Az oszlopokat márványborítással fedte be, s népi motívumkincsből kölcsönzött bronzövek fogják össze.

9Medgyaszay 1908-ban szabadalmaztatta a találmányát Foglalat nélküli izzólámpa és megfelelő felfüggesztő szerkezet néven. Ezeket a világítótesteket az 1982–1988-as felújítás során megszűntették, Horváth Márton üvegtervező készítette látmpákkal cserélték fel. V.ö. Színházépítés Veszprémben. (szerk. Patka László), Veszprém, 1988.

10Ma a nézőtéren 458 főt tudnak elhelyezni: ebből a földszinten 345 főt, a páholyokban és a karzaton összesen 113 főt. Az állóhelyeket megszűntették.

11 Az 1982–1988-as rekonstrukció ezt nem őrizte meg, ma az álmennyezet stilizált virágmotívumát reflektorok övezik!

12 A felújítás során új gázüzemű kazánházat építettek, ezt a hátsó traktus mögötti föld alatti bővítményben helyezték el.

13 August Sarnitz: Otto Wagner. 1841–1918. Taschen/Vince Kiadó, Budapest, 2006. p. 7.

14 V.ö. Déry Attila: Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. Plinthosz Bt. Budapest, 1995. konkrétan Medgyaszayról pp.109–110.

15 Közli Potzner. Id. m. 87–93. old. Első közlés: Művészet 1909/1.

16 A Veszrpémi színház felavatási ünnepélye. Veszprém, Pósa Nyomda, 1909, 3-27.old.

17 Építészek: Kőnig Tamás és Wágner Péter.

18 Építész: Zalaváry Lajos.

19 Belsőépítész: Szenes István.

20 Horváth Márton üvegtervező és Simai Lajos ötvösművész munkája.

21 Szenes Zsuzsa és Gönczi András textiltervezők munkája.

22 Szekeres Károly kerámikus munkája.

23 Medgyaszay István: Színház (jelenleg Petőfi Színház) Veszprém, 1906–1908, átalakítva. In Potzner Ferenc id.m. 84. old.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk