A 3h Építésziroda terve a győri Duna-part hasznosítására
A 3h Építésziroda átfogó koncepciótervet készített a győri Duna-part hasznosíthatóságáról, mely szerint intenzívebb kapcsolatot teremtenének a városlakók és a folyó között, új funkciók és infrastrukturális elemek kialakításával. A vízióterv az önkormányzat által kiírt közbeszerzési tervpályázatra készült.
Preambulum
Győr és a Duna, a város és a folyó kapcsolata a település alapításának idejére nyúlik vissza. A város jelentősebb folyói már évszázadok óta egyaránt alakítják a város arculatát és lakosainak életét. A város karakterének legjellemzőbb eleme a víz, nem véletlen, hogy Győr „a folyók városa" szlogenje is erre az egymásrautaltságra, mondhatni szimbiózisra utal. Azonban valóban igaz-e ez a szlogen napjainkban? Vizsgálatunk szerint csak sporadikusan. Elemzéseink rávilágítottak olyan hiányosságokra, amelyek a történelemből fakadóan mélyen gyökereznek, ezért szükség van beavatkozásra, néhol radikálisabb, néhol átfogó, integrált átszervezésre.
A partok rekonstrukciójának vizsgálata során kiterjesztettük a kontextust a környék vízhálózatára, turisztikai kiaknázottságára, valamint kiemelt fókuszt helyeztünk a városon belüli célcsoportokra, kapcsolatokra, és városépítészeti szempontokra. A folyón való átkelés lehetőségeit elemezve elmondható, jelenleg a közlekedési hálózat elsődleges élvezője az autóforgalom.
A történelmi belváros intenzív gyalogos forgalmát pozitív példaként véve, célunk olyan folyómenti körséták kialakítása, amelyek lehetővé teszik az intenzívebb kapcsolatot a vízzel. Ehhez szükséges olyan gyalogos átkelők létesítése, amelyek nemcsak egyszerű, funkcionális hidak, hanem élménnyé teszik a folyón való átkelést.
Tervezési alapelvek
város és a víz szinergiája
Győrben történelmi hagyományai vannak a Dunával való kapcsolatnak, azonban a II. világháború óta eltelt közel nyolc évtized ezt sok tekintetben megszűntette. A városi Duna-szakasz fejlesztését úgy tervezzük, hogy a város és a víz között ismét élő, szerethető kapcsolat legyen.
kék és zöld szinergiája
A XIX. században megkezdett árvízvédelem és az ezzel járó folyószabályozás számos olyan módosítást jelentett a folyó és a partszakaszok tekintetében, mely azok vizuális és élvezeti értékét csökkentette. Tájépítészeti szempontból arra törekszünk, hogy ismét teljes szépségében és harmóniában mutatkozzon a városi Duna-szakasz és annak partjai.
ember és a víz szinergiája
Több, eltérő érdeklődésű célcsoport használja, használná a belvárosi Duna-szakaszt, az ő megfelelő „elhelyezésüket" úgy kell megoldani, hogy a számukra nyújtandó legtöbb élmény mellett a legkevésbé zavarják egymást.
a víztől való elfordulás – jelenlegi állapot
Győr története, az árvizekkel való küzdelme az idők során teljesen elfordította a várost és a városlakókat a víztől. A folyópart menti sétányokat jelenleg a vízügy által kialakított padkák és rézsűk alakították, ami használható, de sok helyen a megközelítés, az ergonomikus és esztétikus kialakítás hiányzik, ahogy a legtöbb helyen a vízzel való vizuális kapcsolat is.
a víz felé fordulás - vízió
Víziónk, hogy megfordítsuk az irányokat és közelebb hozzuk a folyópartokhoz a várost, a városlakókat, hiszen oly sokan használják a vizet. A víz természeti értékei a mentális egészséghez nagyban hozzájárulnak. A folyópartok városi attrakcióként, rekreációs időtöltésként, munkahelyként, pihenő- és találkozópontként funkcionálnak, ezért fontos, hogy tájépítészetileg és építészetileg úgy legyenek kialakítva, hogy egyértelmű teret nyerjenek maguknak. Célunk, hogy a különböző célcsoportok nemcsak a partokon, hanem a vizeken is megtalálják a helyüket, így az egymás mellett élés helyett békés együttélés alakulhasson ki.
Építészeti fókuszterületek
Az átfogó vízió mellett, amely a folyópartok és a város kapcsolatára fókuszál, a vizsgálataink felhívták a figyelmünket olyan programok, vagy területek hiányosságaira, amelyek pontszerű, lokális beavatkozást igényelnek. Ezek olyan funkciókat, urbánus beavatkozásokat, kisebb léptékű épületeket, összeköttetéseket vonzanak magukkal, amelyekkel koncepció szinten foglalkoztunk és megoldásokat kínálunk.
A tájépítészeti, a városépítészeti és építészeti koncepció egymást támogatja, utalnak és támaszkodnak egymásra.
A helyek, amelyekre lokálisan fókuszálunk és új programokat javaslunk:
- Móricz Zsigmond rakpart és a Dunakapu tér előtti rész
- Püspökerdő jobb partja – Rábca torkolat: túraevezős központ, kemping
- Püspökerdő két oldalát összekötő gyalogos- és kerékpáros híd
- Széchenyi híd: parazita híd – kiegészítő gyalogos- és kerékpáros híd
- Új városrész: pontszerű pavilonok a sétaúton
- Iparcsatorna: Jachtkikötő – Kerékpáros- és jachtkikötő központ
Móricz Zsigmond rakparti beépítés
koncepció
A Dunakapu tér és a Móricz Zsigmond rakpart Győr központjának legmeghatározóbb területei. Elhelyezkedésük, történelmi környezetük indokolja, hogy a várossal és a vízzel való kapcsolataikkal kiemelten foglalkozzunk. A Móricz Zsigmond rakparton jelenleg többsávos autóút halad keresztül, elvágva a város, a városlakók és a látogatók kapcsolatát a folyótól.
Koncepciónk, hogy a várost közelebb hozzuk a vízhez, közvetlen kapcsolatot kialakítva. Az Elevátor ház robosztus beépítése és építészeti tömege nagy kontrasztot képez a Dunakapu tér nyitottságával, és a Móricz Zsigmond rakpart kihasználatlanságával. Ezért indokoltnak látjuk a helyét egy új városi beépítésre, amely földszinti szolgáltatásokkal, árkádsorokkal, vízparti és városi korzóval intenzív városi életet eredményez és hangsúlyozza a folyó létét. Az épületek nem kívánnak versenyezni a történelmi épületekkel, ezért hagyományos anyagokkal és visszafogott homlokzatokkal keresik a helyüket.
A Móricz Zsigmond rakparti városfal esztétikailag nem ad túl vonzó látképet, ellentétben a történelmi belváros régi épületeivel, így ez sem gátolja a gondolkodásunkat új épületek tervezésénél.
Az épületek főként lakófunkciót töltenek be, egy-két épület irodaként funkcionál, a földszinteken kávézók, éttermek, bár, pékség, egyéb szolgáltatások találhatóak. A beépítés alatt kétszintes mélygarázs alakítható ki.
Ezzel az urbánus beavatkozással Győr lehetőséget kap arra, hogy a történelmi város kiegészüljön egy jelenleg hiányzó árkádos vízparti korzóval, amely helyet ad baráti, családi találkozóknak, munkaebédeknek, pihenésnek és esti kikapcsolódásnak a folyó partján.
Püspökerdő jobb partja – Rábca torkolat: túraevezős központ, kemping
koncepció
Győr turisztikai víziói között fontos szerepet töltenek be a vízitúrázók. Számukra Győr ideális helyszínt biztosít arra, hogy innen induljanak, vagy érkezzenek a vízitúra során – és egy-két éjszakával meghosszabbítsák a szabadságukat, hogy a várost is jobban megismerjék.
Győr központja tudna lenni a szigetközi, mosoni-dunai kirándulásoknak – de jelenleg hiányzik egy olyan infrastruktúra, amely kifejezetten a kajak-kenu túrák igényeit szolgálná ki. Itt, a Püspökerdő déli sarkánál lehetőség van arra, hogy a belvároshoz közel, de még természeti környezetben, a Mosoni-Dunához közvetlen kapcsolattal rendelkező kemping alakuljon ki. Célunk, hogy egy minőségi és hívogató létesítmény jöjjön létre, ezért 3 vagy 4 lapátos besorolásba pozícionáljuk. A püspökerdei gyalogoshíd közelsége fontos szempont, az Aranyparttal való szoros kapcsolat kialakítása miatt.
Sátorhelyeket, és lombházakat biztosítunk szállásként, hogy mindenki megtalálja a magának megfelelő környezetet a pihenésre, kijelölt tábortűzhelyekkel, kajak-kenu tárolókkal és jó megközelíthetőséggel.
Az épület a Rábca-torkolatba húzódik be, hogy a Mosoni-Duna szakaszát szabadon hagyja a hajósok számára, illetve a kikötési manőverezés is könnyebb legyen. Az épületek lábakon állnak, mivel a terület ártéren található, illetve, hogy minél kevesebb területet vegyünk el a természettől. A fejépületben kapnak helyet a közösségi funkciók, úgy mint recepció, infopult, közös konyha, étkező, vizesblokkok, zuhanyzók. A lombházakat egy fahíd köti össze, amely a fel- és lejutást biztosítja.
Püspökerdő két oldalát összekötő gyalogos- és kerékpáros híd
koncepció
Az 1980-as új mederszakasz kialakítása a Püspökerdőn keresztül több vízügyi problémát megoldott, létrejött a kajak-kenusok számára egy egyenes, ideális versenyszakasz.
Az új medervonal hátrányaként említhető, hogy a Püspökerdőt, mint egy egybefüggő természeti területet kettévágja, ezzel félbevágva a kirándulóhelyet, pihenőterületet, futókört. Jelenleg a kapcsolat a két terület között hiányzik, ezért a város- és partrendezési koncepció elengedhetetlen eleme, hogy újra összekössük az északi és déli részt, átjárási lehetőséget biztosítva a kirándulóknak, bicikliseknek az Aranypartra, vagy a kempingbe igyekvőknek – mindenkinek, aki élvezni szeretné a Püspökerdő egészét. Az új útvonal az egyetemhez is könnyebb megközelíthetőséget biztosít és tehermentesíti a Jedlik híd forgalmát.
Koncepciónk része egy olyan híd kialakítása, amely egyszerre biztosít gyorsabb átjutást és megpihenési lehetőséget is azoknak, akik a naplementében szeretnének időzni, a Szúnyogszigetben és a püspökerdei folyószakaszban vagy a belvárosban gyönyörködve. A híd formavilága a gyorsforgalmat egy határozott, egyenes vonalvezetésű szállal képviseli, a kacskaringózó szalag pedig andalgásra hív. A szalag öbleiben kialakuló ülő-fekvő padok pihenésre, időzésre szolgálnak, és integrált elemei a hídszerkezetnek. A leülők a kajak-kenu bajnokságok lelátóiként is funkcionálhatnak.
Széchenyi híd: parazita híd – kiegészítő gyalogos- és kerékpáros híd
A Széchenyi híd elhelyezkedése nagyon jó, autós közlekedés szempontjából kiváló összeköttetést biztosít a két part között, ám gyalogosként és kerékpárosként nem lehet átkelni rajta. E kapcsolat nagy hiányt jelent – ezért indokolt a kiegészítő híd kialakítása.
Új városrész: pontszerű pavilonok a sétaúton
koncepció
Ezeket a pavilonokat az ártéri növények ihlették. Hol elöntötte őket a folyó, hol az ég felé törtek a vízparton a visszavonuló ár után. Hol puhán követték a folyó sodrását, hol meredten kapaszkodtak fölfelé. Emlékezés a múltra. Egy olyan múltra, amikor a víz volt az úr. A vízszint közel sem volt állandónak nevezhető. Emlékezés a helyre, az ártérre, mely áradások helyszíne és szemtanúja. Emlékezés a félelemre, melyeket ezek az áradások az állatokban és az emberekben ébresztettek. Növényekkel emlékezünk, melyek szívósak és mindig megújulnak. A Duna vizében és mellette, a parton a földhöz kötött élet hordozóival. Csakúgy, mint a város, mely mindig megújul, benne az emberek megújuló életével. A város, a megújuló élet szimbóluma a pavilonsor. A pavilonsor a város és a folyó harcának befejezéséről is mesél. A puha formák a megbékélésről is beszélnek. Egyben a szárazföld és a víz szimbiózisának megjelenítője. Szimbólumok, melyek szabadon interpretálhatóak.
Iparcsatorna: Jachtkikötő – Kerékpáros- és jachtkikötő központ
koncepció
Győr vízi életében feltűnő a motorcsónakok, úszóművek, kikötések rendezetlensége, egységes kialakításának hiánya. A motorcsónakosok, jachttulajdonosok számára problémát jelent a hajójuk tárolása, karbantartása, a sólyázás jelenleg egy helyen lehetséges az egész városban.
Az Iparcsatorna ideális helyet kínál a jachtkikötő kialakítására, a vízszint és a kialakított medermélyítés is lehetőséget ad erre. A kikötői infrastruktúra létesítése is igény, így a kikötő mellett egy jachtkikötő központ kap helyet, amely méltón reprezentálja a hajósok igényeit – a megfelelő kikötői infrastruktúra kialakításával, továbbá tárolók, közösségi terek, közös konyha, öltözők, szervíz, irodák létrehozásával. Fontos továbbá, hogy a vízirendőrség is helyet kap a központban – így a vízi élet központjában elérhetőbb és integráltabb rálátást kaphatnak.
Az Iparcsatorna déli oldalán fut a Pesti út – amivel párhuzamosan megy az Eurovelo módosított útvonala. Így adott a lehetőség, hogy a kerékpárosok is helyet kapjanak az épületben és számukra is egy központ létesüljön. Hiszen a motorcsónakosok és a kerékpárosok igényei több helyen találkoznak, így a szociális szolgáltatások, étterem, vizesblokkok megoszthatóak. A kerékpárosok számára egy fedett-védett kerékpártároló is található. A második egy hotel kerül, amely az idelátogató kerékpárosoknak vagy motorcsónakosoknak nyújt szállást, illetve mindenkinek, aki rekreációs céllal maradna és élvezné Győr adottságait. Az épület egy könnyed, légies vasbeton szerkezetként működik. A földszinti része úgy lett kialakítva, hogy esetleges vízszintemelkedés nem bántja az épület szerkezetét, ugyanakkor a szint kiürítése megoldható. Az első emelet megközelíthető a földszinttől függetlenül is.
3h Építésziroda
Szerk.: Hulesch Máté
17:14
Erről beszéltem. Nem kellett a példára sokat várni: https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2021/07/20/arviz-gyor-mosoni-duna/
12:30
Szép, szép, de nem tudom, hogy a Dunakapu térnél mit vettek figyelembe: 1. Azért szokott lenni olyan nagy áradás – még ha a Duna elterelése miatt mostanában ritkábban is fordul elő – amikor a Duna szintje eléri a Dudnakapu szintjét. 2. És mi lesz a Móricz Zsigmond rakparti úttal? Valójában a szigetre való átjutás Révfaluba most a Kossuth hídon ezen az utcán lehet csak megtenni.