Nézőpontok/Vélemény

A Bauhaustól New Yorkig

1/10

Gömbszínház terve

?>
Gömbszínház terve
?>
Fotók
?>
Fotók
?>
Jelmezterv
?>
Rajzok
?>
Körner András
?>
Körner András
?>
A pécsi kiállítás
?>
A pécsi kiállítás
?>
Gömbszínház terve
1/10

Gömbszínház terve

A Bauhaustól New Yorkig
Nézőpontok/Vélemény

A Bauhaustól New Yorkig

2019.03.05. 06:00

Cikkinfó

Szerzők:
Getto Katalin

Földrajzi hely:
Pécs

A Bauhaus egyik legsokoldalúbb és minden bizonnyal legszórakoztatóbb alakja, az építészként, festőként, színpadtervezőként, zenészként és előadóművészként egyaránt úttörő szerepet betöltő Weininger Andor munkáiból nyílt kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. Getto Katalin beszámolója.

Weininger Andor 120 éve született a ma Horvátországhoz tartozó, soknemzetiségű faluban, Karancson. Ebből az alkalomból, illetve a Bauhaus-centenárium programsorozatához kapcsolódóan nyílt meg a pécsi Janus Pannonius Múzeum jelenlegi kiállítása, amely Szeredi Merse Pál kurátori munkája nyomán a múzeum saját anyagából válogatott művek mellett Körner András New York-ban élő magyar építész gyűjteményének darabjaira épül. Körner 1970-től szoros kapcsolatban állt az életének utolsó szakaszában szintén New Yorkban élő Weiningerrel, aki az évek során több művét is magyar barátjának ajándékozta.

 

Körner András
6/10
Körner András

 

A válogatás mindenekelőtt Weininger alkotói pályájának kivételes műfaji és stílusbeli sokszínűségére hívja fel a figyelmet, képzőművészeti alkotásai mellett színpadi és zenészi munkássága, és a legkülönfélébb kulturális hatásokat integráló művészi személyisége is jelentős hangsúlyt kap.

Életét a magyar bauhäuslerek többségéhez hasonlóan világpolgárként élte: Breuer Marcellel, Molnár Farkassal, Forbát Alfréddal együtt Pécsett nevelkedett, és abban a kivételesen progresszív kulturális közegben fordult a művészet felé, amely a várost az 1918 és 1921 közötti átmeneti időszakban jellemezte. A Pécsi Művészkör nyitott szelleme tárta fel előtte az utat Weimar, Dessau és Berlin, később pedig Amsterdam, Torontó, végül New York felé. A kiállítás Weininger életének egyes állomásait és alkotói korszakait egymáshoz rendelve tömör, mégis kimerítő áttekintést nyújt pályájának alakulásáról.

Vándorlása során Weininger mindvégig megőrizte a kor és a kulturális közeg változásai iránti nyitottságát: mivel szellemétől mindenféle dogmatizmus távol állt, képzőművészként képes volt megújítani, a szürrealizmus és a konstruktivizmus új hatásaival gazdagítani a Bauhaus geometrikus absztrakcióját; színpadi munkássága révén pedig a '70-es, '80-as évek konceptualizmusához és neoavantgárd törekvéseihez is kapcsolódni tudott.

 

Fotók
3/10
Fotók

 

A New York-i művészeti élet legprogresszívebb kiállításait és előadásait látogatta, Laurie Anderson és Meredith Monk performanszaiban ismerve fel a Bauhaus színpadi művészetének örökségét. A Bauhaus táncokat rekonstruáló 1984-es New York-i előadáson mondott könnyed hangú beszéde mély benyomást tett a közönség soraiban ülő Laurie Andersonra, akit Weininger szavai a századelő hőskora és a neoavantgárd törekvései közötti kapcsolat elevenségére döbbentettek rá.

Építészeti munkássága életművének legvékonyabb rétegét képviseli, noha eredetileg építésznek készült: tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte meg 1918-ban, a Bauhaus hallgatójaként pedig fontos szerepet játszott az iskola konstruktivista fordulatát előkészítő, az építészet szerepét előtérbe helyező KURI csoport megalakulásában. 1927-ben publikált ikonikus Gömbszínház terve szintén arra emlékeztet, hogy művészetének egyes szegmensei egymás nélkül nem értelmezhetők: a gömb alakú előadóterem koncepciója, amelyben a széksorok a gömb belső felületét követik, a játékteret pedig az egymás alá-fölé helyezett színpadok alakítják ki, azoknak az új színház-és táncművészeti törekvéseknek az építészeti tükröződéseként született, amelyeknek Weininger zenészként és színpadi előadóként is részese volt.

 

Jelmezterv
4/10
Jelmezterv

 

Weininger a Bauhaus univerzális művészeteszményét testesítette meg, ám a jelek szerint – amint azt az egykori barát, Körner András a kiállítást megnyitó beszédében kifejtette – a magyar közönség, sőt a szakma sem igazán tud mit kezdeni a polihisztorokkal, így Weininger képzőművészeti, illetve színpadi és zenei tevékenységének kölcsönhatásai ritkán kaptak megfelelő hangsúlyt. A kiállításon látható fotóválogatás, illetve videóanyag éppen ezért a Weininger által alapított és vezetett Bauhaus zenekar jelentőségére irányítja a figyelmet, amely az akkoriban még nem létező világzenei műfaj legelső képviselője volt, és a Weininger által „von Haus aus" ismert baranyai népzenei motívumokat a dzsessz és a kuplé legnemesebb hagyományaival ötvözte.

 

Rajzok
5/10
Rajzok

 

Kevesen tudják, hogy a KURI manifesztum jelszava – Konstruktiv, Utilitär, Rational, International – eredetileg Weininger egyik, a baranyai horvát dallamokat dadaista halandzsa-szöveggel kombináló dalának refrénjeként – kuri kuri ne znaj kumpan, kuri a bagázs – vált ismertté a diákok közt, és került fel mozgalmuk zászlajára. A jelenlegi válogatás nagy erénye, hogy Weininger performanszainak előtérbe helyezésével egyúttal a Bauhaus viszonylag kevéssé hangsúlyozott dadaista aspektusára is sikerül felhívnia a figyelmet.

A kiállítás március 31-ig tekinthető meg a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.

Getto Katalin

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk