Épülettervek/Hallgatói terv

A budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztési terve

1/42

Történelmi időrend

?>
Történelmi időrend
?>
A Közvágóhíd történelmi épületegyüttese
?>
Tömbstruktúra
?>
Karakterváltozások
?>
Karakterváltozások
?>
Közlekedés vizsgálat
?>
Központrendszer vizsgálat
?>
Térségi probléma- és értéktérkép
?>
Térségi fejlesztési koncepció
?>
Környezeti vizsgálatok
?>
Megszakadó hálózatok
?>
Fejlesztési koncepció a Közvágóhíd környezetére
?>
Környezetalakítási javaslat a Közvágóhíd környezetére
?>
Szerkezeti és keretszabályozási javaslat a Közvágóhíd környezetére
?>
Szabályozási terv a Közvágóhíd tömbjére
?>
Funkció séma
?>
Környezetalakítási terv a Közvágóhíd tömbjére
?>
Tervezett beépítés - funkciók
?>
Tervezett beépítés - szintszámok
?>
Környezetalakítási részlet
?>
Környezetalakítási részlet - metszet
?>
Látványterv - nyugati irányból
?>
Látványterv - nyugati irányból
?>
Közvágóhíd posztindusztriális park - nyugati irányból
?>
Közvágóhíd posztindusztriális park - déli irányból
?>
Közvágóhíd posztindusztriális park - nyugati irányból
?>
Központi tér a piaccal és a multifunkciós előadótérrel
?>
Központi tér
?>
Posztindusztriális park
?>
Pihenőpark és installációs tér
?>
Installációs tér
?>
Szabadtéri színpad
?>
Borjúvásárcsarnok tengely - északi irányból
?>
Borjúvásárcsarnok tengely - déli irányból
?>
Posztindusztriális park - látvány a keleti irányból
?>
Pihenőpark
?>
Szabadtéri színpad - egykori tőzsdeépület
?>
Vágóhíd utca tengely - látvány a keleti irányból
?>
Lakóterületek
?>
Felülnézet
?>
Székács Péter
?>
1/42

Történelmi időrend

A budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztési terve
Épülettervek/Hallgatói terv

A budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztési terve

2015.05.05. 13:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Székács Péter

A budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztési terve

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Egyetem: Budapesti Corvinus, EgyetemTájépítészeti Kar, Településépítészeti tanszék, Településmérnök Msc képzés
konzulens: Polyák Beáta
opponensek: Szerdahelyi-Németh Klára, Zsovák Orsolya    

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Székács Péter diplomamunkáját, melynek témája a budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztése. A diplomaterv Fővárosi Diplomadíjban részesült 2014-ben. 

– ANNOTÁCIÓ –

A diplomatéma választásakor arra törekedtem, hogy olyan budapesti helyszínt találjak, amely a városfejlesztés potenciális célterülete lehet a közeljövőben. Az egykori pesti marhavágóhíd és környezete több szempontból is kiemelkedik e tekintetben. A városközponthoz közeli elhelyezkedés, a terület barnamezős jellege és a Duna közelsége olyan adottságok, melyek fejlesztési célterületté teszik a jelenleg alulhasznosított egykori Közvágóhidat és környezetét. A terület jelentőségét tovább növelik az indusztriális múltat őrző ipari építészeti értékek, melyek városképileg is meghatározóak.

Karakterváltozások
4/42
Karakterváltozások

A térség jövőjét illetően a városi és kerületi szintű tervi előzményekben két fő irány körvonalazódik: az egyik a városi alközponti státusz, a másik az agglomerációs közlekedési hálózatok fejlesztése révén az intermodális szerepkör. Mindezen fejlesztésekkel párhuzamosan pedig a környező városrészek funkcionális megújítása az előirányzott cél. Diplomatervem ezen fő fejlesztési irányok figyelembevételével a Közvágóhíd és környezetének olyan – városépítészeti eszközökkel történő – fejlesztési lehetőségét mutatja be, amely alkalmassá teszi a területet a városszerkezeti elhelyezkedéséből adódó előnyök jobb kihasználására és a városfejlődéssel járó jövőbeli feladatok betöltésére, úgy hogy mindezek mellett megőrződnek és hasznosulnak az építészetileg értékes épületek.

Szerkezeti és keretszabályozási javaslat a Közvágóhíd környezetére
14/42
Szerkezeti és keretszabályozási javaslat a Közvágóhíd környezetére

A terület mérete, elhelyezkedése és kitűzött jövőbeli hasznosítása megkívánta, hogy a vizsgálatok, illetve az ezekre épülő koncepciók két léptékben készüljenek. A legfőbb elképzeléseket szem előtt tartva először általánosan az átmeneti zónára tekintve, majd a Közvágóhíd környezetére fókuszálva végeztem vizsgálatokat, és ezek alapján alakítottam ki a nagyobb, illetve az ezzel összhangban lévő kisebb léptékű fejlesztési koncepciót.
A nagyobb léptékű vizsgálatokból kitűnt, hogy a belső, sűrű városszövettel szemben itt egy sokkal lazább szerkezetű városrész alakult ki, amelynek fő problémáját a megszakadó hálózatok jelentik – ez egyaránt igaz a közlekedési, a lakóterületi, az intézményi és a zöldfelületi hálózatra. A koncepciónak ezért sarkalatos része lett – az alközpont és az intermodális csomópont kialakítása mellett – e „hiányzó láncszemek" pótlása is.

Közvágóhíd posztindusztriális park - nyugati irányból
24/42
Közvágóhíd posztindusztriális park - nyugati irányból

A koncepció eredményeként a jelenlegi nagy tömbös struktúra tömbfeltárásokkal, a megszakadó út- és közterület-hálózat következetes folytatásával „emberi léptékűvé" alakul. A térség egyoldalú, munkahelyi és ipari hasznosítását nagy zöldfelületi arányú, kevert funkciós hasznosítás váltja fel: az intézményi hálózat bővítése mellett lakó- és korszerű munkahelyi területek egyaránt helyet kapnak. A tervezett alközpont fő feladata az újonnan ki- és átalakuló területek, valamint Dél-Pest ellátása, ami a központi funkciók sűrűsödésével valósul meg. Mindemellett az intermodális csomópont létrejöttével fontos közlekedési átszállóhellyé is válik, ahol egyszerűen megtörténhet az egyéni és a különböző közösségi közlekedési módok közötti váltás. Itt keresztezi majd egymást a tervezett észak–déli regionális gyorsvasúti vonal és a kelet–nyugati irányú vasúti fővonal, de a Duna-parti új kikötő létesítésével a vízi közlekedés is fontos szerepet kap a jövőben.
Ebben az alközponti környezetben helyezkedik el a Közvágóhíd tömbje, amelyre részletes környezetalakítási terv készült. A koncepció elvei és céljai szerint a tömb vegyes funkciójú területté alakul át, ahol nagy hangsúlyt kap az ipari építészeti örökségek megóvása, illetve hagyománytisztelő hasznosítása.

Borjúvásárcsarnok tengely - északi irányból
33/42
Borjúvásárcsarnok tengely - északi irányból

A Közvágóhíd értékes épületei és a hozzájuk csatlakozó történeti kert új épületek és nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével posztindusztriális parkként hasznosul, ahol a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció dominál. A tömb belső struktúráját a vágóhíd épületegyüttesének szimmetriatengelye és a környező utcatengelyek alakították ki. A park több irányból megközelíthető, mindenki számára nyitott, a funkciók széles választékát felsorakoztató közösségi hellyé alakul, mely minőségi környezetet biztosít minden tevékenység számára, legyen szó kikapcsolódásról, művelődésről vagy hétköznapi teendők intézéséről. A tömb Mester utca felőli oldalán lakóházak épülnek, melyek szervesen kapcsolódnak a tömb struktúrájába, de funkciójuknak megfelelően zártabb egységet alkotnak.

Posztindusztriális park - látvány a keleti irányból
35/42
Posztindusztriális park - látvány a keleti irányból

A koncepció megvalósulásával olyan újrahasznosított terület jöhet létre, mely funkcionális sokszínűségével jól illeszkedik az alközponti környezetbe, és a városszövet rendezett, szerves részeként Budapest újabb, élettel teli színfoltja lehet, hosszú távon pedig visszanyerheti méltó helyét a főváros mindennapi életében.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk