Környezetvédelmi engedélyt kapott a Gellért-hegyi sikló

Az engedély, amellyel most zöld utat kapott a sikló építése, 2031. november 30-ig érvényes, a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 

Miután megkapta a környezetvédelmi engedélyt, megnyílt az út a gellérthegyi sikló megépülése előtt - írta meg a Népszava. A kormányhivatalok honlapján megtaláltuk a vonatkozó, közel 50 oldalas, november 19-én publikált dokumentumot, amiben a környezetvédelmi előírások felsorolásánál egyebek mellett arra is kitérnek, hogy a védett természeti területen tervezett fakivágások és fapótlások véglegessé vált természetvédelmi engedély birtokában, és az annak alapjául szolgáló fakivágási és pótlási terv szerint végezhetők. A pótlásról a létesítmény műszaki átadásáig kell gondoskodni. Mivel a területen védett állatfajok is vannak, a fakivágás, cserjeirtás során tekintettel kell lenni az ő vegetációs idejükre is.

Ezzel kapcsolatban korábban megírtuk, hogy a beruházó 94 fa kivágására kapott engedélyt, ám a főváros csak akkor támogatná a projektet, ha az kevesebb fa kivágásával járna. A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ezután közleményt juttatott el lapunkhoz, amely itt olvasható. és amelyben többek között ezt írták: "Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy 35 fát pusztán az egészségi állapota miatt is ki kell vágni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a kivágott fák pótlására a társaság közel kilencszáz előnevelt fát ültet. A pótlás pontos helyét a terület tulajdonosai, az illetékes hatóságok, és kezelők fogják kijelölni, a beruházó nyitott az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre."

Az engedélyben kiemelik továbbá azt is, hogy a tervezett létesítmény felső állomásának épületében kizárólag a közlekedési létesítmény funkciójához kapcsolódó épületrészek létesíthetőek. Ez az épület és a kilátó rámpa szín- és anyaghasználatában a táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedését kell megvalósítani. A védett természeti területen az építés során a területigénybevételt minimalizálni kell, részletes területrendezési tervet kell kidolgozni a két felhagyott kilátópont elbontásáról és a helyükre tervezett területhasznosításról, amit engedélyeztetni kell a Természetvédelmi Hatósággal. A tervezés és kivitelezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a földvár felszíni terepplasztikai elemeinek (sáncának) megóvására. Az építés befejezését követően a roncsolt területeket rehabilitálni kell. 

Mindemellett kitérnek még zaj- és rezgésvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási szempontokra is, a világörökségi hatástanulmányból is idéznek benne (erről nyáron az Építészfórum is beszámolt), tartalmaz szakhatósági véleményeket, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park állásfoglalását is. Az Örökségvédelmi Osztály kulturális örökségvédelmi szempontból arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a beruházás nagyberuházásnak minősül, előzetes régészeti tervdokumentáció készítése szükséges, ezt a Várkapitányság készíti el a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján.  

 A környezetvédelmi engedély a véglegessé válást követően 2031. november 30-ig érvényes, a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.