/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épülettervek/Középület

A barokk, a török, a klasszicista és a kortárs

1/9

Török fürdő átrium fűtött pihenőkővel, kilátással a kupolákra - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

?>
Török fürdő átrium fűtött pihenőkővel, kilátással a kupolákra - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Török fürdő medencetér - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
20 méteres úszómedence felülvilágítókkal és kertkapcsolattal - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Kültéri jakuzzi a belső kertben - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Madártávlatból - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Homlokzatok - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Helyszínrajz - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Koncepció - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
?>
Üzemeltetési séma - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
1/9

Török fürdő átrium fűtött pihenőkővel, kilátással a kupolákra - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

A barokk, a török, a klasszicista és a kortárs
Épülettervek/Középület

A barokk, a török, a klasszicista és a kortárs

2017.12.22. 15:09

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin

Vélemények:
3

Király gyógyfürdő rekonstrukciója és bővítése

URL:
3h építésziroda

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

építész munkatársak: Kállay Gábor, Boromissza Júlia

gépészet: Bukovics János (G&B Plan Kft.)

Letölthető dokumentumok:

"Az első díjas munkánál különös összhang alakult ki az új és a többrétegű történeti épület között, feszes, tiszta hátteret ad az új épület a barokk, török, klasszicista épületegyüttesnek, összefogva mindhárom korszakot negyedikként." Ezekkel a szavakkal illette a Bíráló Bizottság Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h építésziroda) győztes pályaművét.

Gondolatok a Király fürdő kapcsán

Három meghatározó kor - a török, a barokk és a klasszicista - jellemzi a Király fürdőt, melyhez kortárs kiegészítéseket tervezünk. A kihívást az jelenti, hogyan lehet hangulatilag egységesíteni az eltérő korok lenyomatait, és a kortárs kiegészítések hogyan illeszthetők ebbe a miliőbe. Bizonyos kevésbé értékes, illetve értéktelen épületrész eltávolításával (ld. művészettörténeti munkarészt) elsősorban a török részt erősítettük mind tériségében, mind megjelenésében.


Az új fürdő atmoszférája

A Király fürdő felújításakor fontosnak tartjuk, hogy a fürdés megtapasztalása ne csak felszínes élmény legyen, hanem egy mély, az egész testet áthatoló érzés. A törökfürdő hangulata kötelez, nem a mai, sok zajjal járó tömegélmény felé, hanem meditatív irányba viszi el gondolkodásunkat. A török fürdőben centrális élmény a fény.

A fény legtöbbször felülről jön. A kisebb fénynyalábok intenzíven hatolnak a fürdő terébe. A fürdőből nem lehet kilátni. A török részben mindenképpen ezt a barlangszerűséget kívánjuk erősíteni. A fedett átriummá alakuló barokk udvar úgy kapcsolódik a török fürdőhöz, hogy a belső tér megvilágítása visszafogott, a kupolákhoz hasonlóan pontszerűen jut be a fény. A felülvilágító kúpok belső palástja izniki csempével burkolt, csakúgy, mint a kutak és falfülkék keretei ezen a területen. Az átriumban a központi medencével megegyező formájú fűtött kőfelületet helyezünk el, mely a medence negatívjának felel meg.

Ezzel szemben a klasszicista udvar kerengője nyitott. Ezt a teljes nyitottságot korlátozzuk tervünk szerint az újonnan létesített medencetérben. A fény itt is differenciáltan jut be: a medence mindkét hosszanti fala mentén fentről szűrődik le, mely az öltöző szintjét is bevilágítja. A medencetér az udvar felé íves nyílással tárul fel, a direkt fényt a medence körül álló íves támaszok szűrik.


Helyszínrajz - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
7/9
Helyszínrajz - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


Beépítési javaslat


Új elemek az együttesben

A volt kazánház helyére kerül az uszoda és öltöző egyszerű tömege úgy, hogy tömegileg elkülönül a történeti épületrészektől. Az új tömeg magasabb, mint a klasszicista udvar félnyeregteteje, viszont az utóbbihoz illeszkedik a déli összekötő szárny, melynek teteje a tetőszinti medence szintjével egyezik meg. A barokk udvart lefedő tető a barokk nyugati szárny magasságával egyezik meg.


A két udvar koncepciója

Fontosnak tartottuk a klasszicista udvar jellegének megtartása mellett a volt gazdasági udvar felértékelését. Az udvar szintjének süllyesztésével a szaunák előteréből közvetlenül ki lehet ide jutni. Erre a belső kertre nyílik az újonnan létesített úszómedence tere – a látvány hátterét a barokk szárny alkotja.


Bejáratok

A régi főbejáratot megszüntetjük. Tekintettel arra, hogy magas vízálláskor vagy árvíz esetében a csatornából feltörő szennyvíz sokszor tört be ezen a ponton, az eredeti ajtót kívül meghagyva, a hátsó síkon vasbeton fallal biztosítjuk a falfelület mérsékelt vízzárását. A gazdasági udvar fedett bejárójának végén autósliftet helyezünk el, melyen át a mélygarázs közelíthető meg. A fürdő főbejárata átkerül a Ganz utcai oldalra, a klasszicista épületrész tengelyébe.


Homlokzatok - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
6/9
Homlokzatok - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


Építészeti kialakítás


A kortárs elemek kapcsolódása a régi, nőtt struktúrához

Az újonnan tervezett épületrészek tömegképzése nem tolakodó, csupán magasságukkal tartanak egyensúlyt, képeznek feszültséget a meglévő tömegekkel. A volt kazánház helyén tervezett uszoda tömbje magasabb a klasszicista kerengő félnyeregtetejénél, ezzel szemben a török fürdő alacsonyabb ennél. A barokk belső udvar lefedése magasságával homogenizálja barokk / klasszicista épületszárnyat, ezáltal a barokk L-alakú főtömege jobban érvényesül.

A homlokzati megnyitásoknál nem arra törekedtünk, hogy a barokk és klasszicista ablakokkal találjunk rokonságot. A cél az volt, hogy az ablakokat nyílásként kezeljük, és egy újabb, más elemet illesszünk bele az együttesbe. Innen származtatható a medencetér nagy, íves megnyitásának gondolata, mely visszaköszön a tetőszinten kialakított, fedett-nyitott medence megnyitásánál, vagy a barokk átrium lefedésekor alkalmazott újonnan bekerülő falnál is.


Tisztán elkülönülő használati egységek

A fürdő nőtt struktúrájában a használati egységeket igyekeztünk úgy elkülöníteni, hogy éles vágás ne legyen közöttük. A meglévő térstruktúrát kihasználva – és a volt kazánház helyébe az új épületrészt elhelyezve – a wellness rész a klasszicista és kortárs épületrészeket, a török rész pedig a törökkori és barokk épületrészeket tölti ki. Közöttük az átmeneti zónát a klasszicista udvar kerengője képezi, mely nemcsak funkcionálisan, hanem hangulatilag is elválasztja a két területet. A török területre jellemző a zártság, a mérsékelt erősségű fény használata, a wellness terület nyitott mindkét udvar irányában, illetve a bejutó természetes fény mennyisége is jóval nagyobb mértékű.


Különleges látványok, vizuális kapcsolatok

A sokféle kor, egymásra rétegződésük feszes tereket, viszont annál izgalmasabb átlátásokat eredményez. Ezeket a kapcsolódásokat próbáltuk tervünkkel még drámaiabbá tenni. A török kupolákat kibontottuk eddigi feszes helyzetükből. A barokk tér lefedésével létrejött átriumból, a klasszicista udvarból és a tetőszinti jacuzzi medencéből is jól látszanak a kupolák. A volt gazdasági udvar is felértékelődik, kertként használható. Az uszodatér, valamint a szaunák nyílnak ide. A tetőszinti jacuzzi medence különleges helyzetben van - teljes rálátást biztosít mindkét udvarra, a klasszicista, barokk és török kori épületrészekre - innen érthető meg a fürdő egésze, nőtt jellege.


Madártávlatból - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
5/9
Madártávlatból - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


A bejárati zóna

A bejárat a Ganz utcai klasszicista épületrész tengelyébe került. A fürdőt látogatók a kerengő érintése nélkül jutnak el az első emeleti öltözőbe. A keleti oldalon a büfé, a nyugati oldalon a jegypénztárak helyezkednek el. A múzeum – üvegfallal leválasztva – a nyugati szárny végébe, a csuklópontba került. A váróból az ún. utcai cipős lépcsőn keresztül lehet az első emeleti öltözőbe feljutni.

A kerengőbe csak a papucsos vendégek léphetnek be, ugyanakkor a váró és a pénztár területéről már belátható az udvar, a török rész, és az újonnan épült medencetér is.

Az öltöző teljesen tisztán kettéválik utcai cipős és papucsos használatra. A kabinos öltözők a lépcsőfeljáratról mellett helyezkednek el. Ezen a részen helyeztük el a mozgássérültek öltözőjét és mosdóját. A szekrényes öltözőben külön kisebb öltözőkabinok helyezkednek el. A medencetér kényszer útvonalon közelíthető meg - a zuhanyzók és mosdók érintésével. A földszint a medencetér hossztengelyére szimmetrikusan elhelyezett két lépcső tárható fel: az egyik az utcai cipős, másik a papucsos forgalmat szolgálja.


A wellness zóna

20 méteres úszómedence

A kertre nyíló uszoda nem egy mai értelemben vett úszómedencét jelent. A tér visszautal a hagyományos, budai fürdők kialakítására (Rudas fürdő, Gellért fürdő). A medenceteret hagyományosan oszlopok, pillérek veszik körül, ezáltal a fürdő két térrészre oszlik: a magterületre a vízfelülettel és a körbejáró részre, mely pihenőterületként is használható. Az oszlopok átalakulnak: a tövükben kis keresztmetszetűek, a felső régióban pedig faltestekké duzzadnak, miközben lendületes íveket írnak le. Az íves faltestek egyrészt hivatkozást jelentenek a fürdők hagyományos térszerkezetére, másrészt a homlokzati motívum(ok)ra refklektálnak formájukkal.


A szaunák

A szaunák a déli klasszicista szárnyban kaptak helyet. Mindegyik csoportból ki lehet jutni a volt gazdasági udvarba, ahol egy hidegvizes merülőmedence egészíti ki az együttest.


Kültéri élménymedencék

A két platánfa védelmének érdekében a két medencét, és az őket összekötő sekély fekvőpadokat az udvar déli oldalán helyeztük el. A két élménymedence ismétli a török fürdő nyolcszögű formáját, a köztes sekélyebb rész pedig az egyik kiskupola alatti medence négyzetes formáját veszi fel.


A tetőszinti jacuzzi medence

A tetőre az öltöző szintjéről egy egyeneskarú lépcsőn lehet feljutni. A tetőszint akár önálló egységként is üzemelhet a szaunával, kültéri medencével és zuhanyzási lehetőséggel. A fedett-nyitott tér ez egyik sarkánál nyílik meg lehetővé téve, hogy a török rész kupoláinak feltáruló látványa is gazdagítsa a fürdőzés élményét.


A kerengő

A kerengő – amellett, hogy hangulati elem –, átmeneti zónát képez a wellness és a török zóna között. A klasszicista keret a hagyományos budai fürdők hangulatát csempészi vissza az udvarba. A kerengő a fürdőzések közötti sétára, beszélgetésre ad lehetőséget, valamint ezen keresztül érhető el a megéhező vendégek számára a büfé-kávézó.


Török fürdő átrium fűtött pihenőkővel, kilátással a kupolákra - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
1/9
Török fürdő átrium fűtött pihenőkővel, kilátással a kupolákra - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


A török zóna

A török rész feltehetően a nagymedence falára szimmetrikus elrendezésű volt. A déli rész már a kezdeti felújításkor átépült barokk stílusban. Javaslatunk szerint a nagymedencétől délre is medencéket helyeznénk el a nyolcszögű medencére szimmetrikusan. Így helyreállna a szimmetria abban az értelemben is, hogy az újonnan létesített medencék fölé is kupolák kerülnének. Ezek a kupolák nem másolják szolgaian az eredeti kupolákat, hanem kortárs karakterrel bírnak.

A barokk belső udvar lefedésével létrejövő térben pihenőt alakítunk ki. A török kori épületrész később ráépített felső szintjének elbontásával rá lehet látni a pihenőrészből a nagy kupolára. A török rész tömegileg is "kiszabadul", karakteresebben elválik a környező hozzá- és ráépítésektől. A barokk udvar átriumként úgy kapcsolódik a török fürdőhöz, hogy a belső tér megvilágítása visszafogott, a kupolákhoz hasonlóan pontszerűen jut be a fény. A felülvilágító kúpok belső palástja izniki csempével burkolt, csakúgy, mint a kutak és falfülkék keretei ezen a területen. Az átriumban a központi medencével megegyező formájú fűtött kőfelületet helyezünk el, mely a medence negatívjának felel meg.

A barokk rész földszintjén a gyógyászati szolgáltatásokat (iszap- és súlyfürdőt), egy különleges aromamedencét, valamint a gőzlabirintust helyeztük el. Az emeleten az átriumot pihenőterek veszik körül. A második vonalban helyeztünk el további kádas kezelőket (tangentorkád, szénsavkád), valamint fitness termet, és több masszázsszobát.


Személyzeti használat

A személyzeti rész a vendégrésszel párhuzamosan közelíthető meg: a nyugati klasszicista szárny köztes födémének süllyesztésével kialakuló szint az utcai cipős lépcsőházból közelíthető meg. Az irodahelyiségek természetes bevilágítását közvetve, a kerengő folyósójára nyitott ablakokon keresztül valósítjuk meg. Az irodákból izgalmas kilátás nyílik a kerengőn keresztül az udvarra. A személyzet használja az utcai cipős lépcsőházat, mely a mélygarázsba, vízgépészeti helyiségekbe és raktárakba, illetve a tetőszinti műhelybe és gépészeti helyiségekbe vezet. A személyzet mozgásánál fontos volt az egyszerű átláthatóság és a vezetőség részéről való ellenőrizhetőség.


Török fürdő medencetér - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
2/9
Török fürdő medencetér - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


Üzemeltetés

Tervünk célul tűzte ki a téri elrendezésben lehető legtisztább üzemeltetési rendszer kialakítását. A Ganz utcai főbejárattól jobbra indulva, a pénztárt érintve, majd az előteren áthaladva érjük el a beengedő villáskapukat, ahonnan a lépcsőn keresztül az első emeleti öltözőkhöz érkezünk. A személyzet is ezen a kapun keresztül lép be, ezáltal biztosítva van a személyzeti mozgás ellenőrzése is.

A fürdőruhás vendégek alap esetben a wellness részt jogosultak használni. Lehetőség nyílik arra, hogy a tetőszinti wellnesst pótlólagos jeggyel látogassák, ekkor egy további forgóvilla elhelyezésére van szükség annak bejáratánál. A törökfürdő rész mind a földszinten, mind az első emeleten forgóvillán át közelíthető meg. Ezek a részek szintén pótlólagos jegy használatához kötöttek. Ebben a zónában helyezkednek el a masszázshelyiségek és az OEP által finanszírozott kezelők is. A személyzet a nyugati, utcai cipős lépcsőt használhatja Ez a lépcső köti össze a pinceszinti gépészeti és raktárhelyiségeket, valamint a tetőszinti karbantartó és gépészeti helyiségeket.

 

Mozgássérült használat

A mozgáskorlátozott vendégek is a Ganz utcai bejáraton keresztül lépcsőlift segítségével közelítik meg a fürdőt. A beléptető kapun áthaladva balra egy számukra fenntartott ajtón keresztül a kerengőbe jutnak, ahonnan lifttel közelíthetik meg az öltözőt. Az emeleti szinten rámpa hidalja át a wellness és a törökfürdő zóna közötti szintkülönbséget, így a masszázs- és gyógyszolgáltatások is akadálymentesen megközelíthetőek. A törökfürdő földszinti nagy medencéjét a villáskaputól északra eső, számukra fenntartott ajtón áthaladva, a lépcsőházon keresztül érik el. A pihenő-átriumot akadálymentes rámpa kapcsolja a kerengőhöz.


Parkolás, anyagok beszállítása

A fürdő gépjárművel való megközelítése a Fő utcáról történik. A barokk kapun keresztül egy fedett átjáróba jutunk, ahonnan autólift visz le a fürdő dolgozói számára fenntartott mélygarázsba. 11 parkolóhely kerül kialakításra, melyből egy akadálymentes. A beszállítás is ezen a bejáraton keresztül történik. Egy lift és egy utcai cipős lépcsőház visz fel a fürdő területére.


20 méteres úszómedence felülvilágítókkal és kertkapcsolattal - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
3/9
20 méteres úszómedence felülvilágítókkal és kertkapcsolattal - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

Szerkezeti megoldások, anyaghasználat

Tartószerkezet

A jelenlegi kazánház és hőközpont helyére kerülő új épületrész szerkezetileg jellemzően monolit vasbeton falas kialakítással valósul meg. Alapozása lemezalapozás, melyről monolit vasbeton pillérek és falak indulnak. Födémei jellemzően sík-, a nagy fesztávolságoknál rejtett bordázattal erősített monolit vasbeton lemezek. A bővítés során az új épületrész alá és a jelenlegi gazdasági udvar helyére kerülő monolit vasbeton szerkezetű pincetömb alapozási síkja számottevően mélyebben van, mint a meglévő műemléki épületrészek alapozása, ezért a pincekontúrt kísérő meglévő teherhordó falak alapozási síkját le kell mélyíteni. Az alapsíkok lemélyítésére jet grouting alapsík mélyítést tervezünk. Az így készülő – nyomatékra nem vasalható – betonfal felületét a helyiség oldalán síkra kell vésni, kavicsbeton kéreggel kell ellátni. A kialakult munkatérhatároláson belül a pincetömb szerkezetét vasbeton szekrényként alakítjuk ki.

Az új épületrész földszintjén kerül kialakításra a 20 méteres úszómedence, melynek hasznos terhét a fenéklemezt alátámasztó pillérrendszer továbbítja közvetlenül az alaplemezre. Az épület felszerkezete jellemzően monolit vasbeton falas szerkezet. A függőleges teherhordó elemek vasbeton falak, faltartók, melyek szervesen illeszkednek az épület funkcionális kialakításához. A épület homlokzati falai, valamint az öltözőkhöz vezető két lépcsőház közlekedő magjai az épület merevítő elemei egyben. Az épület lépcsői vasbeton szerkezetek, melyek a födémekre, a körítő falakra feltámaszkodó pihenőlemezekre terhelnek.

A személyzeti öltörők és az irodák a klasszicista kerengő nyugati szárnyának tetőterében kapnak helyet. A jelenlegi kádfürdők fölötti födém és tetőszerkezet elbontásra kerül és helyükre új monolit vasbeton szerkezetű födém, oldalfalak és koporsófödém kerül kialakításra. Az így kialakított vasbeton szerkezet a meglévő falakra terhel. A barokk udvar lefedésére tervezett kör alakú áttörésekkel kialakított monolit vasbeton födémszerkezet gerendarácsként működik. A födémszerkezet az utcai épületszárny felőli peremén a meglévő épület ereszvonala alatt falhornyokba köt, míg az alacsonyabb udvari szárny felől a zárófödémre támaszkodik.


Épületszerkezet

Pinceszinten viszonylagos és teljes szárazságot igénylő helyiségek egyaránt megtalálhatók. Azon területek határoló szerkezetein, melynek funkciója megköveteli a teljes szárazságot, vízhatlan szigetelést kell készíteni kiegészítő lemez szigeteléssel. A jelenlegi gazdasági udvar helyére kerülő pincetömb fölött bitumenes lemez szigetelés készül intenzív zöldtetőként kialakítva. Az új épületrészek zárófödémei egyenes rétegrendű lemezes csapadékvíz elleni szigeteléssel készülnek a régi és új épületrészt összekötő szárny felett extenzív zöldtetőként kialakítva. Az új épületrészek hővédelmét a homlokzati falakon és tetőfödémeken elhelyezett, méretezett vastagságú ásványi- és polisztirol hőszigetelés biztosítja.


Homlokzati anyaghasználat, felületképzés

A meglévő műemléki épületrészek vakolt architektúráját megtartjuk. Amennyiben a felújítás során szükségessé válna a vakolatok eltávolítása, ezt a lehetőséget fel lehetne használni az épület eredeti külső falszínezésének kutatására, illetve a belső falfestés szondázó kutatására. Az új épületszárny visszanyúlik a műemléki epületek anyaghasználatához, homlokzati felületei vakoltak.


Kültéri jakuzzi a belső kertben - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
4/9
Kültéri jakuzzi a belső kertben - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

 

Művészettörténeti vizsgálat

A ma Király fürdőnek hívott épületegyüttes legkorábbi eleme – a török fürdő – a XVI. század közepe táján épült, feltehetően az 1565-66-ban budai pasaként működő Jahjapasazáde Arszlán utasítására. Arszlán apja, Mehmed, korábban szintén budai pasaként több fürdő kiépítését kezdte meg, de nevéhez köthető a Gül baba-türbe építése is. Arszlán a Vízivárost védő falak megépítését követően, feltehetően a védhetőség szempontjait figyelembe véve építtette a fürdőt az új városfalakon belül. Az építkezés feltehetően a kegyvesztett Arszlánt követő új pasa, Szokollu Mehmed idején fejeződött be. A legkorábbi említésekben Tahtalı-nak, azaz „Deszkafürdőnek", másutt elhelyezkedése miatt Kaplu Ilice, azaz „Kakaskapu fürdőnek" nevezett fürdő épület a hasonló törökkori épületek között csak másodlagos jelentőségű lehetett. Vízellátása különleges volt, hiszen a mai Lukács fürdő kertjében álló Király forrás látta/látja el termálvízzel.

A török fürdő épülete – az elpusztult előcsarnok kivételével – nagyrészt eredeti állapotában áll. Az előcsarnok a mai barokk épületrész helyén, a török fürdő déli oldalán állt. Ezt az analógiák, és az előkerült falmaradványok is hitelesítik. Az előcsarnok egy, a mai török fürdővel azonos méretű, négyzet alaprajzú, kupolával fedett tér volt, s bejárata az épület déli oldalán lehetett. Innen nyílt a római terminológia szerint tepidariumnak (meleg fürdőnek), törökül kapaluknak nevezett helyiség, mely már a vizes részhez tartozott. Ebben a hosszú, téglalap alaprajzú, a többinél alacsonyabb belmagasságú, teknőboltozattal fedett térben falikutak és mosdómedencék voltak, s feltehetően innen nyíltak a korabeli árnyékszékek is. A kapalukot követte a központi medencetér, a harara, mely ma is eredeti állapotában fennáll. A termet bővítő falifülkékben egykor falikutak és mosdómedencék voltak. A harara túlsó oldalán három kisebb, ugyancsak boltozattal fedett helyiség áll. Ezekben is falikutak lehettek eredetileg, s magánfürdőként használhatták.

A török fürdőt a XVIII. században egy barokk épülettel bővítették, majd 1826-27-ben Kőnig Mihály (akinek a névéből a fürdő mai neve származik) klasszicista épületrésszel egészíti ki, illetve a Fő utcai oldalon emeletráépítéssel bővíti ki a fürdőt. Így alakul ki a mai állapot, melyről már egy 1859-es forrás is beszámol, mely szerint a fürdőnek két udvara van, a nagyobbikban egy torok-kori kőfürdővel. További építkezések az 1890-es években (víz-gyógyintézet létrehozása), illetve az 1930-as években történtek. Az 1950-es években történt a fürdő legutóbbi helyreállítása és felújítása.

A fürdő eredeti forgalmi rendjének ismeretében szerencsés megoldás a barokk épületrész közepén lévő előcsarnok kitisztítása és összekapcsolása a török fürdő helyiségeivel, hiszen ez így működhetett eredetileg is. A „kapaluk" helyiségben eredetileg is volt fürdő funkció (falikutakkal, mosdómedencékkel), így ez a javaslat is támogatandó. Ez a helyiség eredetileg egy homogén tér volt, a források szerint meglévő eredeti török-kori teknőboltozattal. A fedés tetőszinti megjelenése további kutatások alapján tervezhető, de az egységes megjelenés érdekében a tervezők javaslata is támogatható.
A hátsó, kisebbik udvaron a kialakítandó medence miatt egy részen értéktelen, modern, ugyanakkor rendkívül rossz állapotú falak lebontása szükséges. Ezen falaknak semmiféle műemléki értéke nincs, tehát bontásuk semmilyen káros következménnyel nem jár.

Csillag Katalin, Gunther Zsolt

 

Források

Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon. Művészettörténeti füzetek 12. Budapest, Akadémiai, 1980.
Adalékok a Víziváros történetéhez. (szerk.: Mészáros György) I. kötet. Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991.
Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. Magyar Történelmi Emlékek. Budapest, MTA TTI, 2014.
Doğan Kuban: Ottoman Architecture. Woodbridge, Antique Collectors Club

 

Vélemények (3)
lszb
2018.01.03.
17:45

Kedves H GY S,

Nagyra értékelem az információt!

Mindkét pályázat – Szent György tér és Király fürdő – ötletpályázat volt. Én tökéletesen értem annak/azok lényegét. Roppant zavaró az a tény, hogy a program kiviteli tervi részletességű s ugyanakkor a birálat következetlenül figyelmen kivűl hagyja annak értékelését.  A tervező akarva-akaratlanúl arra törekszik, hogy mindazt, ami meghatározott - a programban követelt – tervében ilusztrálja. Ezen bemutatásnak következménye van mind a funkció, mind a becsült költségek vonatkozásában.  Egy-egy ilyen pályázat lebonyolitása valamint a birák véleményének olvasása után a benyomás az, hogy a zsűri tagjai nem olvasták el a programot s a közölt szöveg légből kapott. (Nem beszélve az ellentmondásokról a tervek értéke és valamint a vélemény minősége között!)

Mellékelek kivonatokat a Szent György téri pályázat egyik dijazott tervéről adott véleményezésről.

„Vizsgálták a terveket funkció, értékteremtés- és őrzés, városszerkezet és látvány, illetve időtállóság és fenntarthatóság szempontjai szerint is.”

 „A volt Honvéd Főparancsnokság épületének helyén megjelenő „városias erdő” ökológiai fenntarthatósága – a megálmodott mikroklíma, fényhatások a középső tisztáson – a kis méret folytán nem tűnik megvalósíthatónak.

A Dísz téren megjelenő piac könnyen válhat zsibvásárrá, árufeltöltése, takarítása, a látvány eleganciájának biztosítása ezen a helyszínen nehezen megoldható feladat. A megszüntetett parkolók kiváltására a terv nem ad javaslatot.

...elegáns és míves terekkel rendelkező történeti épület elbontása azért, hogy helyére fák kerüljenek, kétséges és nehezen megmagyarázható döntés lenne. A Szent Zsigmond-templom romjain medence és vízjáték telepítése megengedhetetlenül veszélyeztetné a romok állagát, a hely szakralitásának is ellentmond. Az Emlékoszlop gondolata megfontolandó, de helyének megválasztása és formai kialakítása esetleges.

A Teleki-palota szinte eredeti állapotát tükröző újraépítése (kevés kortárs kiegészítéssel) léptékében talán a tér mai arculatához már túl nagyszabású és megjelenésében hamis.

Viszont a templomrom szökőkúttá alakítása komoly örökségvédelmi és régészeti kérdéseket vet fel. A városi erdő az idő múlásával valószínűleg elsivárosodna, biológiai sokszínűségre egy ilyen zárvány nem alkalmas.

A meghökkentő „városi erdő” gondolata innovatív megoldás a jelenleg torzóként álló Honvéd Főparancsnokság épülettömegének eltüntetésére és a tömeghatás fákkal történő helyettesítésére, bár ennek a megoldásnak a társadalmi elfogadtatása erős kihívást jelent, és kétséges az alapgondolat (azaz az erdei karakter) fenntartható megvalósítása.”

Nehéz megérteni, hogy mindazon "negativ" vélemények alapján a tervet a legjobbak között értékelték. Én nem a tervező szándékát kérdőjelezem, szerintem a birák következetlenségével van a baj. Én voltam bizottsági tag s minden esetben törekedtem a program figyelembe vételére.

Boldog Újévet kivánok!

 

lszb
2017.12.31.
21:41

Kivonatok a tervezési programból és a kiegészitő információból (kérdések-válaszok):

Úszómedence minimum 20, de lehetőleg 25 méter hosszú vizfelszinnel.

Jelenleg nyitott átrium üvegtetős lefedése (opcionálisan nyitható)

Új medence tér nyitható tetőszerkezettel

Új medence célcsoport: ..... úszás oktatási cél

A közölt és nyerő terv – a látható adatok alapján értékelve – nem ad lehetőséget a 25 méteres medence kialakitására. Amennyiben az úszás oktatás is része a célcsoportnak, a 20 méteres medence arra alkalmatlan. Ezen terv szerint sem az átrium, sem a medence tér tető szerkezete nem nyitható. A költség becslés alapján a tartó szerkezetre előirányzott költség 140 122 Ft/m2. Az alaprajzi és a magassági méretekből adódóan a  „jet grouting” mintegy 650 m3 nagyságrended képvisel. Annak költsége – a mai árviszonyok mellett és kerekitve – 151 000 Ft/m2. A tartó szerkezetre előirányzott költség (a költsébecslés szerint): 140 122 Ft/m2. Amennyiben az „under pinning” tartószerkezeti költség, miből fedezett a felmenő szerkezetek költsége?

A Szent György téri tervpályázaton hét tervet kizárt a zsüri nevetséges formai hibák miatt. Mint jelen pályázat, az is ötlet pályázat volt. Ez esetben a programot nem teljesitő terv első dijjal értékelt, ott a „városi erdő” valamint a Disz térre javasolt piac nyerte meg tanult szakembereink tetszését.

Egyszer valaki emlitette, hogy minden terv értéke a birálók minőségének tükre.

Boldog Újévet mindenkinek!

Hartmann György Sándor
2018.01.02.
11:30

@lszb: Kedves lszb!

Tudom, hogy csodálkozol, de csak azért mert nem Magyarországon élsz.

Mert itt minden megtörténhet!

Nézzük csak a tervezési programot, mint olyat:

A tervezési programot a 266/2013-as rendelet vezette be, előtte erről síri csend volt a szakmában. Az építészek úgy gondolták, hogy az első jól, rosszul odavetett vázlattervük az alap.

Ezt a 2016 VI. 13-i rendeletben pontosították: és belevették, hogy tartalmazni kell:

o)22 a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,

p)23 a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.

 

És ami a lényeg, hogy a tervezési program

c) az elvárt - az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb - követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,

Már az építési engedélyezési lejárásban is szerepet kap, a tartalmi követelmények (8. melléklet) között szerepel:

4.2. Tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal.

 

Ezért magának a tervezési szerződésnek is kötelező eleme lenne a tervezési program.

Ez a tervező kiválasztására vonatkozó (közbeszerzéssel összefüggő rendeletben, így jelenek meg:

6. § (1) A tervező kiválasztására irányuló eljárásban a közbeszerzési dokumentumoknak - amennyiben az adott tervezési munka esetében értelmezhető - tartalmaznia kell különösen:

„eb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság követelményeit”

És a tervpályázati 310/2015. Korm) rendeletben:

„gb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság, a gazdaságosság követelményeit,”

 

Csak a kiviteli tervezésre (191/2006. Korm.) vonatkozó rendeletben jelenik meg :

„(10)75 A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.”,

az, hogy azért ezzel kapcsolatban a tervezőnek vannak feladatai. Viszont a vagy szócskával felülírják a Megrendelői akaratot! (Mert mi van, ha az eng. terv nem teljesíti a beruházási programban kiírt feltételeket? (Akár a Bibliából is idézhetnénk,” Mi van akkor, ha a só elíztelenedik. Vajon mivel sózzuk meg?”

Mert az eng. tervnél  – és sehol sem, egyetlen kamarai kiadványban  - sem szerepel az, hogy a tervezői műleírásnak tartalmaznia kellene a tervezési programnak való megfelelést, azaz az ott leírt követelményeket az adott terv miként teljesíti.

                Egy kis kitérés:

A 266-os rendelet szerint :

„16. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.”

 Ez azt jelenti, hogy a tervezési program a tervezői szerződés kötelező tartozéka. A decemberi MÉK továbbképzésen is szóba került (a tisztelt jogi szakértő hölgy részérő l) hogy ne felejtsék el a végleges tervek leadása előtt a Megrendelővel a VÉGLEGES tervezési programot meghatározni. Amelyre ez ad előírást (hatályos 2012. VII. 1-től):

„50. § (1)175 A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat

Amennyiben a tervezési programnak a tervezői szerződés mellékletének kell lenni, akkor ebből egy nagyon fontos tény következik. Ha a tervezői szerződés megkötésének időpontjában nincs tervezési program, (amely a szerződés melléklete, akkor erre van egy szép jogi kifejezés jogi nyelven) de a lényeg, hogy az a melléklet nincs és nem is létezik. És egy szerződéses mellékletnek a módosítása csakis a felek közös akaratával történhet meg.

Ezért a világ legnagyobb pofátlansága, ha a megrendelő a tervező kiválasztását követően kezdi módosítgatni a tervezési programot, mert a tervezőnek egyetlen lehetősége lenne, a tervezési programban foglaltak kielégítése.

Ezért a többi építésszel szemben tisztességtelen ez az eljárás, mert ha ő is tudta volna … (Mert legalább is a feladat mindig egy adott követelménynek megfelelő adekvát építészeti válasz.)

Ryhe

Ui. Az év végi rendelet dömpingben olvastam: a tervpályázati rendelet módosítását. (Úgy látszik, Jánosom – bár bejelentette, hogy nem viselne el még egy ciklust – mégis, az ide nekem az oroszlánt is - megengedte magának (vagy csak a mögötte állá kiscserkészek telhetelensége?)a következőket, annak ellenére, hogy magában a rendeltben nem módosult:

„5. A tervpályázati eljárás közreműködői

11. § (1) A tervpályázati eljárás közreműködői:

a) az ajánlatkérő,

b) a bírálóbizottság,

c) a pályázó.

(2) A tervpályázati eljárásban közreműködő valamennyi személynek és szervezetnek kötelessége a tervpályázati eljárás rendjének és etikai tisztaságának, valamint szakszerűségének tiszteletben tartása és megőrzése.”,

a következőket:

„(3a) A  díjazásra vagy megvételre alkalmasnak nyilvánított pályaművet a  bíráló bizottság a  zárójelentés elkészítését megelőzően – a  településfejlesztési koncepcióról, az  integrált településfejlesztési stratégiáról és a  településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló  314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott előzetes településképi vélemény kialakítása céljából – a  településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezésére bocsátja a Korm. rendelet 23/I. § (6) bekezdésében meghatározott módon.”

3b) A  miniszter előzetes településképi hozzájárulása hiányában a  pályaművet a  bíráló bizottság a  zárójelentésben nem ajánlhatja díjazásra, a pályamű megvételre való alkalmasságát nem mondhatja ki.

(3c) Ha a  miniszter a  részére megküldött pályaművek egyikének vonatkozásában sem adja meg az  előzetes településképi hozzájárulását, akkor a tervpályázatot a bíráló bizottság eredménytelennek minősíti.”

Hát már itt tartunk!

Vajon ki lesz ezek után a bíráló?

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk