Közélet, hírek

A fejlődés utolér (2.)

2006.04.05. 09:20

Ingatlanberuházás a Hajógyári szigeten - a múlt heti fejleményekről

Korábbi cikkünkben sejttettük, hogy a Hajógyári sziget nagyvonalú beépítését szabályozó tervet minden további nélkül elfogadja a Fővárosi Közgyűlés. Nem így lett – de ami késik, nem múlik.

A Hajógyári sziget az egyik kiemelt terület, ahol a fővárosnak nemcsak véleményezési, hanem egyetértési joga is van, nélküle tehát nem tehető meg a szignifikáns lépés az elmúlt években zajló lassú rehabilitációtól a Las Vegas-i turizmusipari központ megépítése felé. Ezzel az előnnyel felvértezve ütötték a városatyák a vasat az utóbbi néhány hétben: letornászták például a kongresszusi központ befogadóképességét 10.000-ről 3.500 főre, és kezdeményezték, hogy a beruházó Álomsziget Kft-t külön szerződés kötelezze – egyebek mellett – a szigetre vezető forgalmat bonyolító csomópontok megépítésére. A településrendezési szerződés harmadik aláírója, a III. kerület egyhangúlag támogatta a folyamatot. Mivel mintegy 40 milliárdos – más forrásaink szerint nagyobb - váratlan extraberuházásról van szó, a főbefektető, az izraeli-holland Plaza Centers többségi tulajdonában lévő Álomsziget az utolsó pillanatig a garanciák lefaragásán dolgozott.

A menetrend szerint a kszt-re a főváros csak a szerződés aláírását követően bólintott volna rá, hiszen csak az utóbbi tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyek miatt a helyhatóságoknak „megéri" belemenni a sziget beépítésébe. A kszt kiigazításáról szóló egyeztetések ugyanakkor már lezárultak: a konferenciaközpont befogadóképességének csökkentését például már nem lehetett volna tovább feszíteni, hiába is voltak olyan szakmai vélemények, hogy ez a méret még mindig nagy terhelést jelent a környezetre. A huzavona az utolsó fázisban már a kompenzációként felfogható egyéb kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseken folyt. A kerületi és a fővárosi politikusok érvrendszere kizárólag arra épült, hogy a befektető a fejlesztéssel komoly egyéb beruházásokat is vállalt (utak, közművek, alagút). Tarlós István polgármester egyenesen a főváros felelősségére apellálva kérte a projekt támogatását.

A fővárosnak április 21-ig kellett napirendre tűznie a kérdést, különben hallgatás-beleegyezés alapon elveszett volna a beleszólási lehetősége. Múlt hét hétfőn Endrédy István elnök (Fidesz) előterjesztésére a közgyűlés szociálliberális többségű városképvédelmi bizottsága hozzájárulását adta a sziget rendezéséhez, és a csütörtöki ülésnapon a képviselőtestület elé kerülhetett az ügy. Ez alatt a két nap alatt azonban a pozitív visszajelzéseken felbuzdulva a beruházó a garanciákat tartalmazó szerződést mégsem írta alá. Bizonyára abban bízott, hogy a kszt az aláírt társszerződés nélkül is átcsúszik a közgyűlésen.

Tudomásunk szerint Demszky Gábor főpolgármester mondta végül, hogy így ne, amihez az is hozzájárulhatott, hogy Schneller István, Budapest főépítésze egyszerűen nem volt hajlandó addig tárgyalni a főépítészi iroda igenjéről, amíg a befektető a településfejlesztési szerződést nem írja alá. Úgy tudjuk, hogy Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, aki a befektetővel a tárgyalásokat vezette, elképzelhetőnek tartott volna egy olyan szavazást, melynek során a főváros feltételesen elfogadja a sziget szabályozási tervét, de ezt a megoldást se a főjegyző, se Demszky nem támogatta. Így a sziget területének újraszabályozását rövid vitát követően a közgyűlés elutasította.

Forrásaink szerint az a bizonyos szerződés egyébként sem volt még kellőképpen kiforrott állapotban, hanem jócskán engedett volna játékteret a helyhatóságok által diktált fejlesztések elnapolására illetve elcsúsztatására, másrészt hiányoztak hozzá a műszaki felmérések (ld. a Bogdáni útról a szigetre vezető aluljáró megépítése). Bármilyen furcsa, állítólag mindez két héten belül behozható, és nincs akadálya, hogy a választási véghajrában még megköttessék a szerződés, és elfogadják a szabályozást. Ha nem fogadnák el, a helyhatóságok kapnak mattot, mert közeleg az a határidő, amikor a területre kimondott építési tilalom lejár, és a fejlesztő kártérítési követeléssel élhet. Ha pedig a főváros az engedélyét adja a beépítéshez, a beruházó miért állna meg a vagyonkezelő telekhatáránál?

A közgyűlésen a képviselőket a Védegylet és a Levegő Munkacsoport is a „nem"-re buzdította. Azt azonban egyedül ők emelték ki, ami a közgyűlésen elsikkadt: a műemléki terület veszélyeztetett, hiszen a földalatti beépítés nem lesz összeegyeztethető a helyszínen található római kori romok megőrzésével. Amin pedig a kszt elfogadása sem változtat, az a helytartói palota romterülete, „az állami kézből ki nem adható műemlék", ami 1991-ben, három hónappal az erre vonatkozó törvény hatályba lépése előtt került társasági tulajdonba (HSZV). Több forrásunk is megerősítette, hogy a palota műemléki területének visszavásárlására nem történt lépés. Ezt a 2003. júniusában a KVI-nek a HSZV-vel kötött opciós szerződése alapján kezdeményezhették volna, amely öt éven belül nyújt lehetőséget arra, hogy a helytartói palota a mintegy 7.2 hektáros műemléki környezetével együtt visszakerüljön az állami tulajdonba (ára egymilliárd forint), majd a megvásárlás pillanatától fogva havonta a vételár 0.8%-ának megfizetésével a vagyonkezelő bérbe vegye. A technika nem különösebben újszerű ingatlanberuházó módszerre utal: Gyurcsány Ferenc cégétől is így bérelte vissza az állam a balatonöszödi nyaralót. A műemléki törvény szerint a Parlamenttel azonos jogi státuszban lévő ókori romok esetében ez mégiscsak furcsa.

A sziget privatizációjával kapcsolatos állami számvevőszéki jelentés egyeztetési irataiból kiderül, hogy Hiller István kulturális miniszter egy 2003 októberében kelt levélben kifejtette, hogy a tárca nem járul hozzá a palota területének (vagyis az azt tartalmazó üzletrész) privatizációjához, amiről egyébként csak „nemrégiben" értesült – ám több nem történt. A Számvevőszék vizsgálata úgy ítélte meg, a palota privatizációja „nagy kockázatot" jelent a műemlékvédelem szempontjából. Az ÁPV Rt. vezérigazgatója, Kamarás Miklós ezzel szemben úgy vélte, „a privatizációs megoldás semmilyen kockázatot a műemlékvédelem szempontjából nem jelent." Hiszen addig is társasági tulajdonban volt a terület, s eztán sem lesz másként!

Bogár Zsolt
Somlyódy Nóra

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk