Közélet, hírek

A Budapest Világörökségéért Alapítvány fellebbez a Bécsi utcai ügyben

1/1

?>
1/1

A Budapest Világörökségéért Alapítvány fellebbez a Bécsi utcai ügyben
Közélet, hírek

A Budapest Világörökségéért Alapítvány fellebbez a Bécsi utcai ügyben

2010.09.24. 12:07

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
4

Mivel a Budapest Főváros V. kerületi Polgármesteri Hivatalának a tárgyi ingatlanfejlesztésre kiadott elvi építési engedélye jogszabályt és közérdeket sért, ezért a Budapest Világörökségéért Alapítvány törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezési kérelmével az elvi építési engedélyt tartalmazó határozat megsemmisítését kéri.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány benyújtott fellebbezése a Bécsi utcai tervezett fejlesztésre kiadott elvi építési engedély ellen

tárgy: p. V. Bécsi u. 2-10. alatt tervezett épület elvi építési engedélye

Budapest, 2010. szeptember 22.

Mivel a Budapest Főváros V. kerületi Polgármesteri Hivatalának a tárgyi ingatlanfejlesztésre kiadott elvi építési engedélye

jogszabályt és közérdeket sért,


ezért a törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezési kérelmünkkel kérjük az elvi építési engedélyt tartalmazó határozat megsemmisítését.
A Budapest Világörökségéért közhasznú Alapítvány (Főv. Bír. 7950) a budapesti világörökséget érintő ügyekben ügyfélnek tekintendő, ahogy ezt a Fővárosi Bíróság 1. K. 33389/2005/28. sz. ítéletében is megállapította.

INDOKLÁS

1. Megsértett jogszabályok
(a Magyar Építészkamara Terület- és Településtervezői Tagozatának szakvéleményével összhangban)

1.1.  A kérelem tárgya és tartalma érinti a 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 5. mellékletében megjelölt szakhatóságokat.

Az engedélykiadás eljárásába az I. fokú hatóság nem vonta be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) mint szakhatóságot, holott az ingatlanfejlesztést a világörökségi Műemléki jelentőségű területen tervezik, így a tervezett bontásokhoz a szakhatóság hozzájárulása elengedhetetlen. A KÖH-nek a tárgyi ügyben a nyilvánosság számára kiadott állásfoglalása kimondja, hogy téves az a vélekedés, hogy az egyedileg nem védett épület értéktelen és elbontható. Az állásfoglalás szerint a terv újragondolásra szorul, amelynek során megoldandó, hogy ne a meglévő értékek kárára történjék a fejlesztés, ezért okkal feltételezhető, hogy a KÖH nem járul hozzá valamennyi tervezett épületbontáshoz. Így a hiányos eljárás miatt a befektetőnek az elvi építési engedély alapján jóhiszeműen szerzett joga csorbulhat.

1.2.  A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) egyértelműen rendelkezik arról, hogy a belső városrész magasház szempontjából kiemelten védett terület (vagyis tiltott zóna), tehát nem lehet célpontja a magasság növelésének. Ezen a területen magasház, azaz 30 m feletti legfelső padlószintű épület nem létesíthető. A tervezett épület legmagasabb pontja 50,45 m.

Mivel a kerületi szabályozás együtt kezelendő a BVKSZ-szel, ebből következik, hogy építészeti hangsúly létesíthető a kerületi rendelet szerint, sőt az épületcsoport egyes részein akár kívánatos is lehet, de csak a BVKSZ és a BL-VSZ (Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat) együttes alkalmazásával.

A területre vonatkozó építési övezet szerinti legnagyobb építménymagasság 25 m általános esetben, 28 m lehet, ha a környező épületek magassága ezt indokolja, és 30 m lehet, ha a szabályozási terven építészeti hangsúly lehetősége rögzítésre került. A telkek mindegyikére ez utóbbi vonatkozik.

1.3. A telekterületre vetített – minden telket összeadva (ami a két tömböt tekintve építésjogilag nem lehetséges!) – durva számításként a létesíthető garázsszint nélküli szintterület összesen 25.500 m2 lehet, mely az engedményes 6,0-os szintterületnek felel meg. Ez az adható legmagasabb érték a közhasználatú területért (tetőkert, vagy passzázs cserébe (5,5+0,5). További többletbónusz nem adható a közcélú parkolásért.
Építésjogilag aggályos az emeleti összekötés is, vagyis, hogy az építményrészek paraméterei hova, melyik telekcsoportra számítandók be, továbbá hová számítandó be a terepszint alatti kereskedelmi rész, mely részben a közterület alatt kerül kialakításra. Ennek végiggondolása a projekt engedélyezhetősége szempontjából meghatározó.
Adatok a bemutatott parkolási mérleg alapján:


1/1

 

            

A 6,0-os szintterületi mutató csak akkor jön ki, ha a két tömb területéhez a közterületi részt is hozzászámíthatnánk, de ez építésjogilag lehetetlen. A parkoló igény és a létesített parkoló közötti férőhelyre számított terület felét be kell számítani a szintterületi mutatóba. Ebből adódik, hogy az eddig számított értékek nem felelnek meg.

2. Megsértett közérdek
A kiadott elvi építési engedély a nyilvánosság teljes kizárásával készít elő egy olyan példa nélkül álló beavatkozást a budapesti belvárosban, amely a világörökségi pesti történeti óváros eddig megőrzött és az UNESCO-nak a pesti bontások ellen kiálló szakvéleménye szerint is megőrzendő finom szövetének integritását bontja meg. Budapest a világ legjelentősebb eklektikus városa, ahol minden beavatkozásnak az értékek feltétlen érvényesülését kell szolgálnia.

A tervtanácsi álláspont kitudódása után a téma a közfigyelem előterébe került, és a teljes szakma (Magyar Építészkamara, Budapesti Építészkamara, Magyar Urbanisztikai Társaság, Budapesti Mûszaki Egyetem Urbanisztika Tanszék, Corvinus Egyetem Településépítészet Tanszék, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ICOMOS, Budapest Világörökségéért Alapítvány stb.) a terv átgondolása mellett állt ki, lerögzítve a szerves városfejlesztés általánosan elfogadott szakmai alapelveit, amelyeket a koncepció semmibe vesz. A Union Internationale des Architects, az Építészek Világszervezete Tanácskozói Testületének 114. ülésén, 2010. július 31-én, Tokióban napirendre vette a Bécsi utcai fejlesztés tervét és a következő határozatot hozta:

“Az UIA felajánlja szakmai támogatását a Bécsi utca (Magyarország, Budapest, V. kerület) átépítésével kapcsolatban. Programalkotó Fórum létrehozását javasolja a fejlesztők, az építészszakma, a város és a közösség képviselőinek bevonásával Budapestnek ezen az érzékeny, örökségben gazdag Bécsi utcai fejlesztési területén az átépítés során megkövetelt alapelvek megvitatására, melyek egy jobb és megfelelőbb, mindenki számára elfogadható megoldást tennének lehetővé ebben a történeti környezetben."

Az országos nyilvánosság nevében már eddig többezer ember aláírásával fejezte ki egyet nem értését a tervezett bontással és a túlzott beépítéssel. Az egyértelmű elvetés ilyen erős megnyilvánulása mellett az elvi építési engedély kiadása a közérdek súlyos megsértését jelenti.

Fentiek alapján az elvi építési engedélyt tartalmazó határozat megsemmisítését kérem. A tárgyi határozat létéről a mai napon szereztünk tudomást, így a fellebbezés további indoklására vonatkozóan jogfenntartással élünk.

Bouquet László
elnök
Budapest Világörökségéért Alapítvány
PRO BUDAPEST Világörökségi összefogás

 

Vélemények (4)
kékharis
2010.09.24.
13:44

Építész elit. apropo

http://modoros.blog.hu/2010/09/24/olvasoi_rovat_az_epitomuvesz

„Ej, ráérünk arra még!”

epiteszikon
2010.09.24.
15:00

@kékharis: A modoros állat !

hady
2010.09.24.
13:30

A fellebbezési jog nem egy alanyi jog... nem születés után autómatikus. Ezeknek a szervezeteknek honnan lenne fellebbezési joga?

Egyébként kilóg a szokásos elit építész írásokból, ebben elég konkrét jogsértések is vannak felsorolva....Kár hogy a legalapvetőbbeket nem tudták, pedig elég lenne csak az ÉF kommenteket olvasni...

Szóval ha lenne fellebbezési joguk ez akár meg is állhatna...

„Ej, ráérünk arra még!”

kékharis
2010.09.25.
11:56

@hady: Ott van a cikk elején: "A Budapest Világörökségéért közhasznú Alapítvány (Főv. Bír. 7950) a budapesti világörökséget érintő ügyekben ügyfélnek tekintendő, ahogy ezt a Fővárosi Bíróság 1. K. 33389/2005/28. sz. ítéletében is megállapította."

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk