Nézőpontok/Kritika

A Breuer tanulmánykötetről

1/2

Flaine üdülőhely, Breuer Marcell

Hirdetés
?>
Flaine üdülőhely, Breuer Marcell
?>
Marcel Breuer / Pro Pannonia
1/2

Flaine üdülőhely, Breuer Marcell

A Breuer tanulmánykötetről
Nézőpontok/Kritika

A Breuer tanulmánykötetről

2009.05.04. 23:26

Cikkinfó

Szerzők:
Zsuppán András

Építészek, alkotók:
Breuer Marcel

A pécsi bauhäuslereket bemutató könyvsorozat harmadik darabja a leghíresebb pécsi születésű Bauhaus mester, Breuer Marcell életművét dolgozza fel. A Pro Pannonia Kiadó könyve mindenképpen hasznos, jól forgatható összefoglalás, de az igazi részletes, gazdagon illusztrált, magyar nyelvű Breuer-monográfia megjelenése még várat magára.

Marcel Breuer / Pro Pannonia
2/2
Marcel Breuer / Pro Pannonia

A pécsi bauhäuslereket bemutató, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat részeként megjelenő könyvsorozat harmadik darabja Forbát Alfréd és Weininger Andor után a leghíresebb pécsi születésű Bauhaus mester, Breuer Marcell életművét dolgozza fel. Az előző két könyvvel ellentétben a szerkesztő Ernyey Gyulának ezúttal nehezebb dolga volt: Breuer munkássága nem vár felfedezésre, éppen ellenkezőleg, a 20. századi építészet és formatervezés egyik legjelentősebb alkotója lévén Nyugat-Európában és Amerikában tanulmányok, részterületeket feldolgozó könyvek és monográfiák sora jelent meg róla az elmúlt évtizedekben. A magyar könyvtermés kevésbé bőséges, de nem elhanyagolható: barátja, Major Máté 1970-ben – Breuer életében és a mester segítségével összeállított – monográfiája, a Ludwig Múzeum 2007. évi nagyszabású kiállításának katalógusa és a Taschen zsebmonográfia sorozatának ugyanabban az évben megjelent kötete révén az építészet iránt érdeklődök megismerhették az életmű legjelentősebb alkotásait.

Flaine üdülőhely, Breuer Marcell
1/2
Flaine üdülőhely, Breuer Marcell

Breuerről tehát nehéz újat mondani, de nem lehetetlen. A források többsége külföldön található, hiszen Breuer 18 éves korában elhagyta Magyarországot, és itthon – Major Máté kitartó lobbizása ellenére – egyetlen megbízást sem kapott. A kötet összeállítója is elismeri, hogy elsődleges forráskutatás terén a most megjelent munka nem versenyezhet a gazdag nyugati archívumokból dolgozó külföldi publikációkkal, és az információkat, valamint az illusztrációk többségét másodközlésekből meríti. A képekkel persze nemcsak ez a baj: a barnás árnyalatú, fekete-fehér illusztrációk ugyan elegánsan díszítik a szöveget, de az ábrázolt tárgyakat és épületeket kis méretük miatt alig lehet tanulmányozni rajtuk. Manapság a látványos fotók korában az Ernyey-féle kötet vizuálisan nagyon keveset ad az olvasónak.

A tanulmánykötet első esszéje Breuer korai képzőművészi pályafutásáról szól Bajkay Éva tollából. Ez, valamint Ernyey Gyula Breuer magyarországi kapcsolatáról és recepciójáról szóló írása számos olyan adatot tartalmaz, ami a nyugati kutatás számára is új és hasznos lehet. Elsődleges forrásközlésként értékelhető Breuer Marcell és Major Máté évtizedeket átfogó levelezésének kiadása. A levelekből kiderül, hogyan esett kútba az előbb a budai Várba, majd Pécsre szánt Breuer-épület terve, és Breuer egyénisége, emberi alakja is a korábbinál élesebben rajzolódik ki.

A kötet három meghatározó tanulmánya – Ernyey Gyula írása Breuer tárgyalkotó művészetéről, Rév Ilona cikke az 1928 utáni építészeti alkotásokról és Papp László elemzése Breuer amerikai építészeti tevékenységéről – nagyjából időrendben haladva, korrekt módon ismerteti az életmű fontosabb állomásait, a műveket és Breuer személyes életének alakulását. Minden tanulmányhoz angol nyelvű összefoglaló tartozik, az egyes írásokat rövid, egy oldalas forrásközlések választják el egymástól (Breuer-cikkek). Ernyey Gyula ígérete szerint a tanulmányok számos pontosítást, új értelmezést, kutatási eredményt tartalmaznak, és „a korábbi német, angol-amerikai, sőt a magyar szakirodalom egyes állításainál is megnyugtatóbb felismerésekhez" vezette el a szerzőket az alapos forráskritika. A Pro Pannonia Kiadó könyve mindenképpen hasznos, jól forgatható összefoglalás – képkötetként leginkább a Vince Kiadó által lefordíttatott Arnt Cobbers-féle zsebmonográfiát lehetne mellé ajánlani. Az igazi részletes, gazdagon illusztrált, magyar nyelvű Breuer-monográfia megjelenése persze még várat magára.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk