Épületek/Örökség

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése

1/1

?>
1/1

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése
Épületek/Örökség

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése

2000.11.20. 12:51

Projektinfó

Térkép:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Építészek, alkotók:
Hegedűs Péter

A fejlesztés célja, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), mint a főváros egyik legértékesebb közgyüjteménye jelenlegi helyén kibővülve, méretében, funkcióiban és szolgáltatásaiban korszerű, minden igényt kielégítő nagyvárosi könyvtárrá válhasson. A tervező, Hegedűs Péter (MATESZ) írása az épületről.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rekonstrukciójával és bővítésével tervezett székház-együttest a könyvtár meglévő három, egymáshoz csatlakozó épületéből alakult ki: W jelű épület:Budapest,  VIII. Szabó Ervin tér 1, Wenckheim-palota  (műemlék)R  jelű épület:Budapest,  VIII. Reviczky u. 3. (egykori lakóépület)B  jelű épület:Budapest,  VIII. Baross u. 18.  (új épületrész, egykori lakóépület helyén)

A palota építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt (1842-1912). Az építkezést 1886-ban kezdték meg, és 1891-ben fejezték be. A fényűző eklektikus főúri palota tervezője Meining Artur (1853-1904), német származású építész. 1926 végén a Főváros megállapodott az épület megvételéről az örökösökkel. A könyvtárrá történő átalakítási munkák 1927-től 1931-ig folytak. A Wenckheim-palotába történt 1931-es beköltözés óta a palotában átfogó rekonstrukció nem volt. Az eltelt évek állománygyarapodása a helyhiányt nyomasztóvá, az állomány hozzáférhetőségét nehézkessé, a lehetséges szolgáltatásokat korszerűtlenné tette.

1995 októberében a Fővárosi Közgyűlés a FSZEK kezelésébe adta az ún. Pálffy-palotát, mely a FSZEK-al közvetlenül szomszédos (Ötpacsirta u. 5.). A MATESZ tervező iroda (vezető építész tervező Hegedűs Péter) elkészítette a Pálffy-palota rekonstrukciójának és átalakításának terveit a Zenei Gyüjtemény és a könyvtári irodák egy része céljára és a kivitelezési munkák 1998-ban befejeződnek.  E lépés meghatározó jelentősségű volt, mert - mint az épületegyüttes negyedik épülete - biztosítja a központi könyvtár rekonstrukciójának és bővítésének feltételét jelentő kubatúrát.

Mindezen előzmények 1997 elején aktuálissá tették a FSZEK központi könyvtára bővítésének és rekonstrukciójának alapját jelentő szakmai program elkészítését. A Papp István főigazgató-helyettes által kidolgozott szakmai program alapján 1997-ben Hegedűs Péter építész vezetésével a MATESZ tervező iroda építési engedélyezési tervet készített, melyre az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1997 októberében adott építési engedélyt. A tervezett fejlesztéshez a Magyar Állam céltámogatást biztosított, igy 1998-ban megkezdődhetett a kiviteli tervek készítése, és még ebben az évben a Baross u. 18. alatti  új épületrész alapozása is elkészült. Az építkezés azóta -a könyvtár üzemelését lehetővé tevő ütemekre bontva- folytatódik. Az első, meghatározó ütem ünnepélyes átadására 2000 november 15-én került sor, és november 20-tól a könyvtár a közönség számára is nyitva áll. A palota műemléki tereinek restaurálásával 2001 decemberére a teljes beruházás befejeződik, melyhez -a Főváros igérete szerint- a Reviczky u. forgaloncsillapított térburkolatos átépítése is kapcsolódik.

A fejlesztés előtt a meglévő területek a három (W + R + B) épületben összesen: 7.042 nettó m2
W (Wenckheim-palota) területe: 4.410 nettó m2
R  (Reviczky u.3.) területe: 1.500 nettó m2
B  (Baross u. 18. lebontott épület) területe: 1.132 nettó m2

A tervezett fejlesztés utáni alapterület összesen: 12.875 nettó m2
W (Wenckheim-palota udvarbeépítésekkel és galériával növelt) tér: 5.773 nettó m2
R  (Reviczky u. 3. tetőtérbeépítéssel növelt) területe: 2.135 nettó m2
B  ( Baross u. 18. nyolcszintes új épületrész) területe: 4.967 nettó m2

Ezzel mintegy 1.100.000 kötetes, korszerű könyvtár jöhet létre, mely mind a használat, mind az üzemelés szempontjából szerves egységet képez, megőrizve és új elemekkel kiegészítve a palota műemléki értékeit és hangulatát.  

Beépítés, funkciók elhelyezkedése:

Az épületegyüttes új eleme a Baross u. 18 sz. épület telekrészére tervezett zártsorú beépítés, mely a meglévő telekhatárra-, a Wenckheim-palota és a Baross u. 20. sz. épület közé épült, a Reviczky utcai épület udvari szárnyaihoz is csatlakozva. Az épületrész Baross utcai homlokzata a Wenckheim-palota homlokzati tagolódásához igazodik (lábazat, ővpárkány, főpárkány), párkánymagassága a Baross u. 20. sz. főpárkányához-,  gerincmagassága a két meglévő épület gerincmagassága közé illeszkedik. A Reviczky u. 3. belső udvarát megőrizzük. A Wenckheim-palota csatlakozó hátsó udvarát a három épület egybenyithatósága érdekében beépítjük, központi belső udvara üvegtetővel fedett új előcsarnokká változik. Az épületegyüttes közönségforgalmi bejárata e belső udvarba vezető Reviczky-utcai oldalbejárat lesz. A Wenckheim-palota Szabó Ervin téri főbejárata rendezvényi bejáratként funkcionál.

A koncepció legfontosabb elemei, melyek a meglévő adottságok mellett feltételei egy jól működő és hosszú időre tervezett könyvtárnak:

- A három épület egyetlen szerves egységgé alakítása úgy, hogy a Wenkheim-palotát tehermentesítsük a kiszolgáló funkcióktól és megőrizzük értékeit
- Az olvasó, a könyvtáros és a könyv útjának határozott elkülönítése
- Tágas bejárati térrendszer kialakítása
- Világos és könnyen áttekinthető térkapcsolatok létrehozása
- A nyilvános szolgálat térrendszerének felfűzése a nagyobb forgalmú terektől az elmélyültebb használatot biztosító terekig
- A szolgálati pontok elhelyezése a raktárak és nyilvános övezetek határán
- A fő függőleges közlekedési útvonal igényes elhelyezése és megoldása az eltérő szintmagasságú épületrészek között
- A lakosság minden rétegének szabad mozgását lehetővé tevő nyilvános szoglálati terek
- A pince- és padlásterek tehermentesítése a fő-funkcióktól

A térbeli elrendezés megfogalmazásánál a fenti szempontok érvényesültek. A közönségforgalmi lépcső- és felvonóblokk, a könyvraktárakra "támaszkodó" szolgálati lépcső és felvonók a szintenkénti olvasószolgálati pontokkal, valamint a közönségforgalmi vizesblokkok az épületegyüttes súlypontjába kerültek anélkül, hogy az épületrészek áttekinthető ősszenyitását akadályoznák.

Az építészeti - belsőépítészeti koncepció a falak mentén telepített beépített bútorokkal, egyedi íves pultokkal, -melyek formailag is kiemelik az olvasószolgálati pontokat-, a pillérek köré fűzött  számítógépes munkahelyekkel, a gombafejes pillérek körül kialakított rejtett világítással, a barátságos, otthonos, természetes anyagok alkalmazásával az izgalmas, érdekes építészeti térkapcsolatok hatását fokozza, azzal szerves egységben készült. Belsőépítész tervező: Hefkó Mihály.

1.szint, alagsori- és pinceszintek:
A szolgálati parkológarázs, a szociális blokkok, és raktárak (göngyöleg, karbantartás), valamint a gépészet területe. (Trafó, sprinkler-központ, hőközpont, szellőzőgépház). A Wenckheim palota ablakos alagsori szintjein kiszoláló funkciókat helyeztünk el: ide került a rendezvényi ruhatár, rendezvényi- és szolgálati vizesblokk, és a földszinti ruhatárból nyílóan a ruhatár "bővítése".

2.szint, földszint:
A palota Reviczky utcai oldalbejárata a könyvtár új nyilvános bejárata, mivel a Szabó Ervin téri bejárathoz nem tartozik megfelelő előcsarnok, nem szolgálható ki felvonóval, és az új könyvtáregyüttest tekintve "külpontos" elhelyezkedésű. E bejárat reprezentatív rendezvényi bejáratként funkcionál. A díszes oldalbejárat az üvegtetővel fedett belső udvarba-, ill. a ruhatárba vezet. E fedett belső udvar -városi tér- az ellenőrzési pont előtt helyezkedik el, és egybe nyílik az egykori kocsiszin területén elhelyezett, többcélúan használható kávézóval. A napilapolvasó-kávázó a belső udvar területére is kiterjed.

A kölcsönzési-ellenőrzési pont elhelyezése a hátsó keresztszárny alatt-, annak pilléresítésével történt.  A legnehezebb feladat az eltérő szintmagasságú épületeket összefogó, ugyanakkor minden-, a nagyforgalmú épület előírésait kielégítő lépcső- és felvonóblokk elhelyezése volt. Ennek alkalmas helye az I. és II. épület határán a Reviczky u.3. épület régi lépcsőháza helyén, súlypontban van. Itt lehet csak megoldani , hogy a Reviczky u. 3. sz épület szervesen bekapcsolódjék a könyvtár térrendszerébe, hiszen szintjei eltérnek a palota és az ahhoz igazodó új Baross utcai épületrész szintjeitől.

A Baross utcai új épületrész a nagyforgalmú, szabadpolcos un. böngészde területe. A Reviczky u.-i -eltérő padlószintű- épületbe az egyébként is elkülönítendő funkciókat helyeztük; a földszinten ez a gyermekrészleg. Elhelyezkedése ideális, a kőrpillérekre kiváltott középfőfal helyén húzódó stilizált fasor, szivárvánnyal képezi a belsőépítészeti koncepció gerincét, saját belső védett játszóudvarral, az udvarban sárkányos samott-plasztikával melyre a szabadpolcos könyvkiválasztó övezetekből rálátni. Belsőépítész: Jabab Csaba. Az udvari samott-sárkányokat Pusztai Ágoston készítette. A szolgálati bejárat a hozzá kapcsolódó tércsoporttal a Baross u.-ról nyílik, közvetlenül kapcsolódva a szolgálati lépcsőhöz és felvonóhoz.

3. szint:
A Wenckheim-palota meglévő félemelete a ruhatár fölötti födémmezővel kiegészül, és kapcsolódik hozzá a teljes Baross u.-i épületrész tágas, pillérhálós szabadpolcos könyvkiválasztó övezete, mely a földszinti böngészdével együtt a könyvtár legnagyobb forgalmú területe. Az olvasószolgálati pont (a földszinti fölött) itt is súlypontban, a szogálati lépcső és felvonók körük helyezkedik el.

4. szint:
A teljes emelet a nem kölcsönözhető (prézens) szolgáltatások területe. A Wenckheim-palota olvasók által kedvelt, gyönyörű termei felújítva továbbra is olvasótermekként működnek. A palota Reviczky u.-i szárnyában lévő raktárak helyén is olvasótermet (szociológia) helyezünk el. A korábbi díszes katalógusterem is olvasóteremként működhet és a tükörfolyosó területe is megszabadul a katalógusszekrényektől. A középső apszisos terem a szomszédos termekkel és a tölgyfateremmel rendezvényi- és olvasótermek. A Baross u.-i új épületrész a Reviczky u.-i belső udvar felé félkőríves olvasóterasszal kitágul. A terasz mentén kőrben olvasóhelyeket telepítünk, mögötte folyóiratállványokkal. A Reviczky u-i épületrész  olvasóterme az új lépcső- és felvonómag segítségével érhető el.

5. szint:
E szint a Reviczky- és a Baross u.i részen a Budapest Gyüjtemény termeit, olvasóhelyeit, kutatófülkéit, ill. a különgyüjtemények klimatizált raktári területeit tartalmazza, valamint egy-, az R épület belső udvara körül felfűzött galériát, olvasóhelyekkel. A Wenckheim-palotában ez a szint csak a Reviczky u.-i szárny egy részére és és a keresztszárnyra korlátozódik, kézikönyvekkel és olvasóhelyekkel (szociológia). Az olvasószolgálati pont -a szint alapterületével arányosan- kisebb területű. Ez a szint az utolsó olvasói szint. E fölött már könyvraktárak, valamint irodák helyezkednek el. A födémek a raktárakban mindenütt tömör raktárra méretezettek.

6. emelet:
E szint a legnagyobb raktári szint. A Baross utcai teljes alapterület raktár, és felújítva megtartjuk a Wenckheim-palotában meglévő Ganz-Danubius raktári polcrendszert is. E raktársor két legtávolabbi termébe kerül (klimatizálva) a nem kölcsönözhető, védett állomány.

7. emelet:
A Reviczky-u-i épület tetőszintjén kialakított-, és a Baross u.-i épületrészre félkőrívesen átforduló irodaszintet helyeztük itt el, egységes irodai övezetben (szerzeményezés, feldolgozás, katalogizálás, számítógépesítés, irodák stb.). Mögötte a személyzeti lépcsőre és felvonókra fűzve könyvraktárat telepítettünk. A Wenckheim-palota keresztszárnyának tetejére került a gázkazánház, gázmérő és szellőzőgépek.

8. emelet:
A Baross u.-i új épületrészben helyeztük el az utolsó könyvraktári szintet. Az épület súlypontjában, sűllyesztett tetőszinti "udvarba" telepítettük a hűtőtornyot, és ide fordul a szellőzési rendszerek nagy része is.

Hegedűs Péter

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk