Emberek/Interjú

A dolgok állása – interjú Noll Tamással (7). Profi szerződésrendszer építészeknek

1/3

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

?>
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
?>
?>
1/3

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

A dolgok állása – interjú Noll Tamással (7). Profi szerződésrendszer építészeknek
Emberek/Interjú

A dolgok állása – interjú Noll Tamással (7). Profi szerződésrendszer építészeknek

2012.04.16. 12:45

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Noll Tamás, Masznyik Csaba

Vélemények:
1

Dosszié:

„Ilyennel nyertünk komoly, választott bíróság előtt futó ügyben is pert." - mondja Noll Tamás, aki a hetedik részben a kamarai szerződésrendszer kidolgozásának hátteréről és a jó szerződés fontosságáról beszél. Egy jó szerződés aduász az építész kezében, ami megvéd a diktátumoktól, kisemmizéstől és a megalázástól. Csak terjeszteni kellene, hogy a kamara csinált ilyet, és elérhető. Hát nosza.

A Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: kamara, ill. MÉK) elnökletét Noll Tamás 2009 végén vette át. Az azóta eltelt két év során több kritika érte a kamara vezetését: a szakmai szempontból jelentős eseményekkel kapcsolatosan a kamara ritkán foglal nyilvánosan állást, ezért a tagság úgy érzékeli, hogy az építészetnek továbbra sincs megfelelő szakmai érdekképviselete, tekintélye a magyar társadalmon belül. További zavart okoz, hogy a tagság nem választja külön az országos és a területi, különösen a fővárosi szervezeteket, egységesen „A Kamarán" kér számon mindent, a bírálatok is „A Kamarát" illetik. Mivel a Kamarának – és ebben nincs különbség az országos és a területi szervezetek között – egyelőre nincs jól működő kommunikációs stratégiája a tagság tájékoztatására, egy interjú keretében igyekeztem választ kapni a sok felmerült kérdésre. A kérdéssor összeállítása előtt több kollégától is kértem javaslatokat (Bardóczi Sándor, Huszti István, Pásztor Erika Katalina, Szabó Levente, Talmácsi István, Tardos Tibor), a kérdéseik többsége beépült az interjúba. A beszélgetésre 2011. november végén, december elején került sor, a szöveg feldolgozása sajnos sok időt vett igénybe: ahol szükségesnek találtam, jeleztem, hogy a válasz mely időpontra vonatkozik.
Masznyik Csaba
 

 

A MÉK által kidolgozott szerződésrendszer

MCs: Viszonylag sokat beszéltünk, illetve beszéltél a szerződésrendszerről. Van-e ennek valamiféle mérhető haszna? Használják-e ezeket? Hogyan lehet a használatot egyáltalán felmérni?

NT: A szerződések addig, amíg nincs probléma, nem kellenek. Amikor probléma van, akkor elő kell venni, és nem mindegy, hogy mi van benne. Én ezt a mintát használom általában, amikor csak tudom. Azoknál az ügyfeleknél, akiknek nincs még magyar jogászok által megírt, építészek szempontjából eszméletlenül hátrányos szerződésük, az ember eléjük tesz egy ilyen formát és működik. Ilyennel nyertünk komoly, választott bíróság előtt futó ügyben is pert. A szerződésminta úgy épül föl, hogy az eleje, meg a vége nyitott, míg a jogi törzsanyag, amit fontosnak tartunk, az elvileg zárt. Nyilván föl lehet törni, de úgy van a honlapra feltéve, hogy abban lehetőleg ne változtasson senki, mert szétesik a rendszer és akkor az már nem a Magyar Építész Kamara ajánlott szerződése. A végén találhatók az eltérési lehetőségek, oda kell írni, hogy eltérő módon kezeljük ezt meg azt kérdést, de attól a Magyar Építész Kamara ajánlott jogi törzsanyaga egyben marad. Óriási szerepe lenne a területi kamaráknak abban, hogy ezt a munkát vállalják fel és próbáljuk a tagság felé közösen terjeszteni, tudatosítani. Észre kell venni, hogy ebben a kérdésben pozícióharc folyik.

Amennyire a többi európai országot e tekintetben ismerem, hasonló sokféleség van, mint Magyarországon. Sokféle könyv, illetve minta létezik arra, hogy hogyan szerződjünk. Amikor egy osztrák csapattal dolgoztunk például, és lefordítottam nekik a mi szerződésünket, majd javasoltam, hogy ennek alapján szerződjünk, hát meg voltak lepődve, hogy milyen jó anyag, nekik nincs ilyen. Tényleg óriási előnye van, ha egy szerződést, ami jogilag rendben van, fél óra alatt meg tudunk kötni, szemben azzal, ami most folyik, hogy heteket egyeztetünk, amíg óriási munkával kiszedjük belőle azt, ami abszolút nem oda való, illetve ránk, építészekre nézve kifejezetten hátrányos. A szerződésmintát el kell kezdeni terjeszteni, és ha valaki rájön az értelmére, tudja használni, remélhetőleg ajánlja másnak is. Nagyon fontos, hogy bevigyük a köztudatba. Az meg abszolút stratégiai kérdés, hogy a közbeszerzések körében is próbáljuk ezt a mintát érvényesíteni. Ez is egy fontos feladat.

 

Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor
1/3
Noll Tamás - fotó: Zsitva Tibor

 

 

MCs: Van-e valami visszajelzés, használják-e a tagok, vagy mindenki maga szerződik? Van-e már valamilyen tapasztalat? Más országokban hogy működik ez? Ti öt mintát állítottatok össze. Miért tartod ezt fontosnak?

NT: Alapvető fontosságúnak tartom, hogy megfelelő jogi keretek között tudjunk dolgozni. Ennek a szerződésrendszernek a mintája az amerikai AIA szerződési rendszere, amely körülbelül száztíz éves. Akkor kezdték el kidolgozni és azóta nagyjából ötévente kiadják a frissített verziót. Abban a bizottságban, amelyik gondozza ezt a szerződésrendszert, építészek, mérnökök, ügyvédek, biztosítók, és kormányzati képviselők vannak. Ez egy kb. tízoldalú társaság. Összegyűjtik a tapasztalatokat és a beérkező problémákat, majd kiértékelik azokat és kiadják a frissített sorozatot. Ez két igen vastag kötet, most már elektronikusan is hozzáférhető, és gyakorlatilag mindenki ezt a szerződésrendszert használja. Ennek mintájára dolgoztuk ki 2003-ban és utána több fordulóban, majd végül 2009-ben adtuk ki a jelenlegi formájában ezt a szerződésmintát. Tartozik hozzá egy szerződéses útmutató, mely összegyűjti azokat a legfontosabb információkat, hogy mire figyeljünk a szerződés közben. Ezek kifejezetten építész szempontú, tehát építész, illetve építtetői szempontú megközelítések, egészen más nyelvezettel megfogalmazva, mint azok a szerződések, melyeket általában jogászok írnak nekünk. Úgy látom, hogy ennek nagyon nagy jelentősége lenne a szakmában, ha sikerülne széles körben elterjeszteni. Vannak visszajelzések, hogy egyesek használják, de általánosságban még nem sikerült áttörnünk a falat, hogy valóban ennek a szerződésnek a rendszerével tudjunk dolgozni.

MCs: Kik állították össze? Említetted, hogy Amerikában széles körű egyeztetés előzi meg a rendszer frissen tartását. A miénket építészek írták, vagy ezt is egy sokoldalú társaság állította össze? Az építtetői oldal mennyire fogadja el?

NT: A rendszert a Díjszámítási Bizottság dolgozta ki, akik előzőleg a díjszámításon dolgoztak. Már ott is meghatároztuk a jogi kereteket, hogy milyen körülmények között érvényesek a díjak. Utána ugyanez a bizottság dolgozta ki a szerződésrendszert is. Ehhez több jogász segítségét vettük igénybe: Barta Judit, a Borsod Megyei Kamara titkára, valamint Gáts Andrea is véleményezte, a minisztériummal is véleményeztettük, megpróbáltunk elég széles körben egyeztetni. Átküldtük a Mérnök Kamarába is.

MCs: És a tagság? A tagsággal is véleményeztettétek?

NT: Minden területi elnöknek kiküldtük, kértük a véleményüket. Ez több fordulóban zajlott. A tagság véleményét a területi kamarákon és elnökökön keresztül próbáljuk beépíteni. A visszajelzések általában jók. Ha olyan megbízóval dolgozik az ember, akinek nincs saját, előre kidolgozott szerződése, azokkal minden további nélkül, nagyon könnyen el tudjuk fogadtatni a miénket.

Masznyik Csaba
(folyt.köv.)

Vélemények (1)
epiteszikon
2012.04.17.
06:05

A szerződések tényleg remek és jól használható anyagok. Gratulálok.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk