A Fiatal Műemlékvédők Egyesületének nyilatkozata Szabadkáról

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) nyilatkozatot tett közzé Szabadka veszélyben lévő belvárosával és a megindult bontásokkal kapcsolatban, amelyben Kecskeméti Norbert elnök beszámol a helyszíni bejárás tapasztalatairól, a szervezetnek a városmag védelme érdekében eddig tett lépéseiről és az elért eredményekről.

FME - Szabadka a délvidéki gyöngyszem!

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) kinyilatkoztatja, hogy az egykor a történelmi Magyarország részét alkotó Szabadka városa történelmi, építészeti és kulturális örökségei jelentős veszélynek vannak kitéve. Szabadka jelentős és párját ritkító, a XIX. század közepétől a XX. század elejéig kiépült eklektikus és szecessziós városmagja egyedi építészeti világot képvisel az európai városok között. Nem csupán magyar, hanem véleményünk szerint olyan világörökség, amelynek megóvása, védelme és fennmaradásának biztosítása nem lehet kérdéses. Az európai kultúra fennmaradása okán elemi érdeke Magyarországnak, Szerbiának és az Európai Uniónak egyaránt, hogy ezek az értékek ne pusztuljanak el.

 

 

Szabadka építészeti jelene – jelentés a bejárást követően

Az FME és a Váralja Szövetség 2011. november 19-20-án két napos szakmai látogatást tett Szabadkán, ahol 12 fő jelenlétében, 3 fős csapatokra bontva bejárta a város minden részét, amelynek során mintegy 4000 fotó készült. A bejárás és fotók általi dokumentálás lényege és célja az volt, hogy pontot tegyünk a Szabadkát érintő pontatlan és ellentmondásos hírekre. A médiában súlyos csúsztatások és az ügyet degradáló manipulatív fotók láttak napvilágot, amelyek azt sugallják, hogy semmilyen értékrombolásról szó sincs, hanem csak értéktelen putrik lebontásáról. Sajnálatos tény, hogy közelítőleg legalább 50 olyan épületet láttunk a történelmi belvárosban, amelyek már üresen állnak és az enyészet jeleit mutatják. Ebből jól kirajzolódik, hogy a belváros veszélyeztetett. Itt biztosan mondható, hogy nem a felújítások, hanem a bontások sora fog következni. Ezt a félelmünket alátámasztja az 1853-ban épült, egykor a város főterén álló klasszicista Színház lebontása (csak az oszlopokat hagyták meg!) és a 2010-ben elfogadott szabályozási terv is, valamint a városban újonnan kialakult foghíjak, illetve a már üresen álló épületek. A rombolási folyamat nem újdonság, hiszen a korábbi évtizedekben is folyamatos volt, de nem ilyen mértékben és léptékben. Az ilyen jellegű városrombolás  sajnálatos jelenség a Kárpát-medencében, az egykori gyönyörűen kiépített történelmi városmagokban. Szabadka utcáinak bejárása során elképesztő látványok fogadtak minket, hiszen számtalan polgári házat bontottak már le, ahol az oda tervezett új épületek táblái hirdetik az új beruházásokat.

Korábban napvilágot láttak azok a gondolatok és tervek, amelyek Szabadka és térsége lakosságának (jelenleg 147.000 fő) növelésével járt volna, amely okot adott új tömbök építésére a régi tömbök helyén. Mivel ez a gondolat nem vált be, többek között a válság okozta helyzet végett, így a rombolások egy időre szünetelnek, hiszen nem hogy nő, hanem csökken a lakosság a 40%-os munkanélküliség mellett.

 

 

A pusztítás híre tehát igaz, csak jelenleg lassult a folyamat a gazdasági válság okozta hatások következményeként. Úgy hisszük, hogy ez egy utolsó lehetőség a város értékeinek a megmentésére. Szabadka értékei haladékot kaptak. Mondhatnánk, hogy most vagy soha. Most kell a szakmának, civileknek, politikusoknak egymás mellé állnia és a cél érdekében lépéseket tenni és eredményeket elérni.

Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) ülése

Az FME a Szabadkát feltérképező túra után jelezte Kőszegi Zoltán országgyűlési képviselőnek, bizottsági tagnak, hogy a délvidéki városban súlyos gondok vannak az épített örökségek tekintetében. Ezért felhívásunkra napirendi pontra került a délvidéki város ügye. 2012. április 24-én a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága 14 órakor kezdődő ülésén (NÖB jegyzőkönyve a cikk végén letölthető) a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) és a Váralja Szövetség fél órás diavetítéssel és felszólalással ismertette a 12 fős bizottság előtt a Szabadka történelmi belvárosát érintő pusztítási, bontási folyamatokat, valamint annak várható súlyos következményeit. A közelmúltban, elektronikus formában egy együttműködés lehetőségét ajánlottuk a Save Subotica mozgalomnak is, akik szintén részt vettek az ülésen, hiszen összességében kijelenthető, hogy mindhárom civil szervezet célja megegyezik.

 

 

Összefoglalva

• Veszélynek kitett terület: történelmi belváros
• Veszélynek kitett épülettípusok: polgári házak, középületek
• Veszélynek kitett építészeti stílusok: eklektika, szecesszió

Állásfoglalás a történelmi városmag védését illetően

Az FME Szabadka történelmi városmagjában lévő a mai napig fennmaradt építészeti értékeket teljes mértékben megtartandó elemeknek tekinti. Hamisnak és szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Szabadka mezővárosi jellegét adó földszintes és emeletes eklektikus és szecessziós házai ne legyenek védettek. Szabadka történelmi városmagját kiemelten védendő értéknek tekintjük.

Szabadka történelmi belvárosának megőrzésének indokai az FME álláspontja szerint: 

• Jelentős magyar történelmi színhely
• Magyarság délvidéken való folyamatos jelenlétének bizonyítéka
• Magyar művészeti alkotókészség (építészet, szobrászat, festészet stb.) magas fokú fizikai bizonyítéka
• Az Osztrák-Magyar-Monarchia építészeti világa, amely egységesen érvényesült a Kárpát-medencében
• XIX. századi urbanisztika, mezővárosi jelleg hagyatéka
• Kiemelkedő értékű szecessziós és eklektikus épületek együttes megjelenése
• Egységes városkép megléte (ahol nem sérült)
• Megfelelő etnikai összetétel arányának a megtartása

Szabadka belvárosát érintő beruházások

Az FME határozottan és mélyen elítéli a Szabadka belvárosában zajló építési folyamatokat, amelyek a meglévő egységes épített örökség elpusztításával valósulnak meg. A helyi és globális kultúra pusztítását és egyben a magyar építészeti világ eltörlését célzó profitéhes beruházások nem európai magatartásról tanúskodnak, hanem barbár a múltat eltörlő intézkedések sorozatáról. Jelentős problémát okoz, hogy a lebontott építészeti értékek helyére épülő új házak semmilyen módon nem illeszkednek, nem alkalmazkodnak a XX. század elejéig kialakult városi szövetbe, amely Szabadka sajátos építészeti világát jelenti. Tervezési, anyagi és kivitelezési színvonala is a minőség nélküli építészetet képviseli, amely a globális, helyi értékeket pusztító trendet követi, amelynek súlyos következményei lesznek.

 

 

Szabadka belvárosában történő beruházások következményei

Amennyiben a belvárosban folytatódnak a meglévő beruházásokhoz hasonló folyamatok, akkor Szabadka elveszíti építészeti sajátosságát, egyediségét. Ezzel egy időben a magyar kultúra építészeti és történelmi lenyomatai is eltűnnek, miközben a város radikális építészeti minőségvesztést szenved. Ne felejtsük el, hogy a földszintes és többségében egyemeletes épületek helyére épülő 6-7 emeletes tömbökkel a város lakossági terhelése megnő, valamint ez a délvidéki magyarságra nézve negatív következménnyel járna, hiszen az etnikai arányok nagymértékben megváltozhatnak.

Szabadka építészeti örökségvédelme – a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet Igazgatójának írt levelünk kérdései és az arra kapott válaszok

Aggodalomra ad okot, hogy Szabadka belvárosában csak a Városháza, a Reichl-palota és a Zsinagóga védett. Bár Vass Gézának, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójának 2012. március 9-én írt levelünk kérdéseire azt az egyszavas („NEM") választ kaptuk (2012. március 26-án), hogy nem csak ez a három épület védett. A következő kérdést is feltettük az igazgató úrnak: „Vannak helyi védelem alatt álló épületek? Ha igen, akkor hány db épület áll helyi védelem alatt?" Idézzük a válaszát: „IGEN, KB. 1000" Nos, úgy hisszük, hogy itt valami nem stimmel. Ha ilyen sok védett érték van, akkor hogy lehet az, hogy sorra tűnnek el a belvárosból az értékek? A másik pedig, hogy a lebontott értékek nem védettek, akkor mi védett? Nem értjük! Összesen 10 kérdést tettünk fel az igazgató úrnak, amelyre elektronikus úton - az első kérdést kivéve - egyszavas IGEN válaszokat kaptunk.

Vass Gézának írt levelünk kérdései:

1. Valóban csak a Zsinagóga, a Városháza és a Reich palota élvez műemléki védettséget? Ha igen, akkor miért nincs több épület műemléki védelem alatt?
2. Vannak helyi védelem alatt álló épületek? Ha igen, akkor hány darab épület áll helyi védelem alatt?
3. Terveznek műemléki, illetve helyi védelem alá helyezni épületeket?
4. Létezik Szabadka esetében Műemléki Jelentőségű Területi (MJT) védelmi státusz?
5. Áll valamiféle védelem alatt a történelmi belváros?
6. Elkészült már Szabadka építészeti értékleltározása? Ha igen, akkor hány épületet tartanak védendő értéknek?
7. Készült terv az egységes városkép megőrzése érdekében?
8. Létezik támogatási rendszer az épületek felújítását illetően?
9. A város megőrzendőnek tartja az eklektikus és szecessziós épületekből álló városmagot?
10. Van tudomása a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek további épületbontási tervezetekről?

Az FME véleménye szerint számtalan olyan egyházi és polgári építészeti érték található a városban, amelyek műemléki védettséget érdemelnének. Álláspontunk szerint további műemléki védések szükségesek. Ebben véleményünk szerint óriási felelőssége van a város vezetőinek és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek. Az említett felek megerősítésében pedig a szakmának és helyi civileknek is óriási felelőssége van. Továbbá fontos volna a helyi építészeti értékvédelem megvalósítása is, amelynek során a műemléki védettséget élvező és az esetlegesen az alá kerülő épületeken kívül - értékességüktől függően - szintén védelmet kapnának újabb épületek, csak alacsonyabb státuszban (helyi védettség) - bár Vass Géza állítása szerint mintegy 1000 épület már helyi védelem alatt áll.

Alapvetően a Műemléki Jelentőségű Terület (MJT) megvalósítását tartjuk célravezetőnek, amelynek a fő célja az volna, hogy a történelmi belváros ne szenvedjen további veszteségeket. A levelünkre kapott válasz alapján ez a védelmi státusz is létezik Szabadkán. Igen választ kaptunk arra is (5. kérdés), miszerint védelem alatt áll a történelmi belváros. Ez nagyszerű, de akkor miért történnek ott bontások?! Ez a kérdésünk a 9. kérdésre is vonatkozik! Kíváncsiak lennénk a 7. kérdésre kapott válasz tartalmi hátterére is, hogy milyen terv létezik az egységes városkép megőrzésére. Az utolsó, vagyis a 10. kérdésre kapott válasz alátámasztja mindannyiunk félelmét, hiszen IGEN választ kaptunk arra, hogy további épületeket is le fognak bontani, amelyről a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek is tudomása van!

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalásának kikérése

2012. március 9-én levelet írtunk a KÖH elnökének, Dr. Tamási Juditnak is, hogy kikérjük a magyar műemlékvédelmi hatóság véleményét a szabadkai városrombolásról, valamint kérdésként fogalmaztuk meg, hogy mit tehet, vagy mi az, amit célravezetőnek tart az értékek védelmének kapcsán.

Összefoglalva megtudtuk a következőket:

A válaszlevélből kiderült, hogy a KÖH a lehetőségeihez képest részt vesz az értékek mentését elősegíthető lépések szakmai támogatásában, segítségnyújtásában. A tavalyi Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén a helyi magyar és szerb civilek támogatásával együtt kezdeményezték az érvényben lévő rendezési terv felülvizsgálatát. A KÖH kezdeményezte a magyar és szerb műemlékvédelmi intézmények szoros együttműködését is, amely jelenleg is folyamatban van, hiszen a két ország szakemberei már találkoztak, de hivatalos megállapodás még nem született. Sor került egy nemzetközi rendezvényre is, amelyet a KÖH szakmailag támogatott, ahol helyi, hazai és külföldi szakemberek bevonásával intézkedési ajánlásokat fogalmaztak meg. Úgy hisszük, hogy a KÖH a lehetőségeihez képest megtesz mindent, hiszen ez jól kiolvasható az eddig megtett lépésekből.

Célunk

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete és a Váralja Szövetség célja, hogy Szabadka történelmi belvárosa, annak egyedülálló építészeti világa fennmaradjon a jövő nemzedékei számára. Ezért a lehetőségeinkhez képest próbálunk célravezető lépéseket tenni.

Megtett lépéseink

• Petíció indítása a belváros megóvásáért – eddig több mint 34.000 aláírással (Váralja)
• Szabadka belvárosának fotók általi dokumentálása – helyszíni szemrevételezés
• Tájékoztatás kérése a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézettől
• Állásfoglalás kérése a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH)
• Figyelemfelhívás a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagjainak
• Tényfeltáró előadás a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága (NÖB) 2012. április 24-én 14 órakor tartott ülésén

Végszó

Bízunk abban, hogy mind a magyar, mind a szerb fél felismeri azt a tényt, hogy Szabadka belvárosát meg kell őrizni, hiszen ez közös történelmi, építészeti és kulturális örökségünk.

Kecskeméti Norbert
az FME Elnöke

Kapcsolódó oldalak:

Fagyott talaj – ami a szabadkai „városrombolásról" elmondható