A Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia templom „Mátyás templom” rekonstrukciója

Koncepcióterv 2001

Elõzmények:
A rekonstrukció előkészítő munkái Sedelmayer János építész vezetésével 2-3 éve indultak el. Visszalépése után 2000 őszétől a plébánia megbízásából a tervezést a GIPSZ-LAK Építésziroda folytatta. Az elindított munkák az elmúlt év során újabb szakvéleményekkel és a bővítés tervezési feladataival egészültek ki. A rekonstrukció kezdete előtt a pinceszinten vizesblokkot alakítottunk ki valamint az altemplomban a turistaforgalom alatt is mûködő imádkozó hely létesült. 2001 nyarán a lehulló homlokzati kőfaragványok miatt a templomot körül kellett keríteni és a mozgó faragványokat életveszély elhárítás miatt műemléki dokumentálás mellett le kellett szedni. A rekonstrukciós munkákat két részre bontva tárgyaljuk. Az elsőben a templom belső-külső felújítására, a másodikban a bővítés megvalósítására vonatkozókat.

Építészeti koncepció:
Az épületfelújítással párhuzamosan a templom értékeinek megóvása érdekében a templom nem létező kiszolgáló tereit meg kell építeni. E tereket részben a templom alatt részben a templom körüli járda alatt lehet elhelyezni. Építészeti kialakítása igazodjék a feltáratlan régészeti területek geológiai és történeti sajátosságaihoz és a hely szelleméhez.

Felújítás:
Az elkészült szakvélemények szerint a templom belső terén, külső megjelenésén változtatni a vizsgálatok alapján nem indokolt. Szerkezeti károsodások az épületben nincsenek. Ellenben szükséges a közel 20.000 m2 kiterített felület (épület belső és külső) gondos végigvizsgálása és javítása. A tervek szerinti javítások az épületet újabb 50 éves ciklusra működőképessé teszik folyamatos éves karbantartás mellett. A javítások egy része műszaki más része művészeti beavatkozást igényel. Az épület teljes épületgépészeti és elektromos rendszere elavult és hiányos, korszerűsítése ill. újjáépítése szükséges.

A felújítási munkákat az épület külső héján célszerű elkezdeni fentről lefelé haladva. A kőanyag legrosszabb állapotban a toronytetőtől a párkányig terjedő szakaszon van. Itt egyes elemek cseréjével, újrafaragásával, kezelésével, fugajavítással, fémcsapjavításával kell számolni. A párkány alatti felületek jobb állapotúak. Felújításuk tisztítást, fugázást esetenként cserét, hidrofobizálást igényel. A tető faszerkezetének 10%-a cserére szorul és teljes felületén védő kezelést (gomba, rovar, tűzvédő) igényel. A héjazatokat (színes pirogránit tetőcserép, vörösrézlemez fedés) 5 év távlatában célszerű újjáépíteni. A homlokzati ajtókat részben felújítani, részben újakra cserélni szükséges. Az ólomüveg ablakok zöme restaurálásra szorul, a védőüvegekkel együtt.

A belső pirogránit padlóburkolatot a főközlekedési felületeken lévő kopások miatt az eredetivel megegyező anyaggal újra kell burkolni. A belső falfestés teljes felújítását irányozzuk elő, mivel a beázások miatt már jelenleg is nagymértékben károsodott és rekonstrukció alatt további károsodások várhatók. A belső ajtók felújításra és cserére szorulnak, valamint egy részüket tűzszakasz határoló szerkezetként kell kialakítani. A belső berendezéseket (oltárok, padok, gyóntatószékek) javítani ill. felújítani szükséges. Meg kell oldani az orgona elhelyezését a földszinti térben a koncertek kiszolgálására.

A templom jelenlegi elektromos fűtését távfűtésre javasoljuk átállítani, szellőzését, friss levegő utánpótlását (a festett felületeknek kedvező páratartalom biztosítása mellett) új szellőzőgépházak létesítésével, a meglevő padlócsatorna rendszer felhasználásával tervezzük megoldani. Az épületben nedves tűzvízhálózatot kell kiépíteni nyomásfokozóval. Az elavult villamos kapcsolóteret újjá kell építeni, kétoldali betáplálás biztosítása mellett. Az elektromos vezetékhálózatot újra kell szerelni padlástéri és pinceszinti elosztó alaphálózattal. A jelenleg alulvilágított templomtér világítását korszerű energiatakarékos programozható rendszerre kell cserélni, mely építészeti kialakításában az eredeti „abroncscsilláros" megoldást állítja vissza. A templom jelenlegi időnként zavaró központi hangosító rendszere helyett a padokba szétszórtan elhelyezett korszerű elektroakusztikai rendszert kell telepíteni. Az épület értékének és látogatottságának valamint többfunkciós használatának megfelelő (tűz, vagyon, beléptető, megfigyelő stb.) gyengeáramú rendszert kell kiépíteni.

A pinceszinthez kapcsolódva a kereszthajó és a főhajó alatt 300 m2 kiszolgáló területet kell létesíteni a raktárak és kelléktárolók (pódium, szék stb.) számára. E terek bányászati módszerekkel a templom életének zavarása nélkül megvalósíthatók. A tervezett területet Schulek Frigyes az újjáépítés előtt feltáratta és visszatöltette. A kőfelszín itt a padozat alatt 3-4 m mélységben húzódik, tehát csak a feltöltés kitermelésével kell számolni. A pinceszint és a földszint közötti anyagmozgatásra a Menyasszonykapu melletti lépcsőnél hidraulikus emelőlapot építünk be. Ezáltal a templomtér megszabadul a oda nem illő tárgyak raktározásától.

Bővítés:
A bővítés szükségessége már 2000 őszén a tervezési munkák kezdetekor felmerült. A Schulek Frigyes által újjáépített templom gyönyörű szobra jelenleg egy többfunkciós középület terheit nyögi hajnaltól késő estig. Nemzeti szentélyünk e terhein könnyíteni legalább olyan fontos, mint falfestményeinek romlását és kőfaragványainak hullását megakadályozni. A templom a liturgikus funkción kívül, múzeumi, idegenforgalmi, zenei, közéleti feladatokat lát el az üzemeltetéshez szükséges kiszolgáló terek nélkül. Elhelyezésükre a templom körüli szint alatti területeket javasoljuk az épület körüli gyalogos járda vetületében.

Az így kialakuló kerengő földalatti világa szervesen kapcsolódik a Halászbástya lépcsőihez, a Szent Mihály kápolnához és a vári alagútrendszerhez - a templom körül egy földalatti fórumot teremtve. A Szentháromság tér gépkocsi terhelését is jelentősen csökkenti, mivel az alsó teraszokról (Hunyadi út, Lovas út) akadálymentes gyalogos megközelítést biztosít szintalatti mozgólépcsők, liftek beépítésével. A beépítés határvonala a felszíni járdaszegély.

A 80x60 m-es körüljáróban aszimmetrikusan elhelyezkedve úszik a templom járószint alatti teste. Ez a test nem teljesen azonos a szint felettivel, az átépítés előtti állapot épületkontúrjai, udvarai, hozzáépítései jelennek meg földalatti alapfalak formájában. A szükséges funkciókat az alapfalakkal határolt terekbe telepítjük, ezáltal a régi föld feletti terek szint alatti lenyomatát hozzuk létre visszasétálva a 100 év előtti múltba.

A kerengő érdekesnek ígérkező terét még tovább színesíti a felszínt követő lejtős padlója és mennyezete, valamint a természetes kőfelszín helye, mely az előzetes radarmérések szerint a járószint alatt 2-3 m mélységben jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a körüljáró területének nagy részén „derékig kőben járunk". A bevágás helyein kőből faragott posztamensek, ülőkék, fülkék stb. teszik egyedi hangulatú térré e földalatti világot. A változó szélességű tér az esetlegesen előkerülő régészeti leletek bemutatásán kívül alkalmas az eredeti termett mészkőfelszín in situ bemutatására.

A lejutás a kerengőbe a Menyasszonykaputól a Mária-kapu alá futó lejtőn történik. A leérkezés után az öblös gyülekezőtér centrumában, a toronyra átlósan tájolva üvegezett feltekintő nyílást nyitunk a mennyezetbe. A templomfalra felfekvő járófödémet a falba pontonként fektetve, azt a falsíktól 40 cm szélességben elszakítjuk. E sávot a járósíkban üvegezzük, ezáltal fényt csalogatunk a faltőbe, mely a felfutó falak folyamatosságát érzékelhetővé teszi mind a belső, mind a külső szemlélő számára. Az ugyanitt elhelyezhető mesterséges világítás egy külön helyi effektussal gazdagítja a templom éjszakai kivilágítását.

A körüljáró négy oldala különböző adottsággal különböző feladatokat lát el.
A déli oldal az idegenforgalom nyüzsgő kiszolgáló tereit és a kriptát tartalmazza 3 szintes lejtős üvegezett terével. A nyugati oldal a látogatói előcsarnok gyülekezőterének funkcióját tölti be a templomba, a toronyba és a múzeumba igyekvő számára. Az északi oldal lejtős folyosószerű csendes tere a templomtörténeti kiállítás céljára tűnik alkalmasnak. A keleti oldal öblösebb tere a kerek záródású apszisok falaival, pódiumaival, felszíni kapcsolataival (Halászbástya-felső, Szent Mihály kápolna-alsó) többcélú múzeumi térként működtethető. A Szent István szobor körül futó burkolat vetületébe húzott íves fal mögött 100 fős többcélú terem alakítható ki, mely mind múzeumi, mind zenei, mind idegenforgalmi feladatot elláthat.

A szintalatti beépítés első lépéseként a közművek kiváltását kell megoldani. A régészeti feltárás a bővítés területén 2-3 m mélységig húzódó „kultúrtörmelék" átvizsgálását és elszállítását jelenti mintegy 5000 m3 nagyságrendben. A 3,5-4 m mélységben lévő járósíkok területén 1-1,5 m mélységben a termett követ le kell fejteni. Nagy felületeken a mikrorobbantásos, ill. fúrásos-feszítéses kőkitermelés jöhet számításba, a szűkebb helyeken kővágással, fűrészeléssel kombinálva. 2500 m3 kő fejtésével kell számolni. Ennek egy része körítőfal építéshez, kiegészítő falazáshoz, esetleg tömedékeléshez felhasználható. A termett kőfelszínt járósíkként ahol lehetséges meg kell őrizni, mint geológiai alakulatot be kell mutatni, mivel az egész vári mészkősapkát kialakító hőforrások is a Szentháromság tér területén feltételezettek. A termett kőfelszín őshonos növényzettel, vízfelülettel gazdagítható. Az új körítőfalak és pillérek a termett vagy mélyített kőfelszínre alapozottak. A templom alapfalai körül min. 50 cm szélességű lábazatot kell hagyni a járósík mélységéig, fejtését az alapok mellett rezgésmentes technikákkal (fúrás, vágás, fűrészelés) kell végezni. A lábazat és a templom közötti felülvilágított teret az északi és a keleti oldalon beüvegezzük kiállító vitrinek céljára.

A változó fesztávú (2-12m) 60 cm vastag liapor vb. födémek részben a körítőfalakra, részben új pillérsorra, valamint a templom falára támaszkodnak, így a feltáráskor előkerülő leletek bemutatását nem korlátozzák. A födémek alsó síkja a terep lejtését követve nyugatról keletre egyenletesen 4%-ot lejt. A teljes 80 cm födémvastagság magában foglalja a homokba ágyazott 10 cm kiskockakő burkolatot, a bituthem vízszigetelést, a felszíni és esővíz levezető szerkezeteket. A Mária-kapu előtti lejtős, lépcsős, felső-pihenős „terepalakulat" 40 cm összvastagságú vb. lemez kiskockakő burkolattal, víz- és hőszigeteléssel a lejárati lejtő fölé „kupolaszerűen" borulva. A lejáró lejtő födémek összvastagsága 40 cm 8%, vb. lemezzel, vízszigeteléssel, hőszigeteléssel, kiskockakő burkolattal (csúszásmentes) a kripta nyílásán járható üvegezéssel.

Budapest , 2001 december
Czoch Andrea, Szövényi István