A Gellérthegyi Sikló, mint a Budai Korzó új eleme

A születőben lévő budai korzónak fontos eleme lehet a tervezett Gellérthegyi Sikló, mely közvetlen tömegközlekedési kapcsolatot létesít a korzó, valamint a Citadella és a Szabadság-szobor együttese között. A KÖZTI által jegyzet terveket az építész, Pottyondy Péter mutatja be. 

Az elmúlt években több, a budai Dunaparton megvalósult és folyamatban lévő építési beruházás nyomán lassan valósággá válik a „budai korzó", a népszerű, pesti korzó több évtized óta vágyott párja. Elkészült a Várkert Bazár, a Várkert Kioszk, az Orvostörténeti Múzeum és a Rudas Fürdő felújítása, a Lánchíd utca újjáépítése, megépült a Lánchíd 19 és a Clark Hotel. Folyamatban van a Lánchíd és a Budavári Sikló felújítása, a Citadellát újra értelmező átalakítás, a Rác Fürdő életre keltése, a Gellért-hegy dunai oldalának rendbe tétele.

A budai korzónak lehet fontos eleme a Gellérthegyi Sikló, ami új élményeket kínálva, közvetlen tömegközlekedési kapcsolatot létesít a budai korzó déli vége, a Citadella és a Szabadság szobor gellérthegyi együttese között. Óriási környezeti terhelés szűnhet meg a sikló megépítésével azáltal, hogy – a kerületvezetés elképzelése szerint – a továbbiakban nem mehet fel a napi kb. 300 turistabusz a hegyre.

A Gellérthegyi Sikló létesítésének terve az 1880-as évektől kezdve újra és újra felvetődött, de a megvalósulásig eddig egyik terv sem jutott el. A jelenleg építési engedéllyel bíró változat korszerűségi felülvizsgálati terveit a KÖZTI Zrt. készítette a Roth János és Társai Építészműterem, valamint a KM07 Építész Műterem 2009-ben készült terveire alapozva. Az eltelt 12 év alatt megváltozott beruházói igények és a ma érvényes szabályozási, rendeleti környezethez igazodva a KÖZTI Zrt. 2021 folyamán új koncepció, majd engedélyezési tervet készített. A tervezett Sikló világörökségi és természetvédelmi területen, nem szokványos műszaki megoldásokkal valósítható meg, így a folyamatban lévő engedélyezési eljárások ennek megfelelően sokrétűek és szigorúak.

A terv szerint a Rác Fürdőtől a Citadella sétányig futó, több mint 105 méter szintkülönbséget leküzdő, majd 300 méter hosszú sínpáron vezetett siklópálya mentén több épület, műtárgy épül.

Az alsó állomás előtt, a Hegyalja út - Krisztina krt.- Hadnagy utca által határolt, háromszögletű területen létesül a Sikló fogadótere. A minél több fa megóvása érdekében a meglévő, ligetes lejtőt nagyrészt megtartva, a Siklót kiszolgáló, kiegészítő létesítmények terepbevágásba, az akadálymentes, burkolt rávezető utak a meglévő lehajtó híd alatti, növényzettel nem fedett területekre kerülnek.

A terv szerint a fogadótérről a Hegyalja út alatt átfúrt, gyalogos aluljáró vezet a Gellért-hegy lábánál, a hegy gyomrában kibányászandó alsó állomáshoz, ahol a ki- és beszállást biztosító peronszint alatt egy technológiai szint létesül.

Az elképzelésnek megfelelően a Gellért-hegy északi, meredekebb lejtésű, erősen fásult szakasza alatt egy 34°-os dőlésű, bányászati módszerekkel megépített, majdnem 100 méter hosszú alagút vezet az Orom utca vonalában megépülő, kitorkolló műtárgyhoz.

A Sikló sínpályája az alagútból kilépve, körülbelül 200 méter hosszban lábakra állítva fut tovább. A sínpálya ezen szakaszára esik a két, egymással ellenkező irányban mozgó, egyenként 52 fős panoráma kabin kikerülési pontja, a „kitérő". A fák koronaszintjén futó sínpár és az azt tartó, növényfuttató hálóval takart lábak biztosítják a meglévő sétányok további, akadálytalan használatát. A 350 méter sugarú ívre szerkesztett, felső pályaszakasz a Gellérthegy ligetesen fásult, átlagosan 10°-ban emelkedő területén fut, így a pályaépítés viszonylag kevés fát érint. A gondos környezettervezésnek és a Sikló biztonsági űrszelvényének lehetséges minimumra csökkentésének köszönhetően a teljes Sikló projekt okán összesen 91 fa kivágása szükséges, amiből 35  úgynevezett „holt fa", amit biztonsági és környezetrekonstrukciós okokból egyébként is ki kell vágni, majd új ültetéssel kell pótolni. Kötelező fapótlás keretében a projekt megvalósulása során mintegy 800 új, őshonos fát kell elültetni az illetékes hatóságok által meghatározott helyeken.

A Sikló legfelső, épített, egyben legkomplexebb eleme a felső állomás. A korábbi tervekkel ellentétben a sikló kabin érkezési, indulási szintje nem a Citadella sétány magasságába fog esni, hanem egy szinttel lejjebb, hogy a szükséges technológiai építmény miatt ne változzon meg a hegy Pestről feltáruló sziluettje. A sétány mellett csupán egy – az utasokat a mindenkori időjárástól védő – fűtött, hűtött váróterem létesül. A Citadella sétány szintje alatti peronok és a sétány között többféle kapcsolat épül a terv szerint. A fogadóépülethez hasonlóan itt is támfal mögé rejtett kiszolgáló helyiségek mellett, a meglévő sétány vonalában kényelmes, külső lépcsők vezetnek a sétányhoz. A váróteremben egy felvonó és egy belső lépcső biztosítja az akadálymentes kapcsolatot.

Külön kell szót ejteni a felső állomás tervezett helye mellett meglévő két „kilátó" pontról. Ezek mai műszaki állapotuk miatt méltatlanok és alkalmatlanok eredeti rendeltetésük betöltésére. A többször javított támfalak életveszélyesek, az ivókutak kifosztva, víz nélkül árválkodnak, a növényzet pedig olyan mértékben körül nőtte mindkettőt, hogy valós kilátás már csak az egyik pont egy negyedéről nyílik a Duna felé. A tervezett Sikló projekt beruházója vállalásának köszönhetően a két „kilátó" pont elbontásával területük parkosítható. A kilátóhelyek pótlására a felső állomás részeként egy szoborszerűen alakított, ellipszis alakú rámpa épül, mely egy újabb élmény útvonal lehet a Sikló peronszintje és a Citadella sétány között. Az egyik oldalán pihenőpaddal határolt rámpa alatt fut a sínpálya, így a panorámakabinok érkezése, indulása térbeli élménnyé válik az utasoknak és a várakozóknak egyaránt.

A tervezett épületek részletalakítása, anyaghasználata igazodik a természeti és világörökségi védelem alatt álló környezethez. A föld alatti munkálatokból kikerülő kemény márga adalékos, műkőszerűen csiszolt felületű, látszóbeton felületek diszkrét, kortárs elemeivé válnak a befogadó környezetnek.

Remélhető, hogy az egyértelműen „zöld" Sikló projekt majd 150 éves sikertelen története véget ér, a terv minden még szükséges engedélyt megkap, és megvalósul!

Pottyondy Péter

Szerk.: Paár Eszter Szilvia