A DVM terve a Budapest Diákváros és Nagyvásártelep pályázaton

"Célunk az volt, hogy az együttes koncepciója reagáljon a 21. század látható és talán még láthatatlan kihívásaira, garantálja a fenntartható és jó életminőséget használóinak, valamint olyan fizikai kereteket adjon, melyek magas minőségű műszaki megoldásaikkal hosszútávon értéket képviselhetnek" - áll a tervezői összegzésben. A DVM group terve a Budapest Diákváros és Nagyvásártelep környezete pályázaton megvételben részesült, a koncepciót a tervezők írásán és a zsűri véleményén keresztül mutatjuk be. 

A bíráló bizottság értékelése

"A Nagyvásártelep több mint 230 méter hosszú csarnoképület tömege akadályozza dunai vízfelület, a főtér és a kialakuló zöldtengely, valamint a mögötte lévő városterület kapcsolatát. A Pályázó - felismerve e kedvezőtlen helyzetet - létrehoz egy keresztirányú tengelyt, mellyel nemcsak a kapcsolatot teremti meg a két városi terület között, hanem a csarnoképület területét is bevonja a városrész működésébe, átjárhatóságával, átláthatóságával életet és funkciót kínálva a térnek.

A Duna parti tér felől az épület akadálymentesen, teljes szélességében átjárható, bejárható, átközlekedhető. Sajnos Pályázó ettől azonban nem lépett előbbre, és nem telepített a földszinti területre olyan kisebb kereskedelmi és szolgáltatói funkciót sorát, melyek megteremthetnék egy igazi kisvárosi főtér fórumhangulatát. A belső terekben elhelyezett természeti elemek sokasága, a vízfelület, növényzet a kültér beltér kapcsolatot vizuálisan erősíti, viszont a korábban hiányolt használhatóságot csökkenti.

Alapvető elvárás volt pályázóktól, hogy a rendkívüli, páratlan méretű egyterű csarnok belső téri látványa, összképe megmaradjon. Ezt Pályázó is felismerte, ezért a főbb funkciókat úgy helyezte el helyesen, hogy a csarnok terének egysége megmaradjon. A sport és előadói funkciók szó szerint „ház a házban" elv szerint kerültek, de túl merev módon a térben elhelyezésre. Az önálló, szinte szoborszerűen megformázott geometrikus tömegek, - bár biztosítják elvileg a csarnokszerkezet érintetlenségét, - de a talán eltúlzóan nagy méretek miatt mégis korlátozzák a belső tér teljes átláthatóságát, a különleges korai vasbeton szerkezet által határolt egyedülálló tér látványát, élvezetét. A két nagyméretű épülettömeg teteje nem hasznosított, fölötte az átlátás nincs biztosítva, a tervezői jó elképzelés ellenére több részre szabdalja a csarnokot. Szintén nem szolgálja a nyugodt térhatást a térben, funkció nélkül cikkázó közlekedő hidak, elemelt folyosók nagy száma, melyek mennyiségét még a néhol rájuk akasztott lebegő dobozok sem indokolják.

Kedvező, hogy az előadó tér tere a pinceszintre nyúlik, ezzel csökkentve annak tömegét, viszont a sportterület szintje indokolatlanul a földszinten maradt. Az így felszabaduló pinceterületet Pályázó parkolókkal töltötte ki, ami szükségtelen, a Mesterterv elveivel ellentétes. Az emiatt, a zöldfelület felől kialakított lehajtó rámpa kedvezőtlen.

A Diákszálló épülete funkciójában jó kialakítású, jól megközelíthető, földszintje megfelelő kialakítású az előcsarnokkal és kávézóval. Jó gondolat a sportterületnek a térszín alatti elhelyezése. Az emeleti szinteken a kollégiumi szobák jól működnek, kedvező a szintenkénti közösségi terek egy átriumon keresztüli összekötése, bevilágítása. Az épület külső, építészeti megjelenése mai, friss, illeszkedik a Mesterterv szerint elképzelt környezethez.

Pályázó az irodaépület keleti, alacsonyabb szárnya helyére egy, a diákszálló épületének hangulatához igazított új szárnyat épít, ezzel teremtve meg az épületegyüttes egységét. Az így létrehozott átrium tér teszi az irodaépületet a mai igényekre alkalmassá, igazán használhatóvá."

Tervezői összegzés

Egyre gyorsul a világ, újabb és újabb szélsőséges helyzetekbe szorítva minket, embereket. Épített környezetünk tervezéséről és építéséről egyre komplexebben kell gondolkodnunk, melyben a DVM group integrált szemléletével elkötelezett szerepet kíván vállalni a hazai platformon. A Nagyvásártelep és környezete tervpályázat egy remek lehetőség volt arra, hogy a cég próbára tegye azt a multidiszciplináris tudásbázist, melyet folyamatosan bővülő, sokszínű szolgáltatásainak fejlesztésével épített fel az elmúlt években.

A DVM group múltjához illeszkedő, az épített örökség megőrzéséért elkötelezett, de a jövő előtt egy lépéssel járó innovatív megoldások keresése a pályázati anyag elkészítését is meghatározta, de valójában ez az anyag túlmutat mindezen. Amikor a jövő városáról, városrészeiről gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül környezetünk, klímánk kíméletlen változását, mint ahogy a felgyorsult digitalizáció tempóját sem, amelyet a 21. század diktál, s életterünket épp észrevétlenül átformálja. Felelősségünk építőipari szereplőként egyre meghatározóbb, mely sokrétű feladatokat illető meglátásaink bemutatására kiváló lehetőség volt egy tervpályázat. Célunk az volt, hogy az együttes koncepciója reagáljon a 21. század látható és talán még láthatatlan kihívásaira, garantálja a fenntartható és jó életminőséget használóinak, valamint olyan fizikai kereteket adjon, melyek magasminőségű műszaki megoldásaikkal hosszútávon értéket képviselhetnek. Az elmúlt év kutatásira és tapasztalatira alapozva a számunkra jelenleg legérdekesebb témakörre építettük fel a tervezett házakat összefogó funkcionális elképzelésünk: a tudás, a tapasztalatok, a szolgáltatások, termékek és maguk a terek megosztására, mely meglátásunk szerint a jövő városainak működését meg fogja határozni.

A pályázati anyag készítése számunkra is egy különleges kísérlet volt, melynek elsődleges célja számunkra a belső kreatív energiák felszínre hozása volt. Szervezeti struktúránknak köszönhetően nagyon diverz belsős csapatot tudtunk alkotni. Egyszerre volt jelen az ember- és felhasználó központú szemlélet, a holisztikus urbanisztikai megközelítés, a fenntarthatósági tanácsadási részlegünk zöld stratégia alkotó módszertana, a látványtervező csapat vizuális profizmusa és egy rendkívül elhivatott tervező csapat, akik mindezen tudást sűrítve és energiákat felhasználva ezt a jelentős munkát valójában nagyon feszes tempóban építészeti koncepcióvá formálták. 

Összefoglaló

A Nagyvásártelep Budapest Déli Városkapujának közösségi központja lesz, a Diákváros valódi szíve, így az épületegyüttes egyben a fejlesztés ikonjává is válik. A csarnok és a hozzá szorosan kapcsolódó inkubátorház és diákszálló kialakításának szellemisége, működési modellje meghatározó a városrész identitásának formálása szempontjából. A Diákváros megvalósulása évtizedekben mérhető, ennek a hosszú fejlesztési projektnek a gyújtómotorja lesz a Nagyvásártelep projekt. Az itt létrejövő funkciók a fejlesztés többi elemét megelőzve már idevonzzák a kultúra rajongóit és a kikapcsolódásra vágyókat, valamint az innovatív, kreatív szakmákat.

A Nagyvásártelep épületegyüttes építészeti koncepciójának szellemisége tükrözi a mestertervben megfogalmazott irányelveket, működésében és megoldásaival reflektál a változó társadalmi, gazdasági és természeti környezet kihívásaira.

A Nagyvásártelep, az irodaépület és a diákszálló egy olyan funkcionális egységet alkotnak, ami az innovációt támogatja a különböző minőségű közösségi terek létrehozásával. Koncepciónk a csarnoképületet úgy helyezi középpontba, hogy a kültéri közterületek mintegy meghosszabbításaként működik a közös alkotás, információcsere, tudásmegosztás központjaként; majd a megújult irodaépület és a diákszálló a közösségi együttélésre ad tereket a funkcionális egységek létrehozásával.

Építészeti koncepció

Kontextus - változó város, Budapest hosszútávú fejlődési iránya, változó közösségek, változó klíma

A Diákváros fejlesztése a hosszútávú városfejlesztési stratégia egyik kulcs projektje, mely jelentős potenciállal tölti meg a Csepel sziget bejáratánál erősen elértéktelenedett területet. A Budapest2030 stratégiában is megfogalmazott több-pólusú város egyik új magja lesz ez a városrész. A Diákváros központjának számító Nagyvásártelep épületegyüttes egy új városközpont helyszíneként szolgál.

Budapest népessége a következő évtizedekben továbbra is növekszik, a kulturális, etnikai összetétele pedig változatosabb lesz. A feltörekvő technológiai és kreatív szakmák idevonzzák a nemzetközibb fiatal munkavállalói réteget, egyetemeink nemzetközi képzési formáinak köszönhetően pedig egyre több külföldi diák költözik Budapestre ideiglenesen vagy marad itt akár hosszabb távon. Az új déli városkapuhoz kapcsolódó fejlesztés fókuszában egy életkorban és egzisztenciálisan diverz, de alapvetően a tudásalapú szakmákhoz kapcsolódó, különböző életkorú társadalmi réteg áll majd. Számukra fog egy új életminőségre lehetőséget adni ez a városrész.

A jövő közössége rendkívül mobil és igényli a választást a különböző tértípusok, tevékenységek és szolgáltatások lehetőségeiben. Ugyanakkor a természettel való kapcsolódás, a könnyebb hozzáférés az élővilághoz, a természetes és épített környezet egyensúlya fő értékké válik, mely új ökoszisztémát eredményez ember és környezete között.

A zöld környezet hozzáférhetősége a térség teljes arculatát is magában hordozza. A Duna, mint Budapestet egyébként is meghatározó arculati elem, jelenlétét erősítjük a vízpart jobb kihasználtságával, új funkciókkal. A víz és a vízparti élővilág közelebbhozása meghatározó eleme a hely imázsának és a koncepciónk alapját képezi. Az ökológiailag tudatos emberek, akik ide költöznek, védik és magas figyelmet is szentelnek a környezetüknek.

Környezettudatos gondolkodásunkat azonban nem csak az emberek életvitelének megváltozása generálta, hanem annak a ténye is, hogy a következő évtizedek fejlesztéseit egy erősen változóban lévő klímára kell tervezni:

A Kárpát-medence térségében a 21. századra vonatkozó regionális éghajlatváltozás-előrejelzésekről szóló „VAHAVA" jelentés (Faragó, Láng & Csete, 2010) szerint a napi középhőmérséklet várható növekedése 4-5 °C-kal emelkedhet. Télen az előre jelzett napi átlaghőmérséklet-növekedés 3-4 °C között várható. A tanulmány a csapadék várható változását is vizsgálta - az éves csapadékösszeg várhatóan nem változik jelentősen, de az éves eloszlási mintázat várhatóan elmozdul: a nyári csapadékmennyiség várhatóan csökkenni fog (kb. 15-28,5%-kal, az eltérő vizsgált szcenáriók szerint), míg télen a csapadékmennyiség növekedése várható (kb. 23,5%-30% -kal).

A fenti eredmények alapján a tervezett megoldásoknak a nyári időszakokban a hőterhelés csökkentésére kell összpontosítaniuk, mind az épületek belsőjében, mind pedig a szabadban. Ezen kívül a nyári csapadék várható csökkenése és a nagy zöldfelületek miatt különös figyelmet kell fordítani a növények kiszámíthatóan növekvő öntözési igényére és a csapadékvíz megtartásra, hasznosításra.

Ahhoz, hogy energiahatékony, fenntartható és mindeközben az épületfelhasználók számára komfortos épületeket tudjunk létrehozni, holisztikus tervezési megközelítésre van szükség, melyhez elsősorban a helyi adottságokat kell feltérképezni és figyelembe venni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze az úgynevezett klímára válaszoló tervezés, ami figyelembe veszi a helyi klimatikus adottságokat, valamint a várható klimatikus változásokat és ahhoz alkalmazkodik a tervezett megoldásokkal.

Elosztásból megosztás 

A Nagyvásártelep valaha a vidékről érkező termékek elosztó központként működött, mely épületegyüttes jelenleg a központi agóra szerepét tölti be. Az új funkciót egy megosztáson alapúló összetett térnek képzeljük, ahol teret adunk a különböző tevékenységek, kultúrák, tudások és generációk keveredésére. A tudás, a szolgáltatások, a termékek és a helyek közötti megosztáson alapuló társadalom olyan tereket igényelnek, amelyek lehetőségeket teremtenek a minél könnyebb elérésre és kommunikációra, lehetőséget adva így a közösségi együttélésre és innovációra.

A három épület a közösségi élet különböző színtereit foglalja magába, melynek központi szervező elemeként a zöldfelületi és közterületi rendszerek átszővik az egyes épületeket, és ezzel kisebb, nagyobb nyitott, félig nyitott vagy zárt funkciók jönnek létre, ezzel a városrész közösségi csomópontjává válik, így az együttélésnek és innovációnak is lesz a központja.

A terület megítélése, korai helyzetbe hozása és az új működés szempontjából javasoljuk a csarnok és a kapcsolódó épületek minél korábbi megvalósítását, hogy funkcionális értékkel tudják megtölteni a területet, ezzel segítve a fejlesztés potenciáljának növelését. Ehhez egy alulról szerveződő, elő projektet képzelünk, melyben egy válogatott, meghívott csapat „belakja" először a teret.  Megértve így jobban a felhasználás igényeit, mely további lehetőségeket tár fel az építészeti tervezés folyamatában.

Kapcsolatok

Annak ellenére, hogy az épületek fő homlokzata a Duna felé teresedő köztér irányába néz, a házak kapcsolatot teremtenek a Soroksári út mentén tervezett lakóházakkal és zöldterületekkel is. A csarnok központi sétánya a mesterterven kijelölt fő közlekedési sávhoz kapcsolódva vezeti át az embereket a nyüzsgő piactéren. Az irodaház új szárnya szintén megközelíthető a lakóházak felől, míg a diákszálló esetében a használók inkább a villamos megálló felől érkeznek majd.

Közterek rendszere (tájépítészet)

Központi gondolatunk, hogy épületek a szabad nyilvános terek folytatásaként funkcionáljanak, átmenetet képezve így kint és bent között. A földszinteket úgy alakítottuk ki, hogy teljesen nyilvános térként funkcionáljanak, átjárást biztosítva a fedett és nyitott helyek keresztezésében. A jövőben a közösségeknek minél több spontán vagy meghatározott találkozási pontot kell kreálni, mert a társadalom a megosztáson és a körforgáson fog alapulni.  

A zöldterület felől érkezők síkban, hidakon keresztül tudják elérni az együttest, míg a köztér felé egy komplex, az épületeket összefogó lépcsősort terveztünk, amely amellett, hogy figyelembe veszi a tervezési adottságokat, tovább erősíti a térfalat képező épületegyüttes középület jellegét, azzal, hogy kiemeli azt az utca szintjéből. Az irodaház új szárnya egy kényelmes lépcsősorral kapcsolódik a sétányhoz, átmenetet képezve az épített és természeti területek között. A diákszálló a terület természetes lejtésére tekintettel valamivel alacsonyabb földszinti padlószinttel, síkban megközelíthető.

A Soroksári út felőli park és sétány, valamint a burkolt köztér közötti átmenetet az épületekbe “bevezetett" zöldfolyosókkal kívánjuk megoldani. Mindhárom épület esetében olyan többszintes téri szituációkat teremtettünk (átriumok, födémáttörések), ahol a növényzet számára megfelelő hely és klíma biztosítható. Az épületekben megjelenő növények nem csak esztétikai célt szolgálnak, de a páragazdálkodásban, és ezáltal a komfortérzet javításában szerepet játszanak.  

Formaképzés

A Déli városkapu mestertervének tömegformálásában és térszervezésében domináns szerepet kapnak a szögtörések, síkváltások és átlátások. Koncepciónkban egy alap kubus formálásával és mozgatásával hozunk létre különféle térhelyzeteket. A különböző épülettömegekhez additívan csatlakoztatott kristályok eltérő méretben, változó anyaghasználattal és izgalmas térbeli összefonódásokkal képeznek zárt, fedett-nyitott és lebegő tereket. Átfogó koncepciónkban a meglévő történeti értéket képviselő épületek bővítéseként, az új épület esetében önmagában, egy alap kubus formálásával és mozgatásával hozunk létre különféle térhelyzeteket.

Anyaghasználat

A környezettudatos anyagválasztás az épületek karbonlábnyom csökkentésének egyik leghatékonyabb módja. Az előregyártott épületszerkezetek alkalmazását előnyben kell részesíteni, amivel az építés során keletkező hulladékmennyiséget is csökkenteni lehet. Lehetőleg törekedni kell minél több újrahasznosított anyag alkalmazására, valamint a közelben kitermelt vagy előállított anyagok előnyben részesítésére. Az új építésű terek, és épületek kialakítása CLT (cross laminated timber) faanyag felhasználását szorgalmazza. Az életciklust tekintve az Ausztriából érkező CLT anyagból építés is nagyságrendileg fele akkora karbonlábnyomot eredményez, összehasonlítva a hagyományos vasbeton szerkezetű (közelben előállított alapanyag) épülethez képest. A fa és vasbeton szerkezetű építési technológiákat vegyesen alkalmazzuk az épületek kialakításánál.

Funkciók

A szükséges funkciók elhelyezése mellett különösen nagy figyelmet fordítottunk az együttes épületeinek funkcionális kapcsolódására.  Az épületegyüttesben a funkciók megosztottak, ezzel is erősítve az átjárást és a közösségek keveredését. Továbbá, így épületeink nem önálló entitásként, hanem egy rendszer részeként, szimbiózisba lépve egymással, funkcionális együttműködést hoznak létre. Az “iroda" használja a “csarnok" konferencia termét és változatos éttermeit, míg a diákszálló lakói a csarnok épületének sport tereit, ezáltal úgy működik, mint egy nagy megosztó központ. Kiegészíti a szomszédos házak funkcióit.

Örökség és innováció (Living Lab)

A műemléki értékek megőrzése mellett az új technológiák és intelligens megoldások alkalmazásával egy olyan egység jön létre, mely a Diákváros Living Lab modelljének a magja tud lenni.

Az épületekhez kapcsolódó alkalmazásokon keresztül a felhasználók valós idejű adatokat kapnak a komfort paraméterekről, a foglaltságról, az elérhető szolgáltatások köréről, és az üzemeltető is az energiafogyasztásról, működési információkról. Az alkalmazott IT modell segítségével a városrész további épületei is összekapcsolhatók, másrészt az itt működő technológiai vállalkozások, start-up-ok kísérleti terepe is tud lenni egyben.

Épületek leírása

IRODA – inkubátorház és közösségi iroda

Funkcionális és építészeti kialakítás

A közösségi irodák olyan munkahelyek, amiket nem kifejezetten egy cég bérel, hanem egyéni vállalkozók, illetve kisebb csapatok, startupok költöznek be időszakosan. Projekt-alapú működést feltételez, közönsége állandóan változik, emiatt fontosak a „véletlen találkozások", vagy szituációk, ehhez elengedhetetlenek a multifunkcionálisan használható közösségi terek. Az iroda térszervezésekor olyan útvonalakat terveztünk, melyek a spontán találkozást generálnak, emellett viszont lehetőséget teremtenek az elmélyült, fókuszált munkavégzésre is.  

A tervezett iroda típus gyakorlatilag mint egy város a városban funkcionál, ahol a „magán terek" a közterekkel keverednek.  

A Földszintet egy teljesen átjárható, közösségi térnek gondoljuk, ahol meg lehet inni egy kávét, informális, lazább megbeszélések tarthatóak, akár egy a környezeti hatásoktól védett, harmonikus városi térben. A kint és bent itt egy funkciót szolgál: találkozási pont.  Ehhez a találkozási ponthoz kapcsolódnak a kiszolgáló felületek: kávézók, reggelizők, az átriumtér, valamint a belső téri zöldfelületek. A külső és belső térszövet kapcsolatát és egyben szükséges szeparálását megoldja az irodához kapcsolódó, emelt térszínen létesített terasz, amely összeköti az irodát az utcai térsorokkal. A földszinti kiállítótér lehetőséget biztosít különböző közösségi eseményeket szervezésére az utcai közösségi terek közvetlen közelében.

Magába az irodatérbe lépcsőn jutunk fel. Ez a térbeli elválás a funkciókat is szeparálja a biztonsági szempontok kielégítése mellett. Azon felhasználók, akik a közösségi irodába érkeznek, bérlettel vagy foglalással rendelkeznek, így ők már valamilyen szempont szerint szeparálódnak a többi embertől, akik a lenti szinteket használhatják. A hagyományosabb működésű irodaterek, amelyek építészeti eszközök révén is elszigeteltebbek a felsőbb szinten kialakítottak.

A földszinti lépcsőnél a Nagyvásártelep épületegyüttes útja felől egy recepció fogadja a belépőt, ahol a foglalását „érvényesítik". Ezen földszinti térsorokba megérkezve a használó egy közösség tagjának érezheti magát, az őt körülvevő funkciók hatására. Lehetősége nyílik nyomtatni, kávét rendelni, spontán beszélgetésekbe elegyedni, valamint a tér további elosztásának köszönhetően a kollaborációs -és egyéni munkavégzésre alkalmas terek használatára is.   

Ahogy az épületben felfelé haladunk, egyre jobban a fókuszált, csendes munkavégzésre koncentrálunk, ezért egy „elcsendesedés" figyelhető meg az épület funkcionális térszervezésében. A harmadik emelet kifejezetten projekt munkára alkalmas terekkel operál. Főleg nagyobb tárgyalók és projekt szobák találhatóak itt, melyeket alkalomszerűen bérelnek az itt dolgozók (jellemzően 20-60 nm-es szobák).

A negyedik emelet egy műhelymunkára alkalmas terület, nagyobb térkiosztásokkal. Ide olyan csapatok, startupok költözhetnek, akik fél évtől akár három évig terjedő fejlesztési projektekhez bérelnek ki területet. 100-500 nm-ig. Ezekben a terekben intenzív közös munka folyik. 

A legfelső szint egy úgynevezett ’Business lounge-nak’ ad helyet, ahol prémium tárgyalókban lehet megbeszélni privát, vagy nagyobb biztonságot igénylő témákat.  

Az épület helyet ad a városrész áthaladó forgalmának a földszinti térsora által, így egy fedett urbánus találkozási pontot teremt. Ahogy haladunk felfelé, teret ad a dinamikusabb munkavégzésnek, a szoros, közös munkának, „hub" jelleggel a műhelymunkának és a prémium üzleti megbeszéléseknek is, így komplex megoldást jelent a ma ismert és jövőben predesztinált irodatrendeknek is.

Az épület koncepció alkotása során fontos szempont volt a meglévő, műemlék ház letisztultságának kiemelése, valamint az additív, utólagos épülettömegek kitisztázása. Ezen elveket követve az épülethez kapcsolódó utólagos hozzáépítéseket elbontottuk, és egy kortárs épülettömb addíciójával bővítettük. Az épület jelenlegi formájában elszigetelt szoborként jelenik meg a környezetében. Ezt a szeparációt a mestertervben megjelenő környezetalakítási javaslat némiképp feloldja. Koncepciónkban a lineáris kerttel megjelenő térkapcsolat megvalósítása fontos szerepet kapott. Az iroda bővítésének földszinti transzparens megnyitásával a kert felé, valamint a külső közösségi terasz integrálásával egy új közösségi térsor létesül az észak-keleti homlokzat mentén. A ház belső közlekedő rendszere kimozdítása és felnyitása egy transzparens átrium integrálásával fellélegzik, újabb közösségi térsorokat teremtve a használók számára. Az ellebegtetett, új épülettömeg, valamint az üveg kristály-kubusként megjelenő átriumtér a földszinti, átfolyó kerteket felvezeti a műemlék épület tetőszintjére is. Ezáltal létrehoz egy emelt kilátópontot, amely közösségi kert és találkozóhely funkciót is betölt.

Az új épületrész visszafogott anyaghasználata, a látszó fa szerkezetek, a homlokzaton megjelenő perforált fém árnyékoló hártya és a belső térben megjelenő növényvilág visszafogott bővülete a műemlék épületegyüttesnek.

Szerkezeti kialakítás

Az új irodaépület az építész tervek szerint a meglévő, 1932-ben épült irodaépület felújításával és annak bővítésével valósulna meg. A feladat tartószerkezeti vonzatának három sarkalatos pontja a meglévő épület állapotfelmérése, az új épületszárny tartószerkezetének megkonstruálása, valamint a régi és az új épület kapcsolatának kidolgozása.

A meglévő, 1+5 szintes (pince, földszint és négy emelet) épület szerkezeti vázát illetően vasbeton belső pillérekkel, valamint a homlokzati síkon téglapillérekkel, pillér-gerenda hosszvázas, vasbeton síklemezes födém rendszerű. A közel százéves épület pontos tartószerkezeti állapotát, valamint a szükséges helyreállítási és megerősítési teendőket, egy részletes műszaki állapotmeghatározó diagnosztika alapján lehet majd a későbbiek során meghatározni. Mivel funkcióváltás nem történik, így az épület függőleges terhei sem növekednek az eredeti tervezés során figyelembe vett terhekhez képest, ezért várhatóan elegendő lesz az épületszerkezet eredeti tervek szerinti helyreállítása, ill. amennyiben ez nem lehetséges, akkor az azzal megegyező teherbírású szerkezeti elemekkel történő kiváltása.

A tervek szerint az épület lépcsőháza és a lépcsőház felőli homlokzati fala részben elbontásra kerül, amely az épület merevségének csökkenésével jár. Ezt a merevségcsökkenést az új vasbeton liftmagok és szükség esetén vasbeton merevítőfalak beépítésével kompenzáljuk.   

Az új, négy szintes (földszint és három emelet) épületszárny hagyományosan kialakított, monolit vasbeton pillérvázas, síklemez födémekkel készül. A tervezett épületszárnynak kellő önálló merevséggel kell rendelkeznie a hatályos szabványok szerinti vízszintes terhek felvételéhez, amit megfelelő merevségű merevítőmaggal és vasbeton homlokzati falpillérek és gerendák alkotta vasbeton vierendel szerű, merevsarkú keretrendszerrel biztosítunk.

Az új és a régi épületszárnyat egy üvegfedésű átrium köti össze. Az üvegtető acél vázszerkezetét, ill. annak az épületszárnyakkal való kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy az kezelni tudja a két eltérő időben és technológiával épített szerkezet egymástól független mozgásait.  

Fenntarthatóság

Az épülettömeg kompakt kialakítású, hogy fölösleges, a tömegből kilógó területek ne okozzanak többlet fűtési és hűtési energiafogyasztást. Az új épületrész termikus leválasztását figyelembe véve hozunk létre egy jól szigetelő épületburkot. Az irodaterületeken fontos a külső árnyékolás, amivel a káprázás csökkentése mellett a nyári túlmelegedést és a téli éjszakai hővesztést is moderálhatjuk. A légkezelő berendezés nagy hatékonyságú szűrőkkel, magas fokú hővisszanyerővel és páratartalom szabályozással biztosítja a megfelelő belső levegőminőséget. A meglévő, nagy hőtároló tömeggel rendelkező szerkezetek, úgy, mint beton födémek, téglafalak és hideg burkolatok, képesek a téli passzív hő tárolására, valamint a nyári „hűvösség" megőrzésére. Ezért éjszakai passzív hűtés alkalmazható, ami a BMS rendszerbe programozva nyitott ablakokon keresztül átszellőzteti a belső tereket, csökkentve a napközben fellépő hűtési igényeket. A beltéri világítás LED világítótestekkel tervezett, fény- és jelenlétérzékelővel szabályozva. A homlokzatvilágítás kialakításánál elsődleges szempont a fényszennyezés lehetőségének minimalizálása a felfelé világitó lámpatestek elkerülésével, és az alkonykapcsolóval való automatikus szabályozással. A belső terek kialakításánál az akusztikai igényeket is figyelembe kell venni. A belső levegőminőséget az alacsony VOC kibocsátású anyagfelhasználás segíti elő. A beépített anyagoknak mindemellett újrahasznosított tartalmúnak kell lennie. A biofílikus design biztosítja a természetközeli érzést, pozitív pszichés hatást a felhasználókra. A szenzorokkal biztosított felhasználó monitoring az igények és lehetőségek optimalizálásában és összekapcsolásában járul hozzá a felhasználói elégedettséghez. A rendelkezésre álló új tetőfelületen napelemek kerülnek elhelyezésre.

CSARNOK Nagyvásártelep – köztér, a városrész magja, közösségi központ

Funkcionális és építészeti kialakítás

A meglévő vasbeton csarnoképület műemléki védettséget élvez, ezért annak szerkezetét megtartjuk, illetve a műemlékvédelmi dokumentációban meghatározott szempontok figyelembevételével helyreállítjuk. A megőrzendő szerkezet így kvázi védőépületként veszi körül az új funkcióknak helyet adó, “ház a házban" elv alapján létrejövő kubusokat.  A csarnoktér belmagasságát helyenként a földszinti födém áttörésével növeltük tovább. Ezzel egy olyan háromszintes térháló alakult ki, amely izgalmas átlátásokat eredményez a különböző szintek között, megfelelő méretű vertikális helyet biztosít a nagyméretű növényfalaknak, ugyanakkor többféle látószögből engedi érvényesülni az eredeti szerkezetet. Az újonnan épített tömegek így sem méretükben, sem látványukban nem kívánnak konkurálni az 1930-as években épült szerkezetekkel.

A csarnok területét a funkcióknak megfelelően három részre osztottuk fel. Az irodához közelebbi harmadba került a konferencia- / színházterem valamint a kiszolgáláshoz szükséges raktárak, mosdóblokkok. A földszinti födém kivágásával a pinceszinti padlóra telepítettük a fa szerkezetű, kétszintes termet, melynek megközelítése mind a pinceszintről, mind pedig a földszintről lehetséges. A meglévő homlokzati falon külön bejáratot dedikáltunk a színházteremnek. A csarnok középső traktusába egy háromszintes piacteret terveztünk, szintén a földszinti födémlemez részleges elbontásával. A piactér és a konferenciaterem között húzódó központi sétány folytatja a mesterterv útvonalait, mintegy kapcsolatot teremtve a Soroksári út oldalán húzódó zöld sáv és a Nagyvásártelep Dunáig nyúló főtere között. A földszinten biztosítunk helyet az időszakos vásároknak, a pinceszintre kerülnének az állandó árusok, ahol a kereskedelemhez szükséges raktározás is megoldott. A legfelső, a korábbi galériával megegyező magasságban lévő szinten kaptak helyet nagyrészt az ételeket árusító pavilonok, amelyeket egy kiemelt hídrendszer köt össze. Szintén az éttermi szinthez kapcsolódóan egy kilátóteraszt alakítottunk ki a Duna felé. A meglévő épület utolsó harmadában kapott helyet a sport funkció. Ennek első fele nyitott sportpályákból áll, melyek területe igény esetén kiállítások, művészeti performanszok helyszínéül is szolgálhat. A térsor végén egy zárt, multifunkcionális sportpályát alakítottunk ki a színházteremmel megegyező, ragasztott fatartós szerkezettel. A sportpályákat a pinceszinten elhelyezett öltözők és edzőtermek egészítik ki. Szintén a pincében kaptak helyet a gépészeti fogadóhelyiségek, az alkalmazotti parkolók, valamint az áruszállítás és rakodás számára is itt jelöltünk ki területet.

A homlokzati falakat a piactér és a sportpályák vonalában nagyméretű, rácsos szerkezetű harmonika ajtókkal megnyitottuk, hogy ezek a funkciók minél több irányból fogadhassák a látogatókat. Ezek a nagyméretű megnyitások, valamint a csarnoképület üvegfalának részleges nyithatósága megfelelő átszellőzést biztosít.

A csarnoktérből letekintve a pinceszinten nagyméretű vízfelület jelenik meg. A víz jelenlétét nem csak a dunai kötődés, hanem a fenntarthatósági szempontok is indokolják. A pinceszinten lévő vízfelület jól együtt tud működni a terület csapadékvíz visszatartó medencéivel, ugyanakkor a nyári melegben párolgása révén kellemes klímát is biztosít a piactéren. 

A csarnoképület egész területén biztosított az akadálymentes közlekedés, az épületen belül liftek, a köztér oldalán pedig rámpák segítségével.

Szerkezeti kialakítás

Az 1932-ben épült, 238 x 42 m befoglaló méretű, 17 m belmagasságú csarnoképület egy Zeiss–Dywidag-rendszerű vasbeton dongákból álló csarnok, mely tartószerkezeti kialakítása Ulrich Finsterwalder tervei alapján készült. A csarnok jelen felújítási tervek szerinti revitalizációja után újra vásárcsarnok funkciójú épületként működne, de emellett az építészeti elképzelés szerint a csarnokba egy konferencia terem és egy sportcsarnok is kerülne. Az összetett tartószerkezeti feladat két fő része egyrészt a meglévő csarnokszerkezet vizsgálata, másrészt az új épületek és szerkezetek méretezése. A „ház a házban" elven tervezett koncepció szerint az új és a régi épületrészek egymástól függetlenek, így azoknak önállóan kell kellően állékonynak lenniük.

Ahogy az irodaépület esetében, úgy a csarnoképültre is igaz, hogy az épület pontos tartószerkezeti állapotát, a szükséges helyreállítási és megerősítési teendőket egy részletes műszaki állapotmeghatározó diagnosztika alapján lehet majd a későbbiek során meghatározni. Az épület fő szerkezeti elemeit jellemzően nem érintik a tervezett módosítások, viszont azok megfelelő helyreállítása esszenciális feladat. A tervek szerint a csarnok nagyméretű ablakai teljes mértékben helyreállításra kerülnek, így az épület terhei nem változnak az eredetileg tervezett állapothoz képest. Elbontásra csak a pillérekkel gyámolított pincefödém egy szakasza kerülne a sportcsarnok és a konferencia terem területén, valamint a körbemenő egyszintes karzat, amely jellemzően téglafalazatú szerkezet. Ezek bontása azonban csak az előtető okozta nyomatékok és a pilléreket megtámasztó szerkezetek elbontásából fakadó következmények (épület merevségének, lokális teherbírásának csökkenése, pincefödémek állékonysága) megoldásával, új kiváltó tartószerkezetek beépítésével lehetséges! További fontos teendő a pince alatti alapozás vizsgálata, amely az új funkciók és szerkezetek miatt valószínűsíthetően nagyobb terhet fog kapni, így annak megerősítése szükséges lehet.

A csarnokon belülre tervezett konferencia terem és sportcsarnok nagyságrendileg azonos méretekkel és technológiával épülnek, változó, 20-25 m ill. 28-32 m fesztávval. Szerkezeti kialakításuk szerint rétegelt-ragasztott fa tartókból készülő, alul csuklós, felül befogott merev sarkú keretekből álló, a szükséges helyeken hossz- és szélráccsal merevített csarnokrendszerek.

A két „csarnok" között elhelyezkedő piactér tartószerkezeti érdekessége az izgalmas elrendezésű, jellemzően kb. 8-12 m fesztávú gyaloghidak rendszere, amelyekre a kb. 6 méteres magasságban „lebegő" kioszkok is kerülnek. A hidak szerkezete többtámaszú folytatólagos acélszerkezet, sarokmerev oszlop-gerenda kapcsolatokkal. A kioszkokat szintén könnyűszerkezetes építéstechnológiával tervezzük megvalósítani.     

Fenntarthatóság

A csarnok tetőfelületén összegyűjthető esővíz a megfelelő szűrés, fertőtlenítés után a WC-k öblítésére és zöld felületek öntözésére is felhasználható. A vízgazdálkodást segítik az alkalmazott takarékos szaniterek. A beltéri vízfelület feltöltése ugyancsak kezelt esővízzel történik, nyáron lokális klimatizálást biztosít a párolgás miatti hűtési hatásnak köszönhetően. Hasonlóan, a beltéri zöldfelületek a levegőminőség javítása mellett párologtatással hozzájárulnak a komfortos beltér kialakításához, és egy pozitív pszichés hatást biztosítanak az épületfelhasználóknak. A levegőminőséghez a tudatosan választott alacsony VOC kibocsátású anyagok is hozzájárulnak. Az épület köztér jellegéből adódóan nagy áthaladó forgalomra lehet számítani, ezért magas kopásállóságú burkolatok kerülnek beépítésre. A nagy homlokzati üvegfelületeken biztosítani kell a nyithatóságot, hogy a gravitációs/természetes szellőzést lehetővé tegyük. Természetes szellőzés segítségével az éjszakai hűvösebb levegő átvezethető a helyiségeken, mely lehűti a nagy hőtároló tömeggel rendelkező szerkezeteket. Napközben a szerkezetekből sugárzott, eltárolt hideg csökkenti az épület mesterséges hűtési igényét. A jól hőszigetelő termikus burokkal rendelkező kubusokban a mesterséges szellőzést magas fokú hővisszanyerővel üzemelő légkezelő látja el. Az éjszaka használaton kívül lévő helyiségekben, épületrészekben az éjszakai belső hőmérséklet alapérték csökkentésével csökkenthető a fűtési energia fogyasztás. Az üvegfelületeket napvédő fóliával ajánlott kialakítani. A meglévő tetőszerkezet külső felülete magas reflexiós értékű, világos festékkel átfestésre kerül, ami által a helyi hőszigethatás csökkenése várható. Az eltérő funkciók akusztikai igényeinek teljesítése érdekében a kubusok szerkezete magas hangszigetelési képességgel kerül kialakításra, illetve a térbe belógatott akusztikai elemek segítik a visszhangképződés minimalizálását. A világítási rendszer dali-konfigurációban LED világítótestekkel tervezendő, amely a fénymennyiség és jelenlét függvényében automatikusan dimmelhető, illetve lekapcsolható, azonban manuális felülírást is biztosítani kell.

DIÁKSZÁLLÓ

Építészeti és funkcionális kialakítás

Az épület tömegformálása rokon az irodaépület új szárnyának kialakításával: finoman vágott forma jellemzi. A mesterterv által meghatározott szabálytalan beépítési formát követve és a tetősíkok megmozgatásával egy izgalmas tömbszerű tömeg alakult ki, mely a földszinti üveghasználattal egy lebegő, földszinten átjárható tömeggé alakult. Ez az átjárhatóság jellemzi az irodát és a csarnoképületet is. A földszinti tömegvisszahúzásokkal a köztérrel való kapcsolat erősítése volt a cél, mely publikus terekké formálódik át az épületen belül, így is erősítve az átjárhatóság koncepcióját.

A diákszálló funkcióinak rendszere gondolatiságában szorosan kapcsolódik az irodaépület kialakításához: a privát lakóegységek között a közösségi élet számára hozunk létre különböző léptékű tereket. Minden szinten egy-egy rugalmasan szétválasztható, összenyitható konyha-étkező-nappali funkcióegység tartozik a szobákhoz, a déli és északi oldalon közös loggiával. A földszinti közös kávézó és előcsarnok is a közös tanulásra, beszélgetésekre ad teret, ahogyan a Duna felé megnyitott tetőterasz is a hozzá kapcsolódó klubhelyiségekkel. A földszinti közösségi tereket egy kétszintes - röplabdapálya méretű - sportpálya egészíti ki, mely a pinceszintről közelíthető meg. A sportfunkciót kiegészítve két kisebb edzőterem is elhelyezésre került: az egyik fitneszteremként funkcionál, a másik kisebb csoportos edzéseknek adhat helyet. Ezeket kiszolgáló öltözőblokk, illetve gépészeti és raktárhelyiségek találhatók még a pinceszinten.  A földszinten került elhelyezésre a 104 férőhelyes kerékpártároló, mely kétszintes kialakításával helytakarékos megoldást biztosít a kerékpárok biztonságos elhelyezésére.  A szobák kelet-nyugati tájolásúak.  3 szobatípus van összesen 152 férőhellyel, melyek elosztása a különböző szinteken megegyezik, a tetőszinten már kevesebb került elhelyezésre a tetőterasz kialakításával.

A belső átrium kapcsolatot biztosít az egyes szintek között, mely erősíti a közösségi összetartozást, egyúttal természetes megvilágítást és átszellőzést biztosít a földszinti közösségi tér és a zárt folyosók számára. Az átriumot árnyékolóval felszerelt üvegtető zárja. 

A földszinti közösségi funkciók előtti homlokzat finoman visszahúzott, strukturált üvegszerkezetű, az emeleteket perforált fém táblás szerelt homlokzatburkolat borítja, melynek elemei az árnyékolási igénytől függően eltolhatóak.  A földszinti kerékpártároló előtt szintén a perforált fém burkolat jelenik meg. Az árnyékolást a homlokzati növények is segítik, melyek az evaporatív hűtéssel is hozzájárulnak a homlokzati zóna jobb mikroklimatikus viszonyainak kialakításához.  Az északi oldalon olyan futónövényeket alkalmazunk, amik télen is zöldek maradnak, ezzel hozzájárulnak a közérzet javításához.  

Szerkezet, anyaghasználat

A tervezett diákszálló teljes egészében új, 1+6 szintes (pince, földszint és öt emelet) épület. A tartószerkezeti szempontból hagyományosnak tekinthető monolit vasbeton szerkezetet előregyártott fa szerkezettel házasítanánk, mivel a szállásépület modularitása a fa szerkezeti rendszerrel jól azonosítható. A vegyes építési technológia ötvözi a két szerkezeti rendszer előnyeit: a CLT szerkezeti elemek a gyors szerelhetőséget, alacsony ökológiai lábnyomot és az otthonosság érzetét biztosítják, a vasbeton építés a hazai építési technológiában jól ismert megoldás, amely elsősorban a liftmagok, lépcsőházak és a pinceszint szerkezetét adja.

Az épület merevítését a szükség szerint elhelyezett tömör vagy áttört monolit vasbeton merevítő falak, az alaprajzi elrendezés szerint excentrikusan elhelyezett vasbeton merevítő mag, illetve az épület részlegesen befogott pillérvázas szerkezete merevíti (falszerű duálrendszerben). A szerkezet megfelelő csavarási merevségét a kellő számban elhelyezett haránt és hosszirányú merevítőfalak együttesen biztosítják a merevítő maggal.

Fenntarthatóság

A diákszálló a passzív ház elvek teljesülése érdekében kiváló hőszigetelésű és légtömör hőburokkal tervezendő. Megfelelően méretezett hőszigeteléssel az épületen belüli hőmérsékletek egyenletessége költséghatékonyabban biztosítható, ami növeli az épülethasználók komfortját. Az épület légtömör kialakítására fokozottan ügyelni kell, hogy minimálisra csökkenthető legyen az infiltráció és a huzat, különösen erősebb szélnek kitett helyszíneken. A passzív ház központi eleme a magas fokú (90%-os) hővisszanyeréssel rendelkező légkezelő, ami a relatív páratartalom szabályozást is biztosítja. Az energiahatékony belső fogyasztók választásával és LED világítási rendszer fény-, illetve jelenlét szabályozásával az elektromos energiaigény tovább csökkenthető. Az épület tetőfelületén napelemes rendszer kerül telepítésre. A motorizált árnyékolórendszer a beeső napsugárzás függvényében árnyékolja a belső tereket. A természetes szellőztetés lehetősége adott. A homlokzaton és beltérben elhelyezett zöldfelületek lokálisan a levegőtisztításhoz és klimatizáláshoz is hozzájárulnak. A karbonlábnyom csökkentése érdekében a CLT faszerkezeten túl magas újrahasznosított tartalmú építési anyagokat használunk az épülethez. A funkcióból adódóan magas akusztikai komfortra van szükség, ezt a megfelelő hangszigeteléssel biztosítjuk. A tetőfelületre és teraszburkolatokhoz világos színű burkolat kerül kiválasztásra. A begyűjtött esővizet WC öblítésre és öntözésre használjuk fel, a szaniterek kiválasztásánál a víztakarékosság elsődleges szempont. A homlokzatvilágítás alkonykapcsolóval és a fényszennyezés minimalizálását szem előtt tartva kerül kialakításra.