/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Örökség

A dégi parktó helyreállítása

1/27

A kastély a tó zsilipje felől

?>
A kastély a tó zsilipje felől
?>
A kastély és a park madártávlatból
?>
A Pollack Mihály által tervezett kastély madártávlatból
?>
A kastély északi (bejárati) homlokzata
?>
Az ovális díszterem az ezredforduló óta rendezvények színhelye
?>
A park legnagyobb, 1,5 km hosszú délnyugati nyiladéka 1940 körül…
?>
…2003-ban, bozóttal benőve
?>
…és 2008-ban, kitisztítása után
?>
A kastély földszinti, 1945 után szétszabdalt fő teremsora Festetics Sándor egykori szobája felől, összenyitás közben…
?>
…és összenyitás után
?>
A korabeli bútorokkal berendezett Kék szalon
?>
A kastély földszintjének értékelemzése, Fekete J. Csaba, 2007.
?>
A Kék szalon függönymotívumos díszítőfestése
?>
Az ebédlőben előkerült díszítőfestés szondája
?>
Festetics Ernő emeleti szobájában előkerült borostyánindás díszítőfestés
?>
A kastélyegyüttes tulajdonviszonyai 2006-ban
?>
A műemléki védelem határa 2005-ig (piros) és 2005 óta (kék)
?>
A Pollack-tervezte narancsházban a közelmúltig cipőüzem működött, előtte a TSZ gépállomása terül el
?>
A park egy 1950-ből származó légifotón, a kastélyból kiinduló nyiladékok jelölésével
?>
A park mai ortofotón. Az erdészeti területen szinte teljesen eltűnt – de helyreállítható – az egykori térrendszer
?>
A park térszerkezetének elvi rekonstrukciója. Terv: Alföldy Gábor, rajz: Máthé Piroska
?>
A kastélyegyüttes épületeinek kapacitás- és funkcionális alkalmasságvizsgálata. Részlet Fekete J. Csaba munkájából, 2007.
?>
A Hollandi-ház festői épülete a tó középső szigetén
?>
Szabadkőműves motívum a kastély homlokzatán
?>
?>
A fehér tündérrózsa ma is a park tavának egyik – védett – ékessége
?>
1/27

A kastély a tó zsilipje felől

A dégi parktó helyreállítása
Épületek/Örökség

A dégi parktó helyreállítása

2009.09.01. 05:09

Cikkinfó

Szerzők:
Alföldy Gábor

Földrajzi hely:
Dég, Magyarország

A dégi kastélyegyüttest műemléki értékei és sokszínű kulturális kötődései hazánk legkiválóbb, kertművészeti szempontból feltétlenül nemzetközi rangú műemlékeinek sorába emelik. • Alföldy Gábor írása.

Kétszázmillió forintos támogatást nyert a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a dégi Festetics-kastély parktavának helyreállítására, a „Gyűjteményes és Történeti Kertek Rekonstrukciója" címmel az idén kiírt KEOP 7.3.1.3. pályázat keretében. Ebből az összegből hazánk legnagyobb kiterjedésű kastélyparkja helyreállításásának első üteme valósulhat meg. Ennek keretében, civil szervezetekkel együttműködve kerül sor a hat hektáros, festői, de erősen feltöltődött tó megújítására – csaknem 30.000 köbméter iszap eltávolításásával, a partfal rendezésével, előülepítő kialakításával és az egyik árapasztó csatorna kitisztításával együtt. A nyertes pályázat keretében a további előkészítő munkákra az első ütem során jelenleg 12.343.000 forint áll rendelkezésre.

 

A kastély a tó zsilipje felől
1/27
A kastély a tó zsilipje felől

A kastély és a park madártávlatból
2/27
A kastély és a park madártávlatból

 

Legnagyobb klasszicista kastélyegyüttesünk sorsa
A Pollack Mihály által tervezett dégi Festetics-kastély és parkjának revitalizációja a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága* kezelésében

A közelmúltban óriási felháborodást váltott ki a „kastély-ügy": a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (az ÁPV Rt és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – KVI – közös utóda) elnöke, Tátrai Miklós levélben arra kérte Hiller István Oktatási és Kulturális minisztert, hogy mondjon le öt állami tulajdonú, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által kezelt kastélyról. Az indok: azokat az MNV Zrt. öt másik, saját kezelésű kastélyával együtt „piaci alapon" kívánta hasznosítani. Ez nem jelentett volna mást, mint egy francia befektető által kiépítendő kastélyszálloda-lánc létrehozását az őáltaluk kiválasztott műemlékekben. Tátrai egyúttal arra is kérte a minisztert, hogy a már elindított uniós pályázatokat is állíttassa le. Bár e példátlan eset óta Tátrait a miniszterelnök már leváltotta, a „kastély-ügy" azóta is sok hullámot kavart. Ideje alaposabban megvizsgálni, hogy milyen valójában e kastélyok helyzete, és hogy kulturális örökségünk és nemzeti vagyonunk e kiemelt értékei valóban alkalmasak-e efféle „piaci hasznosításra". Itt és most az egyik legértékesebb helyszín, a dégi Festetics-kastélyegyüttes sorsának alakulását kísérhetjük végig a rendszerváltástól napjainkig, szólva a „műemlékbarát" hasznosítás lehetőségeiről és korlátairól is.

 

A Pollack Mihály által tervezett kastély madártávlatból
3/27
A Pollack Mihály által tervezett kastély madártávlatból

 

Átvett örökség
A Pollack Mihály által 1810-15 között tervezett és épített dégi Festetics-kastély, a hozzá tartozó tucatnyi melléképület és mintegy 300 hektáros, gyönyörű park hazánk legjelentősebb, ma is álló klasszicista kastélyegyüttesét képezi, amely azonban „állatorvosi lóként" magán hordozza nemcsak az államosítás és az azt követő évtizedek, hanem a rendszerváltás minden jellemző káros hatását is. A kastély különleges értékei ellenére viszonylag kevéssé ismert.

 

A kastély északi (bejárati) homlokzata
4/27
A kastély északi (bejárati) homlokzata

 

A műemlék kastély és három melléképülete a hozzájuk tartozó 34,2 hektáros parkrésszel öt évtizeden át, 1995-ig nevelőintézetként szolgált. Az intézet viszonylag gondosnak mondható gazda volt, a homlokzatokat éppen a 90-es évek elején újították fel. 1995-ben azonban megtörtént vele a legrosszabb, ami egy műemlékkel megtörténhet: az ingatlanok gazda nélkül, üresen maradtak.

Ezt követően hat éven át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) lett a műemlék vagyonkezelője. A KVI elvileg őriztette az épületeket, valójában azonban ablakaikat betörték, a mozdítható vagy leszerelhető külső-belső fém díszeket szinte maradéktalanul ellopták. A gyermekotthon kiköltözése után még a vizet sem eresztették le, így a padláson lévő tizenötezer literes tartály elfagyott, s a víz egészen a pincéig végigáztatta a falakat és a födémeket. Az ezredfordulóra már a kastély teljes közműhálózata használhatatlanná, életveszélyessé vált, s az egyre rosszabb állapotú tetők minimális javítására sem költöttek. Egyes melléképületek állapota kritikussá vált. A kastély nem volt látogatható.

A KVI különböző tanulmányokat és építészeti terveket készíttetett a műemlék hasznosítására, vagyonkezelésbe adására (történeti kutatások és elemzések nélkül), de mindebből nem lett semmi. Közben az egykori parkból kulcsfontosságú területeket, valamint a történeti melléképületek egy részét is privatizálták, s egyes melléképületeket is ekkor bontottak le. A TSZ tulajdonában lévő melléképületek is rohamos pusztulásnak indultak. A kastélyegyüttes állami érdekképviseletének hiánya tehát a stratégiailag oly fontos 1990-es években sajnos jól kitapintható volt, amely maradandó nyomot hagyott a kastély-együttesen.

Megújuló távlatok
A Műemlékek Állami (2007-től Nemzeti) Gondnoksága 2001-ben vette át az állami tulajdonú kastély és a hozzá tartozó parkrész vagyonkezelését. Első feladata a legfontosabb életveszély-elhárítási és gombamentesítési munkák megszervezésén túl a valódi őrzés és a főépületben a legalapvetőbb higiénia megteremtése volt. Megnyitottuk a kastély kapuit, és idegenvezetővel látogathatóvá tettük. Mindezen feladatokat Szabó Laura kolléganőnk szervezte létesítményfelelősként 2006-ig, Verebics Géza polgármester pedig képzőművészeti kiállítások és hangversenyek rendezésével vitt életet az üres épületbe. 2005-ben Gondnokságunk Pollack Mihály emlékére rendezett konferenciát a kastélyban, Bányai Balázs történész szervezésében.

 

Az ovális díszterem az ezredforduló óta rendezvények színhelye
5/27
Az ovális díszterem az ezredforduló óta rendezvények színhelye

 

A felújítási munkák kezdetben (2003 és 2008 között) a parkra korlátozódtak. A Gondnokságunk kezelésébe tartozó 34,2 hektáros, korábban teljesen elbozótosodott parkrészt mára sikerült teljesen megtisztítanunk, s így a park szerkezetét meghatározó nyiladékok mára ismét érvényesülnek, s e terület ismét gondozottá vált. Ma már a szomszédos (állami, magán és TSZ) területeken halad tovább a tisztító munka, amely által lassan kezdenek kibontakozni a park valódi méretei. Mindezen munkákat gondnokunk, Zsigmond Mihály szervezi, aki egyetlen (!) állandó helybeli munkatársunk 2003 óta. Gondnokságunk 2005 óta traktort és öt közhasznú munkást biztosít számára; az utóbbiak bér-önrészének finanszírozásával, de az adminisztrációs feladatokat magára vállaló, Festetics László és Verebics Géza által 2004-ben létrehozott Festetics Antal Alapítvány segítségével.

 


A kastély déli oszlopcsarnokából feltáruló csodálatos panoráma, a katolikus és a református templommal, valamint a Hollandi-házzal

A park legnagyobb, 1,5 km hosszú délnyugati nyiladéka 1940 körül…
6/27
A park legnagyobb, 1,5 km hosszú délnyugati nyiladéka 1940 körül…

…2003-ban, bozóttal benőve
7/27
…2003-ban, bozóttal benőve

…és 2008-ban, kitisztítása után
8/27
…és 2008-ban, kitisztítása után


 

2007-től Tihanyiné Tóth Mária tájépítész kolléganőmmel közösen töltjük be a létesítményfelelősi tisztet. Az épületek műszaki karbantartásának és felújítási munkáinak előkészítéséről és koordinációjáról az óta Báthory Gábor műszaki felelős gondoskodik.

 

A kastély földszinti, 1945 után szétszabdalt fő teremsora Festetics Sándor egykori szobája felől, összenyitás közben…
9/27
A kastély földszinti, 1945 után szétszabdalt fő teremsora Festetics Sándor egykori szobája felől, összenyitás közben…

…és összenyitás után
10/27
…és összenyitás után

 

A kastélyban 2008-ban nyílt először lehetőségünk egy költségeire nézve rendkívül szerény, de a kastély belső megjelenését, bejárhatóságát és történeti értékeinek megértését jelentősen befolyásoló fejlesztés megvalósítására. A Fekete J. Csaba építész, műemlékvédelmi szakmérnök által kezdeményezett és tervezett teljes földszinti történeti térrendszer-rekonstrukcióból egyelőre a fő teremsor látványos egybenyitása, veszélytelenítése és kimeszelése valósult meg.

 

A korabeli bútorokkal berendezett Kék szalon
11/27
A korabeli bútorokkal berendezett Kék szalon

 

A termeket „A szalontól az angolkertig" című, a kastélyegyüttes történetét és kultúrtörténeti összefüggéseit bemutató kiállításunk által töltöttük meg tartalommal. A rekordgyorsasággal elkészült kiállításhoz neves szakemberek egész sora nyújtott önzetlen segítséget; országos és megyei múzeumok, valamint magánszemélyek kölcsönöztek értékes műtárgyakat. Báthory Gábor szervezésének és Kemler Henrik vállalkozó odaadó hozzáállásának köszönhetően néhány hónap leforgása alatt elkészülhetett a felújítási munka. A helyszín adottságaihoz jól illeszkedő, invenciózus installáció Ágh András grafikusművészt dicséri. A kiállítás jó alkalmat adott a számos kutató által felszínre hozott, addig ismeretlen adatok és izgalmas összefüggések összegzésére és nagyközönség elé tárására. E kiállítás megrendezésével célunk az egyébként üres és lepusztult kastély gazdag múltjának egyszerű eszközökkel való bemutatása volt; a revitalizáció és rekonstrukció egyfajta „nulladik lépéseként" a közönség figyelmének felhívása, a helyszín turisztikai „bejáratása". Az első, csonka szezonban is csaknem nyolcezer fizető látogatót fogadtunk, s azóta is nő a helyszín népszerűsége.

Nagy örömünkre, a mai gazdasági körülmények között ritka nagyvonalúságról tanúságot téve vállalta magára a DÉG (Dunaújvárosi Épületgépészeti) Zrt. a látogatóforgalmat színvonalasan kiszolgáló WC-blokk teljes építési költségét. A nevelőintézet által az előcsarnok szomszédságában létrehozott vizesblokk helyén épült új létesítmény mindössze néhány hét leforgása alatt készült el.

Mindezen törekvéseinket a KÖH kezdettől támogatta. Csutor Éva felügyelő és Gonda Judit regionális irodavezető megértő és gyors döntései is hozzájárultak ahhoz, hogy lehetőségeinkhez mérten minél több részlet visszanyerje szépségét a parkban és a kastély térrendszerében.

Kutatások
2003-ban készült el Gondnokságunk megbízásából Sisa József művészettörténész dokumentációja a kastélyegyüttes történetéről, amely fontos források sokaságát hozta felszínre. 2005-ben e munka eredményeinek összefoglalásaként Gondnokságunk kiadásában megjelent a kastély monográfiája. 2006-ban ezt követte a látogatók tájékoztatására Sisa József és Alföldy Gábor által írt, három nyelven megjelent ismeretterjesztő füzet.

2007-ben Maracskó Izabella festő-restaurátor művész vezetésével a kastély, a kiskastély és a Hollandi-ház szondázó falfestés-kutatására került sor. A klasszicista és a 20. század eleji klasszicizáló kifestések sokaságának feltárásával „kiszínesedett" a főépület. Ez alapvetően meghatározta hasznosíthatóságának korlátait is, ugyanis szinte minden helyiségben került elő műemléki értékű díszítőfestés.

 

A kastély földszintjének értékelemzése, Fekete J. Csaba, 2007.
12/27
A kastély földszintjének értékelemzése, Fekete J. Csaba, 2007.

A Kék szalon függönymotívumos díszítőfestése
13/27
A Kék szalon függönymotívumos díszítőfestése

Az ebédlőben előkerült díszítőfestés szondája
14/27
Az ebédlőben előkerült díszítőfestés szondája

Festetics Ernő emeleti szobájában előkerült borostyánindás díszítőfestés
15/27
Festetics Ernő emeleti szobájában előkerült borostyánindás díszítőfestés

 

A médiában is nagy publicitást kapott kiállításunk több, a kastélyhoz egykor kötődő személy figyelmét felkeltette, akiknek köszönhetően az óta is újabb és újabb történeti források sokasága, valamint néhány, a kastélyból elszármazott bútordarab is előkerült. Az elmúlt évek intenzív kutatásainak eredményeit kiállításunkon túl legújabban a Műemlékvédelem című folyóirat idei 1-2., Déggel foglalkozó tematikus száma összegezte.

Mindezek ellenére természetesen a fenti munkákkal közel sem értek véget a szükséges kutatások. Folytatni kell a falképek feltárását, a falszövet-kutatás nagy része hátravan még a főépületben és valamennyi melléképületben is, s a park is tartogat még meglepetéseket.

Műemléki védelem
Műemléki védelemben 2005-ig csak a kastély részesült a mellette álló melléképületekkel és 34,2 hektár parkterülettel (jelenleg ennyi áll Gondnokságunk kezelésében). Emellett a katolikus templom (a plébánia helyrajzi számán) és a plébánia (a mellette álló ház helyrajzi számán) szerepelt a műemléki nyilvántartásban, s a védett ingatlanok egy részének rendeleti alapú védettsége is kétséges volt. Bár a védett és állami tulajdonú ingatlanok 1997-ben felkerültek a műemlékvédelmi, majd örökségvédelmi törvény mellékletét képező, „állami kézből ki nem adható műemlékek" kistájára, ezek az ingatlanok az egykori parknak alig több mint egytizedét és a műemléki értékű épület-állománynak is csak töredékét tették ki. Nem szerepel az állami listán sem a műemlékként védett, de TSZ-tulajdonú kúria és narancsház, sem az állami tulajdonú, de műemlékileg akkor még nem nyilvántartott, 228 hektáros, erdészeti kezelésű parkrész.

 

A kastélyegyüttes tulajdonviszonyai 2006-ban
16/27
A kastélyegyüttes tulajdonviszonyai 2006-ban

 

Nyilvánvaló tehát, hogy kastélyegyüttes kiterjedését senki sem definiálta a legutóbbi évekig, s e probléma nem is merült fel semmilyen hivatalos szinten. Emiatt mindenki ott és annyit haraphatott ki belőle, ahol és amennyit tetszett, s hasonló szellemben folytak a magánosított telkeken az építkezések is. Fillérekért, sőt, privatizációs „maradék területként", ingyen is kerültek magánkézbe stratégiailag kulcsfontosságú parkrészek. A privatizált ingatlanokon az egyéni érdekek (bontások, új beépítések, megosztások) domináltak. A közösségi érdekek háttérbe szorulásának kirívó példája, hogy a helyi önkormányzat még az egykori vásártér (vagyis a 18. századi Festetics-kúria előtt elterülő Szabadság tér) közterületének egy jelentős részét is magánosította ingatlanfejlesztési célokra. A park nagyobbik, erdészet (VADEX Zrt.) által kezelt területén műemléki beleszólás nélkül folyt a gazdasági célú üzemterv szerint az erdészeti termelés.

 

A műemléki védelem határa 2005-ig (piros) és 2005 óta (kék)
17/27
A műemléki védelem határa 2005-ig (piros) és 2005 óta (kék)

 

E problémákkal szembesülve 2004-ben Gondnokságunk kezdeményezte a védelem kiterjesztését a teljes egykori kastélyegyüttes területére. 2005 februárjában készítettük el a védési dokumentációt, s az év szeptemberében már alá is írta a kulturális örökség minisztere a teljes kastélyegyüttes egységes műemléki védelméről szóló rendeletet. A védetté nyilvánítási folyamat akkor lassúnak tűnt – különösen hogy közben gőzerővel elkészült a park területén jelentős fejlesztéseket célzó rendezési terv –, de ma már szinte hihetetlenül gyorsnak kell ítélnünk. Így a tatai Angolkert, a pesti Népliget, az egykori Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma és három budai villakert mellett a dégi park az elsők között lett „történeti kert" kategóriában műemlékké nyilvánítva. Az új rendelet felülírta a korábbi, bizonytalan jogalapú és hibás nyilvántartású védéseket is.

A 2005-ben műemlékké nyilvánított ingatlanok sorába tartozik egy, az egykori grófi futballpálya helyén kiépített „pihenőfalu", egy felhagyott sertéstelep, több magánház, egy borászati üzem, több TSZ-iroda, magtár, egy felhagyott cipőüzem, a kastélyból kiköltöztetett gyermekotthon egyik épülete, valamint a TSZ traktorállomása és műhelyei s végül egy benzinkút is, függetlenül azok mai állapotától és tulajdoni viszonyaitól.

 

A Pollack-tervezte narancsházban a közelmúltig cipőüzem működött, előtte a TSZ gépállomása terül el
18/27
A Pollack-tervezte narancsházban a közelmúltig cipőüzem működött, előtte a TSZ gépállomása terül el

 

Sajnos, a védetté nyilvánító miniszteri rendeletből az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesei törölték az állami elővásárlási jog biztosítására vonatkozó kitételt, holott az Örökségvédelmi Hivatal még ennek határozott javaslatával terjesztette fel a rendeletet. Ennek köszönhető, hogy például a park közepén álló, magántulajdonú erdészházat, illetve az északi szélén álló istállókat azok adásvétele kapcsán – Gondnokságunk szándéka ellenére – nem sikerült az állam számára megvásárolni. Sürgősen kezdeményezni kellene a rendelet kiegészítését az állami elővásárlási jog biztosításával.

A „történeti kertként" való műemléki védettségnek köszönhetően a jövőben talán a KÖH közreműködésével sikerül féken tartani azokat a különböző magánterületeken tervezett és részben engedély nélkül meg is valósított fejlesztéseket, amelyek a kastélyegyüttes összképét durván zavarják, illetve zavarnák.

A rövidtávú fejlesztési feladatok
A dégi kastélyegyüttes helyreállítása annak hatalmas kiterjedése és összetettsége miatt reálisan csak egy több évtizedig elhúzódó folyamatként képzelhető el, amelynek minden eleme komoly kutatási, szervezési feladatot és anyagi ráfordítást igényel. Első, nyertes pályázatunk tárgya a park központi elemét képező tó és a hozzá tartozó csatornarendszer jelentős részének helyreállítása.

A VADEX Zrt által kezelt és szinte teljesen beerdősített nyugati parkterületre vonatkozóan készülő, 2010-től megvalósuló új erdészeti üzemtervhez Gondnokságunk készíti azt a helyreállítási tervet, amely az erdészeti hatóság tíz évre szóló üzemtervét megalapozza. Ennek kapcsán a park nagyobbik részét kitevő erdőterület jelenlegi „gazdasági erdő" besorolása a műemléki státuszt is figyelembe vevő „védett erdő – parkerdő" kategóriára fog változni.

 

A park egy 1950-ből származó légifotón, a kastélyból kiinduló nyiladékok jelölésével
19/27
A park egy 1950-ből származó légifotón, a kastélyból kiinduló nyiladékok jelölésével

A park mai ortofotón. Az erdészeti területen szinte teljesen eltűnt – de helyreállítható – az egykori térrendszer
20/27
A park mai ortofotón. Az erdészeti területen szinte teljesen eltűnt – de helyreállítható – az egykori térrendszer

A park térszerkezetének elvi rekonstrukciója. Terv: Alföldy Gábor, rajz: Máthé Piroska
21/27
A park térszerkezetének elvi rekonstrukciója. Terv: Alföldy Gábor, rajz: Máthé Piroska

 

Kisebb léptékű, de fontos rövid távú feladat a kastély látogatóbarát fejlesztése (büfé, vetítő új kiállítóterek) és a kiállítás kiegészítése újabb elemekkel (pl. egyes belső térkapcsolatok, térformák helyreállítása egyszerű eszközökkel, grófi hálószoba, ideiglenes kiállítások).

Fájóan sürgős feladat a kastély leomlott kerti rámpa-támfalának visszaépítése és a tetők felújítása, mindezek azonban már csak egy nagy projekt keretében, az épületek hasznosításával együtt valósíthatók meg. Addig marad a „tűzoltás"-szerű állagvédelem és az épületek gombamentesen tartása.

A helyreállítás és a hasznosítás koncepcionális kérdései

2007-ben, a falkép-kutatást követően Fekete J. Csaba készítette el a kastélyegyüttes részletes értékvizsgálatát, amely hazánkban úttörő módon az angolszász conservation plan gyakorlatának megfelelően összegezte az egész műemlék-együttesről és annak egyes elemeiről tudható adatokat, majd mindezek alapján értékelte a maradványokat, és világosan meghatározta a műemlékvédelmi feladatokat és prioritásokat, valamint a hasznosíthatóság lehetőségeit és korlátait is.

 

A kastélyegyüttes épületeinek kapacitás- és funkcionális alkalmasságvizsgálata. Részlet Fekete J. Csaba munkájából, 2007.
22/27
A kastélyegyüttes épületeinek kapacitás- és funkcionális alkalmasságvizsgálata. Részlet Fekete J. Csaba munkájából, 2007.

 

E munka képezte alapját a teljes kastélyegyüttes műemléki felújítását célzó előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak, amelyet Dippong Magdolna ingatlanfejlesztési gazdasági szakértő és Fekete J. Csaba készített 2007-ben. Ennek alapján a főépület állandó és időszaki kiállításoknak adhat helyet, emellett kisebb konferenciák, kurzusok, képzések és reprezentatív rendezvények helyszínéül, valamint kutatóbázisként szolgálhat. A falkép-kutatások eredménye alapján szálláshelyek a főépületben egy-két lakosztályon túl semmiképp nem alakíthatók ki az értékek károsítása nélkül. (Ezért is elfogadhatatlan a dégi kastély esetében a luxusszálóként való hasznosítás.) Az alagsorban további kiszolgáló helyiségek mellett egyéb szolgáltatások és közösségi terek hozhatók létre.

A kiskastély földszintjén található egykori istálló a kastélyegyüttes legnagyobb történeti helyisége. Ebben étterem és/vagy előadóterem alakítható ki, akár tetszés szerint mobil válaszfalakkal, a bővítendő pinceszinten konyhával. Az emeleten szállások és/vagy szekció-ülések helyiségei, illetve továbbképzésre alkalmas tantermek, esetleg szálláshelyek kaphatnak helyet.

A két kocsiszín tágas terei egyaránt alkalmasak a látogatóforgalom fogadására (jegypénztár és boltok, információs központ) vagy előadótermek céljára. A hollandi-házban kávézó („tejszalon"), vizesblokk és kiállítóhely is megvalósítható.

 

A Hollandi-ház festői épülete a tó középső szigetén
23/27
A Hollandi-ház festői épülete a tó középső szigetén

 

A műemléki vizsgálat és a gazdaságossági számítások alapján a kastélyhoz tartozó ingatlanok sora a lehetőségek szerint szabadon bővíthető a teljesség irányában. Így a településhez szervesen kapcsolódó Szabadság téri épületek – narancsház, kertészház, iparosház, kúria és ispánlak – szervesen és sokszínűen bővítheti a kastély kulturális kínálatát egyéb, a helyszíntől nem idegen turisztikai szolgáltatásokkal. Új épületek (pl. szálláshelyek) elhelyezésére is van lehetőség az elpusztult történeti építmények helyén.

A teljes kastélyegyüttes mintegy húsz épületének, valamint a közel háromszáz hektáros parknak a teljes műemléki helyreállítását és járulékos költségeit az előzetes megvalósíthatósági tanulmány mintegy hat és fél milliárd forintra becsülte. Nyilvánvaló, hogy ekkora összeg előteremtése és egy ilyen összetett feladathalmaz megvalósítása csak egy hosszú távú, az adott lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő, részleteiben változtatható koncepcióval, számos egymásra épülő pályázat útján, több évtized alatt lehetséges. Az is nyilvánvaló, hogy pusztán nyereség-orientált gazdasági alapon egy ilyen nagyságrendű műemlék nem kelthető életre és nem tartható fenn minden elemében. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy az elmúlt évek során – sőt, napjainkban is – időről-időre jelentkeztek kül- és belföldi hasznosítók és „vevők", akik „beleszerettek" a kastélyba. Némelyikük „kész tervekkel" jött, amelyek változatos exkluzív turisztikai (elsősorban luxusszálló) vagy diplomáciai hasznosítást és jelentős építészeti fejlesztéseket tartalmaztak, csak a ma egybetartozó ingatlanokra vonatkozóan és a műemléki értékek figyelembe vétele nélkül. (Csak egy példa: volt, akinek bőrbe kötve átnyújtott elképzelésein a park kapujaként a fertődi Esterházy-kastély rokokó kovácsoltvas kapuja köszönt vissza…)

Természetes, hogy bizonyos egységek helyreállításához és üzemeltetéséhez elkerülhetetlenül szükséges a magántőke bevonása, de csakis egy egységes, „műemlékbarát" koncepció keretein belül. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a kastélyegyüttes egykori egységének helyreállítása nem lehet érdeke egyetlen magánbefektetőnek sem, hiszen hosszú távon is igen nehéz nyereségessé tenni bármilyen létesítményt egy nagy területen szétszórt, rendkívül rossz állapotú épületegyüttes felújítása és egy több száz hektáros park fenntartása révén. Egy exkluzív rendeltetésű helyszín (luxusszálló, diplomáciai központ) esetében pedig nehéz érvényt szerezni a látogathatóság és a bemutatás szempontjainak, holott a tartósan állami kézben tartandó, kiemelt műemlékek esetében az állam legfontosabb szerepe a helyreállítás hitelességének biztosítása mellett a közösségi hasznosítás lehetőségeinek kidolgozásában és megteremtésében áll.

 

Szabadkőműves motívum a kastély homlokzatán
24/27
Szabadkőműves motívum a kastély homlokzatán

 

A dégi kastély és parkja gazdag szellemi örökségének újraélesztése, továbbéltetése nehezen volna összeegyeztethető a pusztán „piaci hasznosítás" bevett gyakorlatával, pedig ezen örökség számos eleme, témája ma is aktuális és igen népszerű. Ezek közül ki kell emelni a kastély múltjával szorosan összefüggő szabadkőművességet (itt őrizték a Habsburg Birodalom 18. századi szabadkőműves levéltárát 1945-ig) és az építtető tulajdonosok botanika iránti rajongását (a kastély egykor „botanika-szalonnak", a park pedig növénykülönlegességek sorának adott helyet), de az egész birtok 19. század eleji, lenyűgözően nagyszabású és korszerű rendezése is olyan üzenetet hordoz a mai ember számára, amely mind lefordítható a hasznosítás/bemutatás sikeres „programjaként" is. Közülük egyesek inkább múzeumi témák (pl. szabadkőművesség-történet, természettudomány-történet, kerttörténet, építészettörténet), ugyanakkor a „terepen" elsajátítható, tanulmányozhatóak az ökológia, biológia, építészet, tájrendezés, műemlékvédelem stb. témakörei, amelyek kimeríthetetlen tárházát adják továbbképzéseknek, konferenciáknak, erdei iskoláknak, vagy akár népszerű szabadidős programoknak is. E törekvések során érdemes például olyan alapokra építeni, mint az építtetővel azonos nevű leszármazott, a Németországban élő Festetics Antal, aki Konrad Lorenz közvetlen munkatársaként, a göttingeni egyetem professzoraként öregbíti a család nemzetközi hírnevét.

 

25/27


A dégi parkban Festetics Antal és családtagjai által gyűjtött növények herbáriumlapjai (1810-es évek) Kitaibel Pál botanikus hagyatékából. Magyar Természettudományi Múzeum – részlet a dégi kiállítás egyik tárlójából

A fehér tündérrózsa ma is a park tavának egyik – védett – ékessége
26/27
A fehér tündérrózsa ma is a park tavának egyik – védett – ékessége

Összegzés
Ha a rendszerváltozás óta elmúlt lassan két évtized tendenciáit áttekintjük a dégi kastélyegyüttessel kapcsolatban, a teljes szétaprózódás és a magánérdekek korlátlan érvényesülése után lassan kezd kialakulni a műemlék valódi értékéhez méltó közösségi érdek képviselete. Az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott problémák legtöbbje nyilvánvalóan az értékek felismerésének hiányára vezethető vissza. Reméljük, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának törekvései e hiány pótlására nem hiábavalók.

A dégi kastélyegyüttest műemléki értékei és sokszínű kulturális kötődései hazánk legkiválóbb, kertművészeti szempontból feltétlenül nemzetközi rangú műemlékeinek sorába emelik. Gondozását, egyesítését, helyreállítását, bemutatását és részben hasznosítását is – megítélésünk szerint – csak a Magyar Állam vállalhatja magára, amelynek ezt kötelessége is megtennie mindaddig, amíg a kastély az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listáján szerepel.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a maga részéről arra törekszik, hogy az állam és a „közösség" képviseletében, a nehéz körülmények között is keresve a lehetőségeket, a korszerű nemzetközi műemlékvédelmi normáknak megfelelően lássa el ezt a gyakran lehetetlennek látszó feladatot a mindennapi fenntartási feladatoktól az európai uniós pályázatokig. Reméljük, különböző egyéb érdekek nem akadályozzák meg ebben.

Alföldy Gábor**

A tartósan állami tulajdonban maradó dégi kastély és parkja történetéről, a tó és vízrendszer mai helyzetéről, valamint a kastélyegyüttes hasznosítási koncepciójáról a Műemlékvédelem folyóirat ez évi 1-2. tematikus dupla számában részletesen olvashatnak. A park, valamint a kastélyban „A szalontól az angolkertig" című kiállítás látogatható.


* Az 1992-ben alapított Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (2007 előtt Műemlékek Állami Gondnoksága – MÁG) hazánk 42 kiemelt jelentőségű, állami kézből ki nem adható műemlékének – kastélyok, romok stb. – vagyonkezelője Fertődtől Füzérradványig. Feladata a gyakran nagykiterjedésű komplexumok gondozásán túl hasznosításuk és helyreállításuk előkészítése és megszervezése. További információ: www.nemzetimuemlek.hu.

** A szerző Europa Nostra díjas tájépítész, kerttörténész, műemlékvédelmi szakmérnök; a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága főkertésze, tudományos munkatársa, a dégi kastély egyik felelőse, a Parktó-helyreállítási projekt vezetője.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk