Épülettervek/Tervpályázat

A Hello Wood és a ZDA közös terve a Mathias Corvinus Collegium új épületére

1/5

Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.

Hirdetés
?>
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
?>
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
?>
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
?>
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
?>
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
1/5

Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.

A Hello Wood és a ZDA közös terve a Mathias Corvinus Collegium új épületére
Épülettervek/Tervpályázat

A Hello Wood és a ZDA közös terve a Mathias Corvinus Collegium új épületére

2021.04.14. 16:08

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hello Wood, ZDA – Zoboki Építésziroda

Vélemények:
1

MCC Somlói úti új főépület

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Vezető tervezők a Hello Wood Zrt. részéről:

Pozsár Péter

Szelecsényi Balázs

Vezető tervezők a ZDA-Zoboki Kft. részéről:

Zoboki Gábor DLA habil.

Csiszér András

Silvester Csaba

Kreatív koncepció-alkotás a Hello Wood Zrt. részéről:

Huszár András

Pozsár Péter

Ráday Dávid

Tóth Krisztián

Kreatív koncepció-alkotás a ZDA-Zoboki Kft. részéről:

Zoboki Gábor DLA habil.

Csiszér András

Építész tervezők a Hello Wood Zrt. részéről:

Szeifert Dániel, Kiss Gergely, Fekete Nóra, Regula Noémi,Oravecz Péter, Berta Barna

Grafikai tervezés a Hello Wood Zrt. részéről:

Szőke Gergely

 

Letölthető dokumentumok:

Az MCC nyílt építészeti tervpályázatán megosztott első díjban részesült a Hello Wood és a ZDA – Zoboki Építésziroda Kft. közös pályaműve, amely a bírálóbizottság döntése szerint kiemelkedően magas minőséget képvisel. A két építésziroda szándéka egy olyan identitás-erősítő, konzervatív, szellemi erőközpont megtervezése volt, mely a magyar tehetséggondozás fellegváraként működhet.

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Az épületet és környezetét meghatározó formaképzésről

Kárpátok: A koncepcióalkotás során a tervezők olyan szimbólumokat kerestek, amelyek az MCC céljait az épületen keresztül is képesek erősíteni. Az épület kontúrja a Kárpátok vonulatait szimbolizálja, melynek ölelő formája történetileg jelöli életünk és kultúránk tereit. A szerencsés telekadottságoknak és a telepítésnek köszönhetően vonalvezetése a hegylánc geometriáját követi. Az így kialakuló forma biztonságot és erőt, a ház előtt feltáruló nagyvonalú, minden irányból jól megközelíthető tér pedig nyugalmat és nyitottságot sugall. A ház tetején létrehozott domborzat emberközelivé, élhetővé teszi ugyanezt az építészeti gondolatot. A tetőkert völgyei és csúcsai végig bejárhatók, követik a Kárpátok tereit. A Kárpátok meghatározó városai, helyei szimbolikusan megjelennek a tetőkert meghatározott pontjain: jelképes felfedező utazásra hívnak Kolozsvártól Sepsiszentgyörgyön, Ungváron, Kassán át egészen Zólyomig. A tetőkert igy számos funkciót képes magába foglalni, a rekreáció helyszíneként működhet, tere lehet a kikapcsolódásnak, de ugyanakkor a koncepciónak köszönhetően a megismerés helyszínévé is válik, elképzelhetővé, befogadhatóvá téve a Kárpátok által meghatározott helyeket és azok viszonyát.

Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
3/5
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.

A kampusz: Az épületegyüttes közvetlen környezete mindenki számára befogadó, látogatható közterületként funkcionál, amely folyamatosan képes újraalkotni és fejleszteni önmagát, teret adva az emblematikus közösségi cselekvéseknek, például a parkba telepített, a hallgatókkal és bevont építészekkel közösen készülő installációk, szobrok, köztéri bútorok elhelyezésének.

A torony: A térkompozíció közepén a torony található, mely szervezi és összeköti az épület és a környezet tereit. Mint origó, kijelöli a fizikai irányokat, támpontot és viszonyítási alapot alakít ki. Kapcsolatot teremt a szent és a profán terek között. A torony egyes szintjei és a belehelyezett funkciók is ennek megfelelően szerveződnek. A fizikai tértől, a sport tereitől indulva felérkezünk az agorára, illetve az épület belső közösségi tereibe és az aulába. Innen tovább, felfelé haladva a könyvtár, majd az oktatás tereit érhetjük el. A torony innen a belső kerthez vezet, ahol az oktatási funkciókhoz kapcsolt külső helyszín, a kerengő tárul fel. Efelett pedig a kápolna kap helyet, mely kelet felé tekint. Végül a kápolna szintje felett, a torony csúcsában egy harangot helyeznének el.

A harang: A harang olyan jelentéstartalmakat hordoz, amelyekből a koncepció bemutatásához fontos párat kiemelni. Előállítása, hasonlóan az MCC céljaihoz, összetett és bonyolult feladat. Komplex tudást, bonyolult mesterségbeli ismereteket, tapasztalatot és fizikai munkát igényel. Súlyos tömeg, mely mégis az égben lebeg. Funkciója a fizikai test és a lélek kapcsolatát is szimbolizálja. A hit jelképe, ugyanakkor, ha szükséges, ágyúk alapanyaga. Az MCC harangtornyába, a Kárpát-medencében ma fellelhető legöregebb, az 1481-ben öntött és jelenleg repedt, kalotaszentkirályi Mátyás-harang újraöntött példányának elhelyezését javasolja a tervező.

A kerengő: Az épület öblében az aula tere felett helyezkedik el a belső kert, amely három oldalról zárt, egy oldalon az agora felé nyitott. Ez a kert nem mindenki számára érhető el: elsősorban az MCC diákjainak és oktatóinak tere. Az oktatás ma hagyományosnak tekinthető zárt tereihez olyan külső helyszínt biztosít, amely egy másfajta megismerés lehetőségét kínálja. A belső kert tereit egy kerengő szervezi, mely közös sétákra, beszélgetésekre, gondolkodásra invitál.

Az MCC új épületének kialakítása során elsősorban az építészeti gondolat megtalálására koncentráltunk: mik lehetnek azok a szimbólumok, melyek erősíthetik egy olyan szellemi erőközpont identitását, mely a magyarság értékeinek megőrzése mellett új utak keresésére is bátran vállalkozik. A kialakult épület a fent röviden bemutatott építészeti gondolatokra adott formai válasz, képes lehet jól kommunikálni, és támogatni az intézményt céljai elérésében.

Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
4/5
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.

FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS

Az épület szellemi üzenete mellett nagy hangsúlyt helyeztek az épületegyüttes funkcionális kialakítására. Az összetett funkcionális elvárásokat messzemenőleg sikerült kielégíteni. A helyszínnek rendkívül nagy lejtése van, az épület terepre ültetésekor, a funkciók elhelyezésekor ezt az adottságot figyelembe vette a tervező.

Térstruktura

Az épület fő szervező ereje az épületegyüttes ölelésében kialakított, programoknak, találkozásnak, megérkezésnek helyet adó burkolt főtér (agora). Innen nyílik az irodaszárny és a közösségi, az oktatási és a szállás funkciót magába foglaló főépület. A főépületben a közösségi funkciókat az alsó kétszinten egy galériásan kialakított aula köré szervezeték. Ez az egyetemi élet központja. Innen nyílik a konferencia terem, a könyvtár, az étterem, a kávézó és a könyvesbolt. A galérián találkozó területeket alakítottak ki a tanulók számára. Az aula földszintjét és galériáját, impozáns főlépcső köti össze az oktatási szinttel. Az oktatási szint épületszárnyai ’U’ alakban veszik körbe az aula fölé tervezett belső kertet. Tavasztól őszig ez a kert kellemes zöld környezetben biztosít tanuló területet a diákoknak. A kert mikroklímája az egész épület számára jelentőséggel bír.

Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
1/5
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.

TÁJÉPÍTÉSZETI-KERTÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Környezet és zöldfelület

Az épülettömeg elhelyezésekor kiemelt szempontként kezelte a tervező a meglévő zöldterület megtartását, és vizsgálták a zöldfelületek növelésének lehetőségeit. A meglévő faállomány felülvizsgálatra szorul, de a kialakult faállomány értékes egyedeket is tartalmaz, melyek megtartása kifejezett célja a tervnek. A természeti környezet elrejti az épületeket, azok tömege a megközelítés folyamata során lépésről lépésre bontakozik ki a látogatók előtt. A zöldfelületek és a funkciók számos ponton vegyülnek. Új zöldterületek jelennek meg az épület körül a rámpák és lépcsők nyomvonalai közé ékelődve, illetve az aula intenzív zöld födémjén. Elkészül a járható tetőkert is, ahol a hegyormok között újabb domináns zöldterületek létesülnek. A kialakuló kertek az oktatás helyszíneivé válhatnak. Egyrészt szabadtéri termekként vagy épp kerengőként működhetnek, másrészt a Kárpát-medence flórájából is számtalan egyed bemutatható bennük. A Gellért-hegy mint természeti képződmény oldalán olyan őshonos fafajok elhelyezése javasolt, melyek bemutatása, megismerése szintén a tanulás fontos eleme lehet. A faállomány klimatizál is, az épület üzemeltetésében komoly szerepet játszhat a jól telepített faállomány.

Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.
5/5
Mathias Corvinus Collegium látványterv – építészet: Hello Wood Zrt, ZDA-Zoboki Építésziroda Kft.

FENNTARTHATÓ ÉS KÖRNYEZETTUDATOS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK

A környezettudatos tervezési stratégia egyik legfontosabb alappillére egy alacsony kibocsátású, energiatakarékos, környezetbarát és egészséges épület megalkotása – elsősorban építészeti (passzív) eszközökre és rendszerekre alapozva. Ez azt jelenti, hogy a részletes tervezés során törekedni kell a helyszíni adottságok, hatások minél részletesebb felmérésére és dinamikus lemodellezésére. Ennek egyik fő kiindulópontja a helyi mikroklíma: nap- és szélviszonyok, csapadékmennyiség és -eloszlás, természetes és mesterséges árnyékok, zajtérkép, meglévő kémiai és egyéb szennyezőforrások feltérképezése. Ezzel a megszerzett tudással lehetséges a homlokzatképzés, a nyílások és transzparens felületek precíz megtervezése és elhelyezése, továbbá a passzív természetes átszellőzési lehetőségek biztosítása, így csökkenthetők a gépészeti rendszereket és a hozzájuk szükséges energia-, víz- és más erőforrás-inputokat.

Alkalmazott építőanyagok és rendszerek

A helyi építőanyagok használatára törekedve az épülethez szükséges nyersanyagokat és elemeket lehetőség szerint Kárpát-medencei forrásokból biztosítaná a tervező. A jövőbeni igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó épület alapvető ismérve, hogy ne csak az építés, hanem az üzemeltetés során is lehetőséget biztosítson a helyben elérhető források használatára, ezen túl pedig általában az input igények csökkentésére a körforgásos gazdaság 3R elve (reduce-reuse-recycle, azaz az anyagmennyiség csökkentésére, az újrafelhasználásra és az újrahasznosításra való törekvés) révén.

Összességében elmondható, hogy a legfontosabb tervezési elv a pályázati kiírás egyik célkitűzéseként hangsúlyozott „genius loci", a hely szellemének tisztelete, azaz a helyi adottságokhoz történő alkalmazkodás. Mindezt pedig az innováció, azaz a legmodernebb technika helyi viszonyokra történő alkalmazásával, a környezettudatos alapelvekkel összhangban kerülne megvalósításra.

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
balintmse
2021.04.15.
09:52

Tisztelt szerkesztőség! Egy nyertes pályamű bemutatása, érthető módon, elsősorban a pályamunka ismertetését tartalmazza. De a tágabb értelemben vett (nem építész) közönség lehet másra is kíváncsi olyan helyzetben, amikor a pályamunka etikai problémákat is felvethet. Amint olvasóik is kiszúrták, ez a pályamunka nagyon emlékeztet a norvég Romsdal Folk Museum épületére. Erre a szakma hogyan reagál? 1. Másolás? 2. Hommage? 3. Stílus?

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk