Épülettervek/Középület

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

1/3

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

?>
A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve
?>
A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve
?>
A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve</strong></span></span><span><span></span></span><span><span><strong>
1/3

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve
Épülettervek/Középület

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

2001.09.18. 09:51

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Balázs Mihály

építész:  Balázs Mihály

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve</strong></span></span><span><span></span></span><span><span><strong>
3/3
A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

építész:  Balázs Mihály

A terv elvi alapvetése

A templom szellemi és anyagi történelmi rétegekre épül. Múlt, jelen, jövő természetes egységét, szüntelen folytonosságát hangsúlyozza. Az idea állandóságot, a töretlen hitet jelképező torony őrzése és továbbépítése. A középkor biztos hitén alapuló, meggyötört, de méltóságában meg nem alázott ötvenméteres építmény közelségében a teljes értelmű arányosságra törekvés az egyetlen lehetséges cél.

A terv a torony rekonstrukciója mellett a bazilikális templomtípus hierarchikus, differenciált térstruktúráját idézi, ugyanakkor attól formai szempontból eltér. Magán viseli az ezredforduló világának építészeti jegyeit, de lelkületében, tereinek szerkesztésében a hagyományokon alapuló építmény kíván lenni. A lényeg állandó, a forma változó.  A terv lényegében három fő részre bontható, melyek közül az első és legfontosabb a toronytörzs és a déli kápolna középkori maradványainak teljes konzerválása, felújítása. A második rész a talajban lévő alapfalak megőrzése, a harmadik maga az új épület.

Romok, faragott kőmaradványok bemutatása

A térszín alatti romok bemutatására, a szentélyben műkőből készült gótikus ablakrekonstrukció megtartására ésszerű keretek között nincs lehetőség. Az egyes építési periódusok vetületét a templom új padozatának rajzolatával kívánjuk bemutatni oly módon, hogy az egyes periódusok azonos minőségű, de eltérő felületi megdolgozású kő burkolatot kapnak. A középkori déli kapu maradványainak bemutatását a padozatba beépítendő üvegfödémen át tervezzük.

A korábbi periódusokból megmaradt több száz faragott kőtöredék egyedi kiállításra nem alkalmas, elhelyezése és bemutatása azonban szükséges. A Kapisztrán teret közvetlenül határoló, a múzeum részét képező vastag téglafal a terv szerint egyben lapidárium. A fal belső homlokzatának megfelelő kialakítása a kövek tárolását, a későbbi hozzáfárás lehetőségét biztosítani tudja.

 

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve
1/3
A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve

 

 

Anyagok, szerkezetek

A templom szerkezetei hagyományos, de korszerű technológiával előállított anyagokból készülnek.
Alapozás: a meglévő alapfalmaradványok közötti puha földrétegek eltávolításával, majd kő anyaggal való kifalazással készül. Az így kialakuló kőlemez alap a történelmi korok rétegződését mutatva is egységes, monolit szerkezetet képez.

Falak: anyaga kisméretű égetett agyag tégla. A ma szokásos vasbeton szerkezetek szerepét falkötő vasak veszik át. A téglafalban lévő nagyobb méretű nyílások (1,5 m fölött) áthidalása ragasztott fa, a kisebb nyílások egyenes boltozatokkal készülnek.

Födémek: a közbülső födémek acélgerendák közötti téglaboltozatok, a zárófödémek csapolt fa gerenda szerkezetűek.

Tetőszerkezet: anyaga ragasztott fa (vörösfenyő), mérnöki jellegű szerkezet.

Tető héjazatok: égetett agyag cserép, a téglahomlokzat anyagával azonos színű. A cserépfedés kiegészítő fémlemez szerkezetei, a tér felőli oldalhajó fedése előpatinázott vörösrézlemez.

Hőszigetelés: parafa. Az oldalfalak homogén tégla falak 51-250 cm változó vastagságúak, kiegészítő hőszigetelés nélkül.

Külső és belső homlokzati falfelületek: vakolatlan tégla. A tér felőli emlékfal (lapidárium) vakolt, anyagában színezett. Színe tarrakotta (a tégla felületéhez hasonló).

Padlóburkolatok: a templomtérben és a vizes helyiségekben különböző színű és mintázatú hazai kő lapok, a múzeum emeleti szintjén, az orgonakarzaton és a szolgálati lakások szobáiban keményfa padló (tölgy).
Nyílászárók: egyedi kialakítású fa ajtók és ablakok, a szükséges esetekben hőszigetelő üvegezéssel, a déli oldalon a homlokzat síkjában lévő fa spaletta árnyékolókkal.

 

A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve
2/3
A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve


 

A templom történetének rövid áttekintése

A Mária Magdolna templom Buda legrégibb egyházi intézményei közé tartozik. Eredete a város tatárjárás utáni alapításához kötődik.

Az első templom: a 13. sz. közepétől  a 14. sz. közepéig
Maradványait 1958-65 között régészeti ásatás tárta fel. A 13. sz. közepén épült egyhajós templom szentélye egyenes záródású volt, a templombelsőben háromnyílásos karzat maradványait találták meg. A templom nyugati kapuja fölött torony emelkedett, melynek sarkait átlós irányú támpillérek támasztották.

A gótikus templom: a 14. sz. közepétől 1541-ig
A magyar lakosság számának növekedésével és az egyházközség fokozatos önállósodásával egyidőben, a 14.-15.században a templom épülete is teljesen megújult. Az átalakítás feltehetően a szentély átépítésével kezdődött, majd az új, immár háromhajós templomtér (két periódusban történő) emelésével folytatódott. A ma is álló gótikus torony, előcsarnokkal, déli és északi kápolnákkal a 15. sz. második felében épült, ezzel be is fejeződött a középkori templom kiépülése.

Török időszak: 154l-től 1686-ig
A város török kézre kerülése, 1541 után a templom egy ideig  még a keresztények használatában állt (a magyarok plébániatemploma volt). A 15. 16.század fordulója táján a törökök elvették és dzsámivá alakították.

A ferences korszak: 1686-tól 1786-ig
Buda 1686. évi visszafoglalása során a gótikus templom súlyosan megsérült. A Budára visszatérő ferences szerzetesek előbb két új kápolnát építettek a torony északi és déli oldalához, majd a gótikus romok elbontása után 1717-ben megkezdték új templomuk építését, barokk stílusban. A munkálatokat 1740-re fejezték be. 1752-ben a szentély északi oldalán kápolnával bővült. A 18. sz. második felében alakították ki a templom kriptáját.

A templom bezárása: 1786-1817
II. József szerzetesrendeket megszüntető rendeletei következtében a templomot exszekrálták, majd bezárták.

A Helyőrségi templom: 1817 - 1945
1817-ben a templomot katonai istentiszteletek céljára adták át. Ettől kezdve kisebb megszakítással helyőrségi templomként működött. 1792-ben, amikor a templomot királykoronázás céljára szemelték ki, díszes copf stílusú előcsarnokkal bővítették. Ez után jelentősebb átépítéseket csak a torony sisakján végeztek, de ott több alkalommal is. Az 1820-as években a barokk hagyma alakú sisakot harang alakúra cserélték. 1893-ban ismét új sisakot kapott a torony, melyhez 1904-ben oroszos hagymavégződést illesztettek. Az első világháború után létrejött önálló római katolikus tábori püspökség a templom belsejének berendezését jelentősen gazdagította.

Mária Magdolna torony: 1945-től 1999-ig
1945-ben, Budapest ostrománál a templom komoly sérüléseket szenvedett. A Tábori Püspökség és a Honvédelmi Minisztérium egyaránt a templom újjáépítését szorgalmazta. A Műemlékek Országos Bizottsága felmérte a romos templom állapotát, melynek alapján 1946-ban Lux Kálmán elkészítette a felújítási terveket. A helyreállítás meg is kezdődött, a változó politikai helyzet azonban már nem tette lehetővé annak befejezését. A műemlékvédelmi szempontokat csupán a torony esetében sikerült érvényre juttatni, a templom egyéb részeit elbontották. A torony külső helyreállítása 1952-ben készült el. 1961-63 között a toronybelsőt, az oldalkápolnákat és az előcsarnokot állították helyre, megépítették a külső csigalépcső-tornyot. A romterület mai képe a 80-as években alakult ki: a gótikus templom alapfalait az eredeti járószint fölé mintegy egy méterrel felmagasították, egyben eltemetve a barokk falmaradványokat. A szentély dél-keleti oldalán egy gótikus ablak rekonstrukcióját építették meg.

1999-ben a Honvédelmi Minisztrérium Kollégiuma a Millenium megünneplésére programot fogadott el, melynek kiemelkedően fontos része a Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítése.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk