/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Örökség

A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait

1/3

?>
?>
?>
1/3

A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait
Épületek/Örökség

A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait

2010.12.09. 08:39

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Dég, Magyarország

A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség dokumentumait tartalmazta.

„A szabadkőművesség átszövi a magyar nemesség történetét, s ennek leginkább látható, szinte jelképszerű alkotása a dégi kastély, azonban nem szabad elfeledkeznünk a 18. századi előzményekről sem" - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a dégi kastélyt is kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: így eshetett meg, hogy egy korabeli ismeretlen alkotó egy festményen ábrázolta Mozartot Esterházy „Fényes" Miklóssal egy szabadkőműves szertartás figurájaként.

 

1/3

 

 

Mindenki, aki számít
A szabadkőműves mozgalom Angliában a 17. századtól kezdett elterjedni, a négy londoni páholy 1717-ben alapította meg az Angliai Nagypáholyt. A Francia Nagyorienst 1728-ban hozták létre Párizsban. A sokszínű, a felvilágosodás eszmeiségével összefonódó, progresszív mozgalom gyorsan terjedt Európában: a korabeli Magyarország területén az első páholyt Brassóban alapították 1749-ben. Bár a Felvidéken és Pest-Budán is alakult szabadkőműves társaság, az úgynevezett Draskovich páholy (amely egyúttal egy „magyar rendszerű" szabadkőművességet is jelentett), a „titkos" magyar társaságok központja a 18. században Bécs volt. A korabeli Habsburgok ugyanis jó viszonyt ápoltak a szabadkőművesekkel, annyira, hogy Mária Terézia férje, I. (Lotaringiai) Ferenc még trónörökösként, 1731-ben Hágában csatlakozott hozzájuk, sőt, 1742-ben az ő közreműködésével alakult meg „A három kánonhoz" elnevezésű első bécsi páholy. Mária Terézia eltűrte a szabadkőműveseket, így magyar Testőrségében nyíltan tevékenykedtek a szabadkőművesek: Barcsay Ádám, Orczy Lőrinc, Báróczi Sándor is a mozgalom tagjai voltak. Persze a szabadkőművesség Magyarországon is megállíthatatlanul terjedt: Kazinczy Ferencet 1784-ben vette fel a miskolci páholy, Pálóczi Horváth Ádám 1789-től előbb Pesten, majd Zalaegerszegen szabadkőműveskedett. A Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárat később megalapító Széchenyi Ferenc pedig 1775 táján csatlakozott a Monyorókeréken életre hívott páholyhoz.

Az osztrák-magyar szabadkőművesség II. József uralkodása alatt és után tovább élte első fénykorát. Valószínű, hogy a kalapos király reformjainak jó részét a szabadkőműves gondolkodásból merítette.

„1790-ből származik az a festmény, amely az „Újrakoronázott Reményhez Páholy" emlékére született. Korábban, Mária Terézia uralkodása alatt már létezett egy „Koronázott Reményhez" nevű páholy, így a páholyt valószínűleg a II. József halála után trónra került II. Lipót tiszteletére alapították. Az ismeretlen festő alkotása eredetiben az ausztriai rosenau-i kastély szabadkőműves múzeumában látható, egy digitális másolat azonban megtekinthető a fertődi Esterházy-kastély kiállításán. A művész a szabadkőműves szertartások szünetében ábrázolja alakjait: Mozartot éppúgy, mint Esterházy „Fényes" Miklóst" - jelentette ki Varga Kálmán. A virágzásnak azonban hamar vége szakadt: Lipót halála után I. Ferenc betiltotta a szabadkőműves mozgalmat.

 

2/3

 

 

A szabadkőműves kastélya
A tiltás ellenére tovább működtek a szabadkőműves mozgalmak, azonban néhány évtizedre illegalitásba kellett vonulniuk. A Magyarország leggazdagabb köznemeseként emlegetett Festetics Antal 1810-1815 között építtette fel klasszicista kastélyát Dégen, s a titkos szabadkőművesség már az épület alaprajzából is kitűnik.

A császári és királyi kamarás Festetics gróf a már akkor is neves építész Pollack Mihályt bízta meg a kastély tervezésével. Pollack zsenijét bizonyítja, hogy – bár ő maga valószínűleg nem volt szabadkőműves – tökéletesen formát talált a rejtőzködésnek. Így ugyan a kastély a klasszicizmus harmonikus szabályrendszerének képét mutatja, a dísztermet a jobb szárnyban, mintegy sarokszobaként alakította ki, vagyis ha az ajtaja zárva van, még egy kastélybeli séta során sem derül fény a létére. A titkos szabadkőműves összejövetelekre valószínűleg itt került sor, bár megtartásukról nem maradt fenn dokumentum.

Hogyan jött létre, majd pusztult el a páratlan levéltár? - a cikk folytatása a műemlékem.hu magazinjában

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk