A befejezetlen magyar Szentföld-templom továbbgondolása

Majsai Mór, ferences rendi szerzetes kezdeményezésére tervezte meg Molnár Farkas a Magyar Szentföld-templomot. Az épület soha nem készült el igazán, jelenleg romos állapotban áll, műemléki védettség alatt. Nagy Marianna az épület újrahasznosításaként nemzetközi művésztelepet, mellékfunkcióként pedig kiskápolnát tervezett diplomamunkájában. 

A Szentföld mozgalom

Biblikus idők óta fontos zarándokhely volt a Szentföld és a benne található zarándoktemplomok, azonban az arab hódítások következtében ezeknek a zarándoklatoknak a lehetősége lecsökkent, valamint csak keveseknek adatott meg, hogy eljusson Jézus szülőföldjére. Ebből adódott az a vágy Európában, hogy lemásolják az ottani helyeket. Ez volt a Szenföld–mozgalom, melynek elsődleges célja volt, hogy a Palesztinában lévő egyházi emlékeket megismertessék a távoli országokban élő hívőkkel.

A magyar Szentföld – Molnár Farkas jelenléte

A Magyar Szentföld kiépítését Majsai Mór ferences rendi szerzetes kezdeményezte, és tervezésére a kor egyik legnagyobb tehetségét, a modern Bauhaus-iskolához tartozó Molnár Farkast kérte fel. A két ellentétes irányzatból érkező személyiség miatt a tervezési időszak is hosszabbra nyúlt.

Majsai Mór a konzervatív ferences rend nézeteit képviselte, így ő egy az egyben közelebb akarta hozni a szent helyek áhítatát, a jeruzsálemi Szent Sír bazilika mintájára, mintegy lemásolva azt, hogy egy narratív épületet hozzon létre.

Molnár Farkas az avantgarde nézeteit képviselte, szimbolikus formanyelv kidolgozására, racionális architektúrára törekedett. Ő modern eszközökkel akart utalni a Szentföldön fennmaradt régi építészeti emlékekre, azokat utánozva, a lényeges elemeiket összefüggésbe hozva. Erre a programra Majsai Budapesten, a Heinrich István utcában jelölt ki egy területet, ahol később helyet kapott az épülő templom, a ferences zárda és a Szentföld múzeum épülete is.

Négy változat született a templomra. Kezdetben Molnár egy korát megelőző térkoncepciót vázolt fel a harmincas évek végén, azonban részben a feladat természetéből, részben az erőviszonyokból következett, hogy a korai, zseniális változatokból egy historizáló épület lett.





A templom elliptikus alaprajzú, központi terét kápolnák sora vette volna körül. Az elliptikus alapfalra pedig héjkupolát tervezett, körben 20, karcsú vasbeton oszloppal. A kupola, mely egy bevilágító szalag fölött mintegy lebegett volna a tér fölött, sosem készült el.

Az államosítás és a tervező halála következtében a templom torzóként, befejezetlenül áll. A helyszínbejáráskor tapasztaltam, hogy rendkívül elhagyatott állapotú, jelenleg funkció nélküli épület. Fennmaradása ellen hatott a természetes avulás, a szándékos, öncélú rongálás. Romos állapota ellenére rendelkezik esztétikai értékkel, művészi élményt nyújt belső udvartere. 2006 óta műemléki védettség alatt áll.

Hasznosítási javaslat

A befejezetlen templom torzó mivoltában tájékoztat a korabeli társadalmi viszonyokról, a tulajdonviszonyokról, a történelem tárgyi bizonyítéka, valamint egy nagy tehetségű magyar építész csonkán maradt életművének szimbóluma, ezért koncepcióm alapja megőrizni a befejezetlenség hatását. A megépült épületbe különböző intézmények költöztek az elmúlt évek során. Volt már benne csomagolóüzem, traktorgyár, levéltár, a 90-es évektől pedig koncertek helyszínéül szolgál. A legtöbb eddigi hasznosítást méltatlannak találom.





Hasznosítási javaslatként több funkciót is vizsgáltam (szakrális: templom, urnatemető; kulturális: táncszínház, könyvtár, magánmúzeum, látogatóközpont), de a legtöbb érvet a Nemzetközi Művésztelep funkció mellett tudtam felhozni. Ez a főfunkció egy kiskápolna mellékfunkcióval egészülne ki. A választás kettőssége egyaránt hű a Bauhaus eszméihez, Molnár Farkas munkásságához és az elkezdett templom funkcióhoz.

Javasolt program

A művésztelep egyik vonzereje talán abban rejlik, hogy magyar alkotók mellett külföldi művészek is érkeznek a helyszínre, és munkájuk alatt itt élnek a városban. A művésztelepen alkotó művészek (építész, festő, grafikus, szobrász, iparművész) a Bauhaus-iskolában folyó munka metodikáját alapul véve, egyazon szellemben munkálkodnak, közülük 5-6 mester, 15-20 tanonc. A közös jelige lehet egy-egy korszak, vagy témakör. 

A hónap végén ezekből az anyagokból kiállítást szerveznek, ami látogatható. A tárlaton láthatóak rajzok, festmények, szobrok, makettek, installációk, videó munkák. A kiállítás végén a művek vagy raktárba, egy újabb kiállításra, vagy aukciócsarnokba kerülnek.





Mivel kevés az olyan kiállítás, ahol új művek is születnek, ezért egész évben működve tudna változatos lenni, úgy hogy havonta születnének alkotások.
A művésztelep célja tehát egy újfajta alkotói magatartás és látókör szélesítése, ahol építész és még több képzőművész dolgozik együtt, ahogy az avantgarde is és Molnár Farkas is szintetikus művészet létrehozására törekedett.

A helyszín - beavatkozások 

A tervezett templom mellett műemléki értékkel rendelkezik még 2 épület a területen, melyek mindenképpen megőrzendő értékek. A többi, telken lévő épület értékkel nem rendelkezik, ezért elbonthatóak. A tervezett beavatkozásokat mutató rajzokból azt lehet látni, hogy az eredeti, tiszta alaprajzi elrendezésre redukáltam a szerkezetet, megszabadítva mindenféle aktuális funkciókból megmaradó feleslegtől.

Elemzések – beépítési koncepció

Az épületnek leginkább az az erőssége, hogy a részekből teremt egységet. A konstrukció, a váz számomra olyan kozmikus volt, hogy a koncepcióm kiindulója is ez sugaras a rendszer lett, mely segített abban, hogy kiegészítsem a megkezdett rendszert, és az új beépítés egy egységet tudjon alkotni a meglévő épületekkel. A meglévő elliptikus épület udvara így egy központi udvarrá, köztérré vált.

Előképek voltak a konstruktivista festmények: Bruno Taut, Rodcsenko, Natalia Goncsarova és Molnár Farkas alkotásai. Molnárt nagyon érdekelték a rajzok, festmények, ő is sokat festett, sőt szükséges és ihlető eszközök voltak számára. A Bauhaushoz is azért csatlakozott, hogy az építészetet a festészettel hozza összefüggésbe. A kubista festmények jellemző vonása volt a felületek síkokra bontása és az architektonikus kompozíció.





A telkemet én is egy festővászonnak fogtam fel, melynek keretét a telekhatár adta, és amelyben érvényesülni tud az a geometria, mely egy rendszert képez, ehhez a szakrális templom vázszerkezete adott segítséget. Csak így tud a templom udvara egy központi térré válni.

A tervezett templom tehát a hagyományos szentföldi templomépítészeti formákat és a modern törekvéseket egyszerre képviselte. Az én koncepciómban a vallási jelleg a sugarakban mutatkozik meg - mint a glória sugarai a festményekben. Az architektonikus kompozíció pedig konstruktivista jelleget kölcsönöz.

A terület és a komplexum funkciói

A terület funkcióját nézve az utcafrontra kerültek a parkolók, biciklitárolók. A központi rész az alkotás, tanulás, munka intézménye. A terület egyik oldalán vannak az apartman-, műterem- és vendéglakások a meghívott előadóknak és művészeknek. A másik oldalt szállásépületek vannak a diákoknak, ahol alszanak, olvasnak és kikapcsolódnak. A három meglévő, megmaradó épületben Molnár Farkas életmű kiállítás, aukciócsarnok, és könyvtárépület vagy gondnoklakás, valamint irodaház kapna helyet.

A meglévő épület földszintjén van a főbejárat, az alaprajz bal oldalán csomagmegőrzővel, a kijárat pedig a jobb oldalon mosdó blokkal. A kettőt összekötő fűtött körfolyosó lehetővé teszi a tömegek körbemozgatását, ami az óramutató járásával ellentétes irányban történik, ahogy a tervezett templomban a kápolnák időrendje. A folyosóra műhelyeket, műtermeket fűztem fel, mint pl. festő, grafikus, építész, szobrász, keramikus, fotográfiai, textil műterem. Valamint innen közelíthető meg a kiskápolna is. Az emeletes épületek földszintjeiben kávézó, wc-k, szeminárium terem és közlekedő magok találhatóak. A szeminárium terem alatti pinceszinten szerszám, ill. nyersanyag raktár található. A központi udvar szabadtéri rendezvényeknek ad helyet, ahol burkolatváltásként megjelennek a koncepció alapját képező erővonalak, melyek a műterem bejáratok felé vezetnek. A meglévő épület emeletén előadótér, kiállítótér, installációs tér van. A két tömb közötti átjárást függőfolyosó teszi lehetővé.





A szállásépületek tömbjeit egy egységként fogtam fel alaprajzában. Közös, fűtött folyosóról konyhák, étkezők, zuhanyzók, hálók közösségi terek nyílnak, mint pl. tornatér, olvasótér, ping-pong terem, digitalizáló tér. A lakások alaprajzi rendszere külön egységekre bontódik, amiket fedett-nyitott terek kötnek össze vizuálisan.

A geometrikus kertben egyrészt biblikus növények, gyümölcstermő növények, bogyós gyümölcsök, illatos növények, valamint ipari (haszon) növények találhatóak, mint pl. a len, vagy fűzfa melyből szövetet, és vesszőt is készíthetnek a művészek. Másrészt szabadtéri kiállító terület, szoborpark, pihenőhely és sütőhely is helyet kapna.

Felhasznált anyagok - szerkezetek

A lakásokban műterem, konyha, étkező, szoba, zuhanyzó, wc található, jellemzően fa és kerámia padlóburkolattal. A szállásokban szoba, konyha, étkező, wc, közösségi tér van, szintén fa és kerámia padlóburkolattal. A műhelyekben, műtermekben műgyanta padlóburkolat, és egy-egy műhelyben a képzőművészeti ágazatnak megfelelő berendezések találhatóak. 

A műteremlakások és szállásépületek homlokzata zsalumintás látszó könnyűbeton felület durva, vízszintes deszkamintázattal, melynek kivitelezéséhez deszkamintás zsalumatricát használnak.

A szállások, apartman lakások belső falburkolata fából készült, a burkolat függőleges párnafákra van szerelve. A vizes helyiségekben kerámia falburkolat található. A műhelyekben, műtermekben belső hőszigetelés készül, ezért alacsony páradiffúziós felületképzést kap a falfelület. Alacsony hajlásszögű, ill. felfelé billenő tetősíkok jellemzik az új épületek lezárását. Mivel  esztétikai okokból az új épületeknél sem készülhet külső hőszigetelés, ezért a teherhordó fal 50 cm vastag Liapor nagy hőszigetelő képességű, könnyűbeton, melynek hőátbocsátási megfelelőségéről hőtérkép is készült. A kiállítóterek, tulajdonképpen multifunkcionális terek, variábilis falakkal, ill. elválasztó függönnyel. A járható függőfolyosó érdekében az érintett szakaszon födém megerősítés készül az oszlopok vasbeton köpenyezésével. A műtermekbe fénycsatorna juttat természetes megvilágítást.

Utószó

Molnár, tervező grafikusként a Megfagyott Muzsikus c. műegyetemi diáklap címlapján egy kontraposztban álló, reneszánsz ifjút ábrázolt, amint egyik kezében egy templom tervét, másikban a makettjét tartja. Ezen illusztráción saját művészi hitvallását fogalmazta meg. Molnár a régóta vágyott nagy feladat, az életművét megkoronázó főmű reményében vállalta el a megbízást.
Épülete torzó maradt, mely számomra azt üzeni, hogy a kor, melyben élnie rendeltetett, nem tisztelte azokat, akik hittek az örökkévalóságban. De hányatott sorsa ellenére mindmáig áll, hirdetve, hogy a művészet örök!
A választott művésztelep funkcióval és a beépítési illeszkedéssel ennek a szimbólumnak tisztelgek.






Nagy Marianna